– Nincs szándékomban megkérdőjelezni felháborodása őszinteségét, amellyel a Laborc–Portik-találkozók hanganyagának nyilvánosságra hozott leiratát fogadta. De nem gondolkodott el azon, hogy fordulhatott ez elő az önök kormányzása idején?
– Meg tudom ismételni, megdöbbentő, amit ebben a leiratban olvashatunk. Remélem, az is hamar kiderül, hogy az anyag hiteles-e. Az elvi álláspontom változatlan: soha senki nem használhatja fel pártpolitikai célokra a titkosszolgálatokat. Ennek a látszata is megengedhetetlen. Azt nem tudom megítélni, hogy szakmailag helyesen járt-e el az elhárítás akkori főigazgatója, azt viszont tudom, hogy az elhangzottaknak nem lett következményük. Nem került sor olyan cselekményekre a 2010-es kampányban, amelyek arra utalnának, hogy az akkori ellenzéket ilyen módszerekkel próbálták meg lejáratni.
– Például a Kósa Lajost hírbe hozó videó mintha másra utalna
– Ebben az ügyben pró és kontra sok minden elhangzott, senki sem tudja, hogy mi a teljes igazság.
– Azt viszont már Laborc Sándor kinevezésekor lehetett látni, hogy ezzel a döntéssel problémák lehetnek. Példátlan módon a parlament nemzetbiztonsági bizottságában a jelölése nem kapott többséget, csak a szocialisták támogatták, az ellenzék és a koalíciós partner SZDSZ nem.
– Laborc Sándor jelölése valóban eltért a hagyományoktól. A főigazgató kinevezése a kormány joga, amit az ellenzék korábban mindig tudomásul vett. A tanulság az, hogy ennél a tisztségnél mindig konszenzusra kell törekedni. Utólag persze könnyű okosnak lenni. De ha már a miniszterelnök a mostani ügyet erkölcsi kérdésnek nevezte, hadd kérdezzek vissza: az nem vet fel morális kérdéseket, hogy a Fidesz székházából egy korábban gyilkosságért elítélt ember dobálja ki a diákokat?
– Azonos súlyú ügyek lennének ezek?
– Morális kérdéseket nem lehet relativizálni. Úgy látom, hogy a Fidesz a Laborc–Portik-ügyben lejárató kampányt indított ellenünk, megpróbál átpolitizálni egy szakmai kérdést. Mi a végére akarunk járni az ügynek, ezért a teljes nyilvánosságot támogatjuk.
– Gyurcsány Ferenc állítólag arra készül, hogy amint teljes bizonyosságot szerez, nyilvánosságra hozza, kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet. Nyugtalan emiatt?
– Nem.
– Mi lesz azzal, akiről bebizonyosodik, szerepet játszott a beszéd nyilvánosságra kerülésében? Kiközösítik?
– Ez már lerágott csont. Annyi év telt el azóta, hogy én már semmilyen váratlan fordulatra, új információra nem számítok az ügyben.
– Az elmúlt hetekben a megszokottnál hevesebb vita folyt arról az MSZP és az Együtt 2014 között, hogy mikor és hogyan egyeztessenek az ellenzéki együttműködésről. Ön szerint a nyilvánosság tudja követni, hogy min és miért vitatkoznak?
– Az emberek ezt nehezen tudják követni. A mi szavazóinknak, szimpatizánsainknak, illetve azoknak, akiknek a támogatására számítunk, világos elvárásuk, hogy a demokratikus ellenzéki erők fogjanak össze, mert így nagyobb az esélyük a kormány leváltására. Nem az egyeztetések megkezdésére vagy folytatására várnak, hanem eredményre.
– Az MSZP országos választmányának szombati ülésén megjelent Bajnai Gordon, és megállapodást kötöttek a közös jelöltállításról és a közös kampányról. Ez áttörés? Vagy csak annyi történt, hogy támogatóik megnyugtatására látszategységet mutattak, miközben elodázták a legkényesebb kérdések rendezését, mint például a miniszterelnök-jelölt személye?
– Mindenféleképpen nagy előrelépés, hiszen sikerült fontos kérdésekben megállapodnunk, és így lesz ez a későbbiekben is. A lényeg, hogy az együttműködés elkezdődött.
– Az ördög a részletekben rejlik. Figyelembe véve, hogy a parlament létszáma megfeleződik, biztos abban, hogy mindenhol sikerül megállapodniuk? A közös jelöltállítás komoly érdekeket sérthet a pártjában, hiszen nem mindenhol az MSZP politikusa indul el a mandátumért.
– Ez igaz, de minden választókerületi felelősünk ennek tudatában vállalta el a megbízást. Ráadásul az új MSZP-alapszabály erős jogosítványokat ad az elnökség kezébe a jelöltállításhoz. Így az országos politikai érdek érvényesülni tud majd.
– Egyetért azzal, hogy előválasztás zajlik az ellenzéki erők között?
– Az amerikai vagy az európai értelemben nem, mert Magyarországon ennek nincsenek hagyományai. De az tény, hogy zajlik egy egészséges versengés, hogy mindenki maximalizálni tudja támogatóinak számát.
– De akkor miként dől el, hogy melyik a meghatározó baloldali ellenzéki erő?
– Ez a kérdés már eldőlt. Az MSZP a legnagyobb, legerősebb, legszervezettebb ellenzéki párt, ráadásul az egyetlen olyan demokratikus ellenzéki formáció, amely a parlamenti frakcióját is meg tudta őrizni.
– Akkor nem ért egyet azzal, hogy két pólusa lenne a baloldali ellenzéknek.
– Már csak azért sem értek egyet, mert az Együtt 2014-et inkább liberális erőnek tartják. Mi a baloldali, szociáldemokrata értékrendet képviseljük, ők inkább az egykori SZDSZ szavazóit és holdudvarát vonzzák magukhoz.
– Csak olyan ellenzéki együttműködést tart elképzelhetőnek, amely közös jelölteket, közös listát és miniszterelnök-jelöltet takar?
– Igen, mi ebben hiszünk. Minden szavazat számít, és csak így lehet elérni, hogy egyetlen kormányváltó voks se vesszen el. Ebben a szellemben kezdeményeztünk tárgyalásokat a többi demokratikus ellenzéki erővel.
– Az MSZP gőzerővel készül a választásokra, tréningezi a választókerületi felelősöket. Nyilván van menetrendjük arról, mikor hozzák meg a döntést a képviselőjelöltekről, a miniszterelnök-jelöltről. Mennyiben írják át terveiket a szombati választmányi ülésen történtek? Mi az utolsó pillanat, amikor még készek más pártokkal szövetséget kötni a közös indulásról?
– Nyilvánvalóan látszik, hogy a Fidesz már megkezdte a kampányt. Ezért nem lehet várni. A választási felkészülés, a terepmunka időigényes dolog, nem lehet az utolsó pillanatban nekilátni. Mi elhatároztuk, hogy leváltjuk a Fideszt, ezért mi megyünk előre, függetlenül attól, hogy a többiek mit csinálnak. Ezen a menetrenden a szombati megállapodás sem változtatott. Valamikor az ősz folyamán jön el a pillanat, amikor döntenünk kell a jelöltekről, a listáról, addigra kiderül, hogy kik lesznek az új rendszerváltók.
– Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 egyik vezetője nemrég a Hír Televízióban azzal érvelt Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltsége mellett, hogy ő már a válságkezelésben bizonyított, s szerinte a feladat 2014-ben is hasonló lesz.
– Az a kérdés, hogy Bajnai Gordon egyedül kezelte-e a válságot. Frakcióvezetőként én biztosítottam a döntésekhez szükséges többséget a parlamentben, az ő kormányzása mögött az MSZP állt. Ha a válságkezelés sikeres volt, akkor ez egy közös siker, bár azt is reálisan látnunk kell, hogy az emberek többsége nem sikerként élte meg. Megjegyzem, voltak olyan döntések, amelyeket a jövőben kerülnünk kell.
– Például?
– A szocialista pártban senki sem akart általános és egységes ingatlanadót, de végül a kormány kérésére is megszavazta a frakció. Az idő minket igazolt, az akkori konstrukciónak nem volt igazi gazdasági haszna, politikai kára viszont annál nagyobb. Arról nem is beszélve, hogy a végén alkotmányellenesnek bizonyult a kormány javaslata. Visszatérve az eredeti felvetésre: ma nemcsak gazdasági, hanem szociális, demokratikus és politikai válság is van. A válságkezelést nem lehet egyetlen aspektusból szemlélni. Sokkal bonyolultabb a helyzet annál, mintsem hogy néhány közgazdász megmondja, miként kell egyensúlyba hozni újabb megszorítások árán a költségvetést.
– Említette, hogy míg önök a baloldalt képviselik, az Együtt 2014 liberális erő. Korábban az MSZP és az SZDSZ, ha tehette, mindig koalícióra lépett egymással. Talán baloldaliak is sokan gondolják úgy, hogy az MSZP ellenzékben baloldali retorikát alkalmaz, kormányon viszont a koalíciós társ rendre rákényszeríti a liberális, neoliberális megoldásokra. Ha többséget szereznének jövőre, újra ez történik majd?
– Valóban előfordult, hogy a koalíciós kényszer miatt eltértünk az eredeti programunktól. Így lett például 2006-ban a liberálisok nyomására a közös kormányprogram része a tandíj. Most világossá tettük, hogy kormányra kerülve 2014 szeptemberétől a ponthatárt elérő fiatalok ingyen tanulhatnak a felsőoktatásban, mert ez így helyes és igazságos. A kompromisszumok között említhetném, hogy bár az MSZP mindig ellenezte az egykulcsos adót, az SZDSZ miatt majdnem a mi kormányzásunk alatt is eljutottunk odáig. Nagy tanulság a számunkra, hogy túl sokat engedtünk a baloldali értékeinkből, ha nem így teszünk, nem szenvedünk 2010-ben ekkora vereséget.
– A Bajnai-kormány a válságkezelés részeként elvett egyhavi nyugdíjat és közalkalmazotti bért, miközben nem rakott terhet a bankokra és a multikra. A Fidesz-kormány intézkedéseit látva nem érzi úgy, hogy itt súlyos hibát követtek el a szocialisták?
– A mostani kormány álságos politikát folytat, valójában nem tesz semmit a szegényekért, a nyugdíjasokért. A mostani rezsicsökkentéssel is csak egy részét adja vissza annak, amit ezen a területen az elmúlt három évben elvesztettek az emberek az áremelésekkel és az igazságtalan egykulcsos adóval. De azt se feledjük, hogy az elmúlt három évben a Fidesz nem adta vissza a tizenharmadik havi nyugdíjat sem, és nem hajtott végre érdemi, a megélhetés költségeinek növekedését kompenzáló béremelést sem.
– Egyetért a bankadóval?
– Igen. Ezért támogattam annak bevezetését a szocialista kormány idején. De az intézkedéseknek versenysemlegesnek kell lenniük, különben a bankok, cégek kamatostól perelhetik vissza a befizetett adó összegét. Azt pedig a magyar adófizetőknek kell visszafizetniük. Például ha a távközlési szolgáltatók pert nyernek a magyar kormány ellen, annak súlyos következményei lesznek a költségvetésre. Az pedig számomra elfogadhatatlan, hogy egy rossz politikai döntésből fakadó költségeket a kormány áthárítsa az emberekre. A jó szakmai megoldás azért is fontos, hogy ne okozzon recessziót és ne növelje a munkanélküliséget.
– Nem érzi úgy, hogy a rezsicsökkentéssel csapdába kerültek?
– Nem. Támogatunk minden tehercsökkentést, de mi ezt igazságosabban oldanánk meg, úgy, hogy csak azok kapjanak segítséget, akár többet, akik nem az uszodájukat fűtik
– Csakhogy éppen erre lehet azt mondani, hogy amikor az MSZP volt kormányon, nem volt rezsicsökkentés. Se igazságos, se igazságtalan.
– Ez így viszont nem igaz. Nálunk volt gázártámogatás, ami célzottan enyhített a rászorultak terhein, és a gazdagoknál valóban nem hagyott több pénzt. Mi nem az árak oldaláról avatkoztunk be, mert ez piacgazdasági körülmények között hosszú távon nem fenntartható.
– A költségvetésnek, az adófizetőknek kellett állniuk ezt a támogatást. A rezsicsökkentést viszont a szolgáltatók profitjának terhére hajtja végre a kormány.
– Ahogy látjuk, a szolgáltatóknak változatos eszközeik vannak arra, hogy a kieső bevételt végső soron a fogyasztóval fizettessék meg, vagy akár úgy, hogy a fejlesztésen, a beruházásokon, a karbantartáson spórolják meg. Ezzel pedig tönkremennek magyar kis- és közepes vállalkozások, munkahelyek szűnnek meg, és veszélybe kerülhet az ellátás színvonala, biztonsága. A mi javaslatunk nemcsak igazságosabb, hanem hosszú távon fenntartható tehercsökkentést tesz lehetővé, mert uniós forrásokból korszerűsítenénk fűtési rendszereket, szigetelnénk a házakat. Ezzel egyébként munkát is adnánk több ezer magyar vállalkozónak. Ezt azonban a kormány nem támogatta. Ugyanígy jártunk az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével, amit mindenhol szociális kérdésként kezelnek. Ezt a megélhetés szempontjából különösen fontos kérdésnek tartjuk, a kormánytól viszont mindig elutasító választ kaptunk, ezért indítottunk aláírásgyűjtést az árcsökkentés érdekében. Ez a lépés növelné a belső fogyasztást, élénkítené a gazdaságot, elősegítené az élelmiszeripar kifehérítését is, és könnyebbé tenné sok szegény család életét.
– Gondolom, tudja, hogy a liberálisok, akik, ahogy ön mondta, most Bajnai Gordon körül gyülekeznek, az előbb elmondottakat populista szövegnek tartják. A rezsicsökkentés támogatását mindenképp.
– Nekem az a fontos, hogy mi jó az embereknek. Például a rezsicsökkentés ügyében látom a közös pontot a liberálisokkal: az Együtt 2014 lekopírozta a mi energiahatékonysági programunkat. Egyébként, amit mi baloldali minimumnak nevezünk, az valójában egy nemzeti program. Soha nem fogadhatjuk el például, hogy ne nulla legyen azon gyermekek száma, akik éheznek. Nem nyugodhatunk bele, hogy a fiatalok el akarják hagyni az országot. A liberálisok hisznek a piac mindenhatóságában, de a válság kirobbanása óta talán számukra is világos, hogy megbukott a korábbi, szabályozatlan piaci viszonyokat eredményező, a vadkapitalizmusnak utat engedő, az államot teljesen háttérbe szorító neoliberális, neokonzervatív politika.
– Amit most elmondott, az a saját kormányzásuknak is igen kemény kritikája. Nem is arra gondolok most, hogy 2010 előtt is volt gyermekszegénység, hanem arra, hogy az ön által körülírt politika nagyban meghatározta a szocialista többségű kormányok tevékenységét.
– Amikor újraválasztottak pártelnöknek, hosszan beszéltem arról, hogy az MSZP sokat tett a Fidesz kétharmados győzelméért. Nem Orbán Viktor zsenialitása kellett ehhez, hanem a mi hibáink, amelyekkel szinte az ő karjaiba kergettük a szavazókat. Az önkritikát sohasem utasítottuk el. Éppen a korábbi hibáinkkal való szembenézés az MSZP megújulásának egyik alapja.
– Május elsején milyen üzenete lehet az MSZP-nek a társadalomnak, amikor az előzőekben arról is beszélgettünk, hogy kormányon túl sok engedményt tett a baloldali minimumból?
– Május elseje a munka ünnepe és európai uniós csatlakozásunk dátuma. Az az egyik üzenetünk, hogy európai, modern, nyitott Magyarországot akarunk, amely nem a múltba fordulva, bezárkózva, mindenkit ellenségnek tekintve akarja saját magát felemelni, hanem barátokat keresve, a szövetségeseivel együttműködve éri el céljait. A másik legfontosabb üzenetünk ezen a napon az, hogy gazdasági növekedésre lenne szükség, mert az hoz munkahelyeket, tisztes béreket és biztos nyugdíjat.
– Nem fog hiányozni önnek vagy pártjának május elsején a vörös csillag?
– Nem. Soha nem hiányzott.
– Miben reménykednek egy évvel a választások előtt? Mostanában nem nyertek időközi választást, a felmérések szerint a Fidesz magabiztosan vezet. Nem volt még példa arra, hogy egy politikai erő három év kormányzás alatt végig megtartja az előnyét.
– De arra sem volt példa, hogy a bizonytalanok száma ilyen hosszú ideig ilyen nagy legyen. Nagyjából 900 ezer szavazó rejtegeti, titkolja a pártszimpátiáját. Gondolja csak el, ha ők odaállnának valaki mellé, teljesen átírnák az erőviszonyokat. És ott vannak azok is, akik nem tudják, kire szavaznának. Az biztos, hogy valamiért elégedetlenek és nincsenek a Fidesz-kormány mellett.
– Az MSZP mellett sem.
– Igen, de arról kérdezett, miben bízunk. Egy év nagyon hosszú idő a politikában. Azt tudjuk, hogy a ma még rejtőzködők között a baloldali értékrenddel rendelkezők vannak jelentős többségben, és rajtuk kívül még legalább másfél millió bizonytalan szavazó van. A hátralevő időben őket kell meggyőznünk.
– Azt nem tudom, hogy lesz-e önből miniszterelnök-jelölt, pláne miniszterelnök, abban viszont biztos vagyok, hogy az új parlamentnek is tagja lesz. Leteszi majd az esküt jövő tavasszal az alaptörvényre?
– Igen, de utána a kétharmados támogatottságunkkal egy új, demokratikus, európai alkotmánnyal váltjuk fel.
– Szinte kizárt, hogy kétharmadot szerezzenek. Mit kezdenének az alaptörvénnyel?
– Vitatkoznék azzal, hogy kizárt a kétharmad. Az új választójogi rendszerben az MSZP könnyebben megszerezheti a kétharmados többséget, mint korábban.
– Azért számoljunk most azzal a lehetőséggel, hogy mégsem szerez.
– Nem értek egyet azzal, hogy kétharmad nélkül nem tehet semmit egy új kormány a számára fontos politikai célok elérése érdekében. Az egyszerű többséggel rendelkező kormány sem lesz béna kacsa. Az Orbán-rendszer számos ponton lebontható kétharmad nélkül is, csak kissé nehezebb, hosszadalmasabb lesz így a folyamat. Attól, hogy nem tetszik nekünk az alkotmányos rendszer, nem helyezhetjük magunkat kívül rajta. Csak jogállami, demokratikus megoldásokat vagyok hajlandó támogatni. Ha pedig felhatalmazást szerzünk az alkotmányozásra, máshogy fogjuk csinálni, mint a Fidesz. Nem erőből, hanem konszenzusra törekedve, időt hagyva a társadalmi vitára.
– Az ellenzék folyamatosan arról beszél, hogy az új választójogi rendszerrel a Fidesz bebetonozza a hatalmát, diktatúra felé halad az ország. Milyen diktatúra az, ahol az ellenzék akár kétharmados választási győzelmet is arathat?
– Én parlamenti diktatúráról beszélek. Másrészt a miniszterelnök szándéka valóban a Fidesz bebetonozása, csak nem fog sikerülni. Amíg nem fideszes aktivisták kísérik be a választókat a szavazófülkébe, azaz amíg titkos a szavazás, addig el lehet zavarni ezt az alkalmatlan kormányt. És az a tapasztalatom, azt látom a történelemben is, hogy azokat a politikusokat, politikai erőket, akik, amelyek hazugságra és megfélemlítésre építik a hatalmukat, lerázza magáról a magyar nép. Az Orbán-kormány pedig ilyen. A magyar emberek nem szeretik a hazugságot, a megfélemlítést és azt sem, ha veszélybe kerül a szabadságuk és a szociális biztonságuk.
– Nem gondolja, hogy arról, amiről most beszélt, sokaknak 2010 jut az eszébe, éppen egy ilyen hatalmat zavart el akkor a magyar nép?
– És akkor ez most erősíti vagy gyengíti az érveimet?
(Szerető Szabolcs)
