Komoly nemzetközi és nagyipari vitákat kellett megvívnia a kormánynak, hogy megvalósuljon idén januártól a tízszázalékos rezsicsökkentés – mondta el szerdán Orbán Viktor a kihelyezett vásárosnaményi kormányülést követően. A szolgáltatóknak érthető számlákat kell készíteniük, hogy kiderüljön, mi miért kerül annyiba. A miniszterelnök közölte azt is, hogy csak akkor tudnak további rezsicsökkentésről dönteni, ha látják már a februári számlákat. A rezsicsökkentést ellenőrző fideszes munkacsoport egyébként azt javasolja, törvény rögzítse a tízszázalékos gáz-, villany- és távhőárcsökkentés tényét, a szolgáltatókat pedig arra köteleznék, hogy fogyasztónként mutassák be a mérséklés megvalósulását.
Lépések a munkahelyteremtésért
A kormányfő Vásárosnaményban a munkahelyteremtésről szólva elmondta: az emberek elsöprő többsége azt akarja, hogy segély helyett munkából lehessen élni. Czomba Sándor ugyanitt ismertette: a szabad vállalkozási zónákon belül kiterjesztik azokat a kedvezményeket, amelyek a térségek számára lehetőséget jelenthetnek. Munkahelyteremtő támogatásokat indítottak, a zónákon belül plusztámogatást adnak, amely minden munkavállaló után 400 ezer forintot jelent. Az államtitkár a héten beszélt arról is: mintegy 25 ezer új munkahely jöhet létre Szombathely–Szentgotthárd–Zalaegerszeg térségében, mely kiemelt járműipari központ. Czomba szerint idén is tartható a 30 ezres körüli foglalkoztatásbővülés. Közölte azt is, hogy a nehéz helyzetben lévő cégek márciusban kapnák meg a minimálbér-emelési támogatást.
Épülő kapcsolatok
Sikertörténetként értékelte a kecskeméti Mercedes-gyár működését a kormányfő pénteken, amikor hivatalosan bemutatták a gyár új modelljét. Szerinte Kecskeméten ötvöződik a Mercedes hagyománya és a magyar gazdaság megújításának sikere. Hangsúlyozta, egy erős és vonzó Magyarországra van szükség, s megköszönte a befektetők hazánk iránti bizalmát.
Csütörtökön a magyar–török gazdasági vegyes bizottság a két ország közötti energetikai, ipari és egészségügyi együttműködés erősítéséről állapodott meg, ez többek között érinti az egészségügy és az energiabiztonság területét. Hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnerével, Oroszországgal is folytatja a kapcsolatok építését. Orbán Viktor január 31-én utazik Moszkvába, ahol a fő témák között mezőgazdasági, ipari és energiaügyi kérdések szerepelnek.
Törlesztettünk
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken jelentette be, hogy Magyarország 607 millió eurót lejárat előtt fizetett vissza a 2008-ban felvett IMF-hitelből, mindezt az tette lehetővé, hogy „elkapkodták” a Prémium Euró Magyar Államkötvényt. Rogán Antal a hírre reagálva kijelentette: csak stabil költségvetési helyzettel rendelkező ország képes 180 milliárd forint összegű IMF-hitel lejárat előtti előtörlesztésére.
A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy Magyarország nem kívánja módosítani a távközlési adóról szóló törvényt, a kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság által vitatott intézkedés teljes mértékben megfelel a közösségi jognak – az EB ugyanis kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen az adó miatt. Az unió tagországai ellen egy évvel ezelőtt közel ezer kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban.
Egyezség az oktatásról
Hétfőn részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A nyolcpontos egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon – egyebek mellett a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. Az érintett szakokon a bejutáshoz szükséges ponthatárok 425 és 470 között mozognak.
Balog kedden a pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottságával ült asztalhoz, és Hoffman Rózsával együtt megállapodást írt alá Galló Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével, Somogyi Lászlóval, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnökével és Tóth Józseffel, a Magyar Közoktatási és Szakképző Szakszervezet elnökével. A megállapodásból a miniszter kiemelte a monitoringbizottság megalakulását, amely a közoktatási intézmények állami fenntartásba átadását kíséri figyelemmel. Utalt arra, hogy a szerződésben vállalták egy kollektív szerződés későbbi megkötését is, az ehhez fűződő munkát rövidesen megkezdik.
Az MSZP magával tárgyal
Csütörtökön az ellenzék is az oktatással foglalkozott. Az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt közös nyilatkozatot fogadott el többek között arról, hogy ismét 18 éves korig tartson a tankötelezettség. Az Együtt 2014 távolmaradását firtató kérdésre Hiller István azt mondta: félkész programokat nem minősít, de ha elkészül, szívesen véleményezi a Bajnai nevével fémjelzett mozgalom oktatási elképzeléseit.
Közben a Heti Válasz arról írt: az MSZP gyakorlatilag magával tárgyal az ellenzéki összefogásról. A lap szerint a Mesterházy által létrehozott Szövetség a Változásért valós célja az volt, hogy létrejöjjön egy nagy baloldali kerekasztal. Ehhez aztán az Együtt 2014 képviselői is odaültek, ennek ellenére a szocialisták suttyomban előre is gurultak az összefogás „pole-pozíciójába”. Bajnai csütörtöki nyíregyházi lakossági fórumán arról beszélt, hogy nem lenne jó, ha a szocialisták egyedül készülnének a kormányváltásra.
Fokozódhat az ellenzéki indulatkeltés
Az MSZP mozgolódása kapcsán Navracsics Tibor a Hír TV Péntek8 című műsorában úgy fogalmazott: „Azt látjuk, hogy minden hangszeren játszanak, [ ] s azt várjuk, hogy a hátralévő időszakban mindennel fogunk még találkozni”. Szerinte a 2002-eshez hasonlóan gátlástalan kampányt vezényelhet Ron Werber. Kovács Zoltán fideszes képviselő a Lánchíd Rádióban arról beszélt: attól tart, hogy a hamis érvekre alapozott indulatkeltés csak fokozódni fog. Navracsics pedig még csütörtökön arra szólította fel Mesterházyt, hogy ne folytasson gyűlöletkampányt. Hozzátette azt is, a gyűlöletpolitikát az MSZP honosította meg idehaza. Az MSZP-elnök eközben Washingtonban tett látogatást, ahol kormányzati elképzeléseit ismertette, és a Demokrata Párt kampányszakembereivel tárgyalt.
Újabb pofont kaptak Bajnaiék az LMP-től
Az LMP a hétvégével újabb sorsdöntő kongresszushoz érkezett. Ismert, a Jávor–Karácsony-tengely újra megváltoztatta volna az alakulat stratégiáját, míg Schiffer András és köre az eddigi politika mellett tette le a voksát. Schiffer szombaton a kongresszus előtt azt mondta, azoknak az erőknek áll érdekében az LMP bedöntése, amelyek 2010-ben kiestek a parlamentből. A kongresszus fejleményeit az MNO a helyszínen követte.
Végül ismételten vereséget szenvedtek az LMP-ben a Bajnai Gordon által vezetett Együtt 2014 hívei, ahol megerősítették a novemberi, önállóságot követő stratégiát.
Gyurcsány és az adók
A Demokratikus Koalíció szintén kongresszust tartott, ahol a pártprogram elfogadásáról döntöttek. A Fidesz szóvivője erre úgy reagált: a baloldal programja nem más, mint azoknak a megszorításoknak a másolata, amelyekkel Gyurcsány és Bajnai együtt tette tönkre az országot. A DK politikai programjában egyebek között az szerepel, hogy 2014 után ingatlanadót és tandíjat terveznek, eltörölnék a gyermekek után járó adókedvezményt, valamint változtatnának a minimálbér rendszerén is.
Gyurcsány egyébként szombaton azt javasolta, hogy az ellenzéki szervezetek ünnepeljék közösen március 15-ét, legyen a nemzeti ünnep „ellenzéki erődemonstráció”. Ugyanakkor most is megismételte, nem ért egyet azzal, hogy a szocialista párt vezetése elnézést kért a határon túli magyaroktól az MSZP-nek a kettős állampolgárságról szóló, 2004. decemberi népszavazáson képviselt álláspontjáért.
Népszavazást indít a Jobbik
A Jobbik jövő héten népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy ha valaki súlyos erőszakos bűncselekményt követ el, akkor vonják meg tőle és egész családjától a segélyeket. Többek között erről is szólt Vona Gábor pártelnök évértékelő beszédében szombaton Budapesten.
