Soltész Miklós az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb munkaügyi programjának nevezte a most induló európai uniós projektet. A programot a rehabilitációs ellátásban és járadékban részesülő ügyfelek számára nyitják meg. Az előkészítő szakaszba 13 ezer embert vonnak be, közülük választják ki azokat, akiknek a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatását különböző, személyre szabott programokkal, képzésekkel vagy bérköltség-támogatással segítik. Utóbbi lényege, hogy ötezer munkavállaló után öt hónapig átvállalják a bérköltséget (150 ezer forintig), ennek fejében azt várják el, hogy az érintettek határozatlan időre kötött szerződést kapjanak.
A projekt három nagyobb részből áll: az elsőben az érintettek alkalmasságát kívánják fejleszteni, a másodikban konkrét képzésekkel akarják munkaerő-piaci esélyeiket növelni, a harmadikkal az új munkahelyek teremtését ösztönzik. A programban részt vevők az egyes projektelemeket külön-külön is igénybe vehetik, de akár végig is járhatják e három lépcsőt.
A kormány két programmal összesen kétmilliárd forintot biztosít az autisták életminőségét javító hálózat kiépítésére, továbbá az autisták és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítésére – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Tatán az autizmus világnapján, az Esőemberekért Egyesület Szent Gergely Lakóotthonában tartott sajtótájékoztatóján.
A 2015. június végéig tartó, 11,7 milliárd forintos keretösszegű program gazdája, illetve megvalósítója a tárca háttérintézményeként működő Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. A programra jelentkezőket az ország 85 – e célra kialakított – szolgáltató helyén csaknem négyszáz szakember, illetve ügyintéző fogadja.
A projekt során az érintettek minden segítséget megkaphatnak ahhoz, hogy a nyílt munkaerőpiacon el tudjanak helyezkedni, így például a piacképes szaktudás megszerzéséhez szükséges képzési költséget teljes egészében átvállalják tőlük, de akár a részvételhez szükséges utazási kiadásokat is kifizetik helyettük.
Soltész a sajtótájékoztatón a komplex felülvizsgálati rendszerről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak egészségi szempontok alapján minősítenek benne, hanem az adott személy szociális helyzetére vagy a térség munkaerő-piaci, gazdasági viszonyaira is figyelemmel vannak. Az államtitkár arról beszélt, lehet, hogy valakinek az egészségi állapota megengedné, hogy ellátásra nem jogosulttá minősítsék, ám ha az adott térségben magas a munkanélküliség, akkor a komplex felülvizsgálat során a bizottság dönthet a támogatás megadásáról, azaz az érintett megkaphatja a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás valamilyen minősítését.
Ismert, a kabinet több mint 30 ezer megváltozott munkaképességűnek adott álláslehetőséget. Jelenleg háromszáznál is több vállalkozás foglalkoztat ilyen embereket, amihez 47 milliárd forintos támogatást biztosítottak. Tavaly megjelentek továbbá a rehabilitációs kártyák, a kormány pedig új rehabilitációs foglalkoztatási támogatási pályázati rendszert vezetett be, aminek köszönhetően nem „álfoglalkoztatásban” részesülnek a megváltozott munkaképességűek. A súlyosan mozgáskorlátozottak gépjármű-vásárlási támogatását is megemelték mind az új, mind pedig a használt autók esetében. A kormány nemrég jelentette be továbbá, hogy képzési programot indít a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásának elősegítésére. A 4,9 milliárd forint összköltségvetésű – vidékközpontú – projekt forrásainak 95 százalékát az Új Széchenyi Terv keretében biztosítják.
Soltész Miklós korábbi bejelentése alapján nem változott a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékos emberek foglalkoztatására fordítható támogatási keret nagysága. Az államtitkár tájékoztatása szerint az erre szánt költségvetési keret 2013-ban is nagyságrendileg 40 milliárd forint lesz. A kormányzat célja, hogy minél több ember kapjon lehetőséget a munkára, és a támogatási rendszer is teljesen egységes legyen – közölte a politikus.
