Bajnai belecsapott a lecsóba: robbanhat az MSZP

Emelkednek a tömegközlekedési tarifák, bekerült az alaptörvénybe az előzetes regisztráció, folytatódott az ellenzéki belháború. Az MNO belpolitikai összefoglalója.

Előzetes regisztrációhoz kötötte a választójog gyakorlását az alaptörvény módosításával az Országgyűlés. Az ellenzéki pártok szerint a szabályozás szükségtelenül korlátozza a választójog gyakorlását. A képviselők megszüntették a Magyar Posta eddig megmaradt monopolhelyzetét. Az új keretszabályozás 2020 végéig egyetemes postai szolgáltatóként határozza meg az állami céget. Hétfőn elfogadta a parlament a Volánbusz-bizottság jelentését is, amely szerint a társaság felelőtlenül járt el 2003-ban indult reorganizációs programjának végrehajtásában.

A héten tovább folytatódott az ellenzéki belháború, mivel kiderült, hogy még október 23. előtt Bugacon tárgyalt Bajnai Gordon az MSZP választmányi elnökével, Botka Lászlóval – értesült a Magyar Nemzet több, egymástól független forrásból. Úgy tudni, a megbeszélésen a volt kormányfő visszatéréséről, az MSZP újrapozicionálásáról és a Mesterházy Attila utáni életről volt szó.

A lap forrásai közölték, a lelepleződött háttérmegbeszélés komoly feszültséget okozott Szeged polgármestere és az MSZP-elnök között. Nyakó István közben azt mondta, amikor Bajnai kormányfő volt, közte és az MSZP között értékközösség egy percig sem állt fenn.

Bajnai Komlón is megfordult, ahol annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani hatalom a jogszabályok módosításával igyekszik nehezíteni a választásokon való részvételt, ezért egyelőre nem tudja, milyen formában áll rajthoz az Együtt 2014 egyesület a következő voksoláson. Az MNO megírta, hogy a Haza és Haladás Egyesület elnöke vélhetően megfeledkezett arról, hogy egyesületek eddig sem indulhattak az országgyűlési választásokon.

Összefogás helyett nyilatkozatháborúba torkollott Bajnai új szervezete, az Együtt 2014 színre lépése – írta korábban a Magyar Nemzet. Az MSZP és az LMPis kizárólag programalapon lenne hajlandó egy esetleges együttműködésre, ám a szereplők ideológiai különbségei miatt nem látható, hogy ez a gyakorlatban miként kivitelezhető. Kuncze Gábor viszont csütörtökön közölte, a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) csatlakozik a kezdeményezéshez.

Túl korán jött Bajnai Gordon kezdeményezése, a mozgalom szétszakadhat, mielőtt bármit tenne – így látják az Együtt 2014 sorsát az amerikai üzleti-politikai napilap, a The Wall Street Journal európai kiadása által idézettek.

Ismert, Bajnai Gordon az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) október 23-i tüntetésén jelentette be az Együtt 2014 választói mozgalom megalakítását. Október 26-án hivatalossá vált, hogy kikkel alapította Bajnai Gordon az Együtt 2014 Mozgalomhoz frissen csatlakozott Haza és Haladás Egyesületet. Leginkább a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányokhoz közeli szereplők vannak a listán.

Egymilliárd forintos állami követelést tárt fel a Mal Zrt.-vel szemben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A vörösiszap-katasztrófa után rendelték el a vizsgálatot, amely több mint egy éven át tartott. A Kehi egyebek között csalás, sikkasztás, közokirat-hamisítás, hűtlen kezelés, környezetkárosítás gyanúja miatt, összesen öt ügyben tett ismeretlen tettes ellen feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, a nyomozás folyamatban van.

Nem lesz nyugdíjcsökkentés

Nem támogatja a nyugdíjak, valamint a munkavállalói jövedelmek csökkentését a nemzetközi tárgyalásokon a kormány – közölte kedden a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. Varga Mihály egy, a Nemzetközi Valutaalapnak küldött válaszlevél tartalmára vonatkozó képviselői kérdésre válaszolva hozzátette: egyetértenek ugyanakkor az IMF-fel és az Európai Unióval egyebek mellett a közszféra méretének csökkentésében és az adóbeszedés hatékonyságának növelésében.

Az önkormányzatok állami adósságátvállalásakor nem vizsgálják, hogy a település milyen célból vett fel hitelt és miért adósodott el – közölte az önkormányzati államtitkár. Tállai András a Magyar Televízió reggeli műsorában elmondta: a cél az, hogy az önkormányzati rendszer fizetésképes legyen, és január elsején tiszta lappal indulhasson.

Hárman nem állapodtak meg

Szerdán megszavazta a Fővárosi Közgyűlés a 7,9 százalékos tömegközlekedési tarifaemelést. Januártól egy BKV-jegy 350 forintba kerül majd, a jelenleg 9800 forintos havi bérletért 10 500 forintot kell fizetni. A nyugdíjas, illetve tanuló és kismama bérletek ára változatlan marad. A közgyűlés döntött arról is, hogy korlátozzák a Városligetben a mozgó és pultos árusításokat, és változik a közterület-használati díjakból adható kedvezmények rendszere is. Jövő augusztusban adhatják át a fővárosi kerékpár-kölcsönzési rendszert, ennek működtetésére évi 250 millió forintot szavazott meg a közgyűlés.

Csütörtökön benyújtotta a parlamentnek a pénzügyi jogok biztosáról szóló törvényjavaslatot a nemzetgazdasági miniszter. A pénzügyi fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó ombudsmanhoz a pénzügyi szervezetek eljárásával kapcsolatban fordulhatnak majd a fogyasztók. A pénzügyi biztost a nemzetgazdasági miniszter nevezi ki határozatlan időre, és ő is menti fel. Munkája során függetlennek kell lennie, azaz nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a kormánytól vagy az unió intézményeitől.

Három település, Szeged, Ercsi és Dömös kivételével országszerte mindenhol megállapodtak a január 1-jétől működő járási hivatalok létrejöttéről. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint október végéig 2750 önkormányzattal, azaz a települések 86 százalékával kellett megkötni a járási hivatalok felállításáról szóló megállapodást. Az átadás-átvétel alapján országosan mintegy tízezer köztisztviselő folytatja munkáját a járási, kerületi hivatalokban.