A hallgatói érdekképviselet alapegységei az egyetemek karain létrehozott önkormányzatok. Ennek képviselőit intézménytől függően évente vagy kétévente választják meg az egyetemmel jogviszonyban álló hallgatók. Noha valamennyi hallgatói önkormányzat (HÖK) alapszabálya hangsúlyozza a demokratikus szabályok fontosságát, a tisztségviselő-választások körüli anomáliákról már sokan beszámoltak. Jellemző, hogy a szavazóurnát a több napig tartó választások alatt az érdekképviselet irodájában tárolják, a leadott szavatokkal pedig szabadon garázdálkodhatnak a jelöltek, igaz, erre nincs feltétlenül szükségük.
A választásokat ugyanis (amelyeken egyes sajtóhírek szerint a hallgatók körülbelül negyede voksol) a HÖK által fizetett kampány előzi meg, vagyis az éppen hatalmon lévők döntik el, melyik képviselő-jelöltet támogatják, fizetik a plakátozás, a fotózás és a nyomtatás költségeit, esetleg készítenek neki kampánycélú promóciós ajándékokat.
Ismert: az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatói önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Emiatt az intézmény rektora felfüggesztette a HÖK működését. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere diákok közötti belháborúnak minősítette a napvilágra került ügyeket. A Magyar Nemzet pedig arról írt: Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke szerint akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők az ELTE listázói.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
