Az európai parlamenti képviselő, volt pénzügyminiszter szerint a Fidesz előszeretettel hívja magát jobbközép konzervatív csoportnak. A mostanában itthon is fel-feltűnő Bokros Lajos szerint a jobbközép jelzővel rendszerint olyan pártokat szokás jellemezni, amelyek kiállnak a szabályozott körülmények közepette, de kormányzati beavatkozástól és bürokráciától mentesen működő, innovációra és vagyonteremtésre képes magánvállalkozás mellett. A politikus szerint azonban a Fidesz esetében „semmi nem áll távolabb a valóságtól”, a párt, amióta 2010-ben hatalomra került, erőteljesen populista, nacionalista, piacellenes programot honosít meg, büntetőadókat rótt ki a bankokra, az energiaszolgáltatókra, a távközlési cégekre és a nagy áruházhálózatokra. Ezek az intézkedések erőteljes külföldi- és piacellenes beállítottságra vallanak – írta Bokros Lajos, nem túl sok szót vesztegetve a kormány stratégiai partnereire.
A szerző szerint a Fidesz világa messze nem jobbközép, hanem nyers marxista gondolkodást tükröző, idejétmúlt világ, amelyben értéket csak a mezőgazdaság és a feldolgozóipar állít elő. Bokros Lajos szerint a kormány emellett felszámolta a fékek és ellensúlyok zömét, és olyan államot teremtett, amelyet nem korlátoz a törvényesség uralma.
A Fidesz valaha a kommunizmus alatti rothadás és korrupció elleni fellépés reménysugarának tűnt, mára azonban maga vált ugyanezen bűnök és baklövések szimbólumává – írta Bokros Lajos.
Bajnain és Bokroson kívül
A bukott miniszterelnökhöz és pénzügyminiszterhez hasonlóan Mesterházy Attila MSZP-elnök is szívesen szidja Orbán Viktor kormányát az olasz sajtóban, de a politikus legutóbbi, novemberi nyilatkozata sem az első fecske volt már.
Júniusban a Magyar Nemzet arról írt, hogy külhoni fórumokon Göncz Kinga MSZP-s európai parlamenti képviselő támadásokat intézett Magyarország ellen. Áprilisban a magyar szocialisták EP-delegációjának három tagjának szignója is szerepelt azon az írásbeli kérdésen, amelyen a politikusok azt jelezték Viviane Reding igazságügyi EP-biztosnak, hogy a hatályba lépett lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerintük „figyelmen kívül hagyja a 2000/78/EK irányelvében előírt fontos, törvényes és igazolt alkalmazási feltételek kritériumát”, valamint a kivételek körét kiterjeszti a valláson és meggyőződésen kívüli területekre is, s ez szerintük ellentétes az irányelvvel. Februárban Tabajdi Csaba és Göncz Kinga szavazatával fogadta el az Európa Parlament azt a határozatot, amely elítélte hazánkat. Az állásfoglalásban az szerepelt, hogy az EP súlyos aggodalmát fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”.
