Orbán Viktor miniszterelnök a Pannon Televíziónak adott interjújában kijelentette: „vért, verejtéket izzadva és lassabban, mint ahogy mindannyian szeretnénk, de haladunk előre, és építjük fel azt a gazdaságot, amelytől én rövid időn belül látványos sikereket várok”. Hangsúlyozta: a következő egy-két évben minden magyar számára világos lesz, hogy azok a nagy átalakítások, a nagy megújítás, amit végrehajtottak, meghozza az eredményét. „Több lesz a munkahely, könnyebben jutunk álláshoz, nő a biztonság, tervezhetőbb lesz a jövő, és jobban fogjuk állni az európai válság hullámait, mint korábban” – fogalmazott.
Az euróövezet jelenlegi gazdasági helyzetében felelőtlenség volna bevezetni az eurót Magyarországon – mondta Orbán Viktor a Handelsblattnak adott interjúban, amelyből a német üzleti lap szerdán előzetest közölt internetes kiadásában.
A kormányfő elmondta: az EU-tagság ugyan az euró bevezetésére kötelez, „de a csatlakozási szerződés aláírásakor az övezet még egészen más képet mutatott”, mint most, ezért a valutaunióhoz való csatlakozás már nem lehet automatikus kötelezettség.
Orbán Viktor kifejtette: az euróövezeti válság tartós marad, és legkésőbb öt év múlva vezetési válsággá terebélyesedik. „Egy elnöki rendszer valószínűleg alkalmasabb nehéz reformok végrehajtására, mint egy parlamentáris rendszer” – mondta a Handelsblattnak.
Kifejtette azt is, hogy mivel a német–magyar kapcsolatok igen kifinomultak, inkább Európa jövőjéről szeretne tárgyalni csütörtöki találkozóján Angela Merkellel. Három magyar álláspontot szeretnék a kancellárral megosztani: „először is, hogy a bankunió megvalósításáról szóló elképzelések túl gyorsak. Másodszor, hogy hazánk nem adóharmonizációt, hanem adóversenyt szeretne Európában.” Harmadik pontként a kohéziós támogatásokat említette a miniszterelnök.
Európában baj van, de Magyarországon javult a gazdaság
A kormányfő az elmúlt két évet értékelve azt mondta, hogy Európa nagy bajban van, ehhez képest Magyarországon javult a gazdaság, többen dolgoznak, mint korábban, sokan segély helyett munkából tartják el a családjukat, valamint sok fejlesztés valósult meg.
„Szeretnék emlékeztetni mindenkit: 2010-ben, a kormányváltáskor az volt a téma, hogy pénzügyi szempontból nagyjából úgy állunk, mint a görögök, sőt még egy kicsit rosszabbul. Eltelt két év, nézzük meg, hol tartanak a görögök, és hol mi. Tudom, ez a mindennapi nehézségekre nem gyógyír, de azért a reális értékeléshez ez is hozzátartozik” – jegyzete meg a miniszterelnök. Hozzátette: szeretné, ha a magyarok nem becsülnék le az elmúlt két évben végzett munkájukat. „Az, hogy Magyarország ma itt tart, a dolgozó embereknek köszönhető, ezért elismeréssel kell beszélni róluk” – hangoztatta.
Elvégezték a változtatások nagy részét
Orbán Viktor szólt arról, hogy Magyarország az elmúlt két évben elvégezte azoknak a változtatásoknak a nagy részét, amelyek ahhoz kellenek, hogy versenyképes lehessen az új világgazdasági helyzetben. A miniszterelnök egyben hangot adott azon meggyőződésének, hogy az ország ma sokkal versenyképesebb, mint két évvel ezelőtt. Úgy véli, a magyaroknak semmi okuk arra, hogy ne higgyenek saját jövőjükben, vagy azt gondolják, hogy nem képesek arra, amire amerikai, francia vagy német versenytársaik. Jó példa erre a Bóly Zrt. 3,5 milliárd forintos, a szarvasmarha-tartásban világszínvonalú technológia alkalmazását eredményező beruházása.
Orbán: 120 éves vitáról van szó
A kormányfő az Országgyűlés elé kerülő földtörvénnyel kapcsolatban azt mondta: százhúsz éves vita, hogy a kis-, a közepes vagy a nagybirtok legyen meghatározó Magyarországon. Személy szerint a középbirtokokat megerősítené, és ahhoz adna lehetőséget, hogy a kisbirtokosok középbirtokosokká váljanak.
„Nem viseltetek szimpátiával a nagybirtok iránt, szerintem vissza kell szorítani ezek arányát. Mindamellett tudomásul kell venni: vannak Magyarországon állattartó telepek nagy földterülettel, amelyek a takarmány megtermelésére alkalmas föld nélkül aligha képesek megállni a lábukon, és ezt a szempontot is be kell fogadni” – mondta. Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy az új földtörvénynek nem rombolnia kell, hanem a jövőt szolgálnia.
Továbbra is cél: tíz év alatt egymillió új munkahely
A miniszterelnök a munkahelyteremtésről szólva hangoztatta: továbbra sem adta fel azt a célt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely lesz Magyarországon. Elismerte ugyanakkor, hogy bár vannak eredmények, a folyamat „nem halad elég jól”. Ennek okaként az európai uniós pénzügyi válságot jelölte meg, amelynek újabb és újabb hullámai érik el Magyarországot.
„Mivel az európai gazdaság sem nő gyorsan, a magyar gazdaság sem nőhet gyorsan, így arra kell választ találnunk, hogyan tudunk alacsony növekedési szint mellett munkahelyeket teremteni. Erre keresünk és fogunk találni módszereket" – mondta. Hozzátette: ebből a szempontból is fontos szektor az agrárium, ahol tíz év alatt 200 ezer munkahelyet kívánnak létrehozni az állattartás és a kertészetek fejlesztésével.
Orbán szólt a hazai bányászatról is. Megítélése szerint Magyarország ugyan nem kiemelkedően gazdag, de nem is elhanyagolható ércvagyonnal rendelkezik, melyet a jelenleginél jobban meg kell becsülnie. Elmondta: dolgoznak azon, hogy a bányászati kapacitás ügye miként kerülhet vissza a magyar iparpolitikába.
Magánbefektetők kellenek a sikerhez
A miniszterelnök a mecseki uránbánya tervezett újranyitásával és a pécsiek aggályaival kapcsolatban azt mondta, hogy egy lassan megtérülő, de hosszabb távon nagy nyereséget hozó üzletágról van szó, amelyhez magánbefektetőkre van szükség. „Ha lesznek ilyenek, a pécsieknek velük kell tárgyalni és szót érteni. Ha szót értenek, a magyar állam szívesen lép fel támogatóként, ha nem értenek szót, el fogjuk fogadni a pécsiek döntését” – fogalmazott.
A kormányfő az interjúban kitért arra, hogy támogatja a Paksi Atomerőmű üzemidejének hosszabbítását, és új atomerőművi blokk építését is. „Mivel Magyarország energia tekintetében importra szorul, az itthon előállított energia, így a Pakson előállított is, különösen értékes.” A hazai villamosenergia-fogyasztás 43 százalékát a Paksi Atomerőmű biztosítja, s ha nem így lenne, az áram lényegesen drágább lenne Magyarországon – indokolta.
Orbán Viktor az ország egyik legszegényebb térsége, a dél-baranyai Ormánság felemelkedését célzó 25 milliárd forintból megvalósuló Ős-Dráva-programról azt mondta: egy olyan zászlóshajó-programról van szó, amelynek személy szerint is elkötelezett híve.
