Roger Scruton az 1980-as évek közepén érkezett először Magyarországra, és ismerkedett meg a mára nagyon eltérő utakat bejárt ellenzéki körökkel, hogy a jogállamiság kialakításában segédkezzen. Úgy tartja, ma elsősorban a „Soros-hálózatnak” köszönhető az ország nemzetközi rossz híre. Scruton szerint „Soros a személyében is be van oltva a nacionalizmus ellen, az általa kiépített hálózat viszont nagyon is politikussá lett.”
Scruton úgy véli, a rengeteg kritika között lehet jogos bírálat is, a mértéktelenség viszont szembeötlő. „Olyan képet festettek fel egyesek, például Haraszti Miklós, hogy itt már bakancsok csattognak az utcákon, hogy félni kell. Az efféle mítoszok terjesztése gyalázatos. Azzal semmi gond nincs, ha valaki közli a külföldi médiával: nézzék, én a magyar ellenzék embere vagyok, így és így látom a mostani kormányt. Amikor viszont azzal vádolják saját országukat, hogy fasisztává vált, miközben nem vált azzá, az szégyenletes.”
Scruton szerint nem a hazai jobboldal üldözési mániája nyilvánul meg a Magyarország elleni összeesküvés emlegetésében. „Angliából nézve úgy látom, létezik ilyen összeesküvés. Van néhány ember, aki a nemzetközi médiában folyamatosan fasizálódó diktatúrának állítja be az országot. A baloldali elfogultság persze általában is jellemzi az egyetemeket, különösen a drága amerikaiakat. Ezek ösztöndíjakat adnak a Haraszti és Kis János köreiből kikerülőknek, akik gyakran rendkívül intelligens és érdekes emberek. Ám kikerültek a magyar parlamentből is, s a nyugati világban meglévő privilégiumaikat arra használják, hogy országon kívüli ellenzék legyenek. Szerintem ez illegitim hatalomgyakorlás.”
Alig egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság a hazánkkal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolta, egy másik európai intézmény, az Európa Tanács bürója máris napirendjére veszi a Magyarország elleni monitoringeljárás megindításának ügyét. Az ET szakbizottságához hasonlóan ennek a grémiumnak is arról kell állást foglalnia, hogy javasolja-e a parlamenti közgyűlésnek a Magyarország elleni megfigyelési eljárás elindítását. A döntés valójában csak formaság, hiszen amint azt korábban a Magyar Nemzet elsőként megírta, a monitoringbizottság döntése után már eldőlt, hogy hazánk ügyét mindenképpen az ET közgyűlése elé viszik.
