A parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén 21 kormánypárti szavazattal, az MSZP 4 képviselőjének ellenszavazatával általános vitára bocsátotta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását, amely szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) integrálódik a jegybankba.
Rogán Antal, a bizottság elnöke elmondta, hogy a zárószavazásra addig nem kerül sor, amíg az Európai Központi Bank (EKB) nem mond véleményt az összevonásról. A tiltakozásra kevés az esély, mivel a bank mai elnöke még olasz jegybankelnökként maga hozta létre ott a fúziót – tette hozzá az elnök.
Egy májusban megjelent MNB-tanulmány többek között azzal indokolja az összevonást, hogy hazánkban a háztartások túlzott eladósodásában és a devizahitelek elterjedésében a felügyelet körüli hiányosságok is szerepet játszottak, ezért szükséges lehet a változtatás. A tanulmány az összevonás előnyei között említi, hogy ezáltal megszűnhetnek azok az együttműködési problémák, amelyek a két szervezet kapcsolatát jellemezték, ráadásul a jegybank első kézből szerez információkat a piaci folyamatokról, így gyorsabban tud fellépni a kedvezőtlen dolgok ellen.
Az Európai Központi Bank (EKB) megkapta előzetes véleményezésre a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szóló törvényjavaslatot – tájékoztatott hétfőn az MTI megkeresésére az EKB. Az uniós szabályok szerint az Európai Központi Bankok Rendszerének tagjait – így a Magyar Nemzeti Bankot – érintő törvényi változtatásokat a nemzeti hatóságoknak előzetesen egyeztetniük kell az EKB-val. Az EKB jellemzően egy hónapos határidővel készíti el jogi véleményeit, de adott esetben kérvényezheti e határidő további egy hónappal való meghosszabbítását. A legutóbbi magyar kérelmet több mint két és fél hét alatt készítették el.
Kovács Tibor (MSZP) alelnök azt kifogásolta, hogy a PSZÁF alkalmazottainak már múlt hétfőn bejelentették a fúziót, holott a törvényjavaslat csak pénteken került a parlament elé. Burány Sándor (MSZP) pedig azt tette szóvá, hogy így még több hatalma lesz Matolcsy György MNB-elnöknek, aki véleménye szerint amúgy is alkalmatlan a posztra.
A kormányoldalról Rogán Antal a fúzióról azt mondta, ha ez korábban létezik, nem futott volna ennyire el a devizahitelezés. Az új megoldás a hitelfelvevőt és a betétest is védi – tette hozzá az elnök.
A kereskedelmi törvény módosítását – amely a világörökségi területen az éjféli nyitva tartás után bevezeti a felügyeleti díjat – a szocialista képviselők tartózkodásával tartotta általános vitára alkalmasnak a bizottság.
A gazdasági törvényeket módosító javaslathoz beadott két saját bizottsági módosító indítványt is támogatott a gazdasági bizottság. Az egyik lehetővé teszi azt, hogy pénzügyi intézmény közreműködjön az e-útdíj beszedésében.
A másik bevezeti a Stabilitási megtakarítási Számlát. Ezt csak magánszemély és minimum 5 millió forinttal nyithatja. A számla után fizetendő szja 3 évnél korábban történő kivétel esetén 200 százalék, míg 5 év után adómentes.
A bizottság a szocialista és a jobbikos képviselők tartózkodásával megadta a mentesítést a NAV-nak arra, hogy közbeszerzés kiírása nélkül szerezze be a zárjegyeket. Mint Pankucsi Zoltán, adóügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, 4-5 cég képes ezek előállítására, és a zárjegyeken lévő biztonsági elemek minősített adattartalma miatt szükséges a szűk körű beszerzés.
A bizottság elfogadta azt az állásfoglalást, amely szerint Horvátország uniós tagsága nem jelent veszélyt a magyar munkaerőpiacra, így az megnyitható a horvát munkavállalók előtt.
Végül a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján, több cég állampapír-árusításához járult hozzá a bizottság. Ezek különböző országok állampolgárai számára árusíthatnak magyar állampapírt, és a vásárlók ezért kapnak magyarországi tartózkodási engedélyt.
Nem lehet elfogadni, ha hamis következtetéseket vonnak le tényekből és ha az Európai Parlament (EP) olyan ajánlásokat fogalmaz meg, amely túlterjeszkedik a hatáskörén – mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára a Tavares-jelentéssel kapcsolatban. Az államtitkár az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén a Magyarország uniós tagságáról és az EU helyzetéről szóló jelentést bemutatva Szalay Péter (Fidesz) kérdésére kifejtette: sok tárgyi tévedést tartalmaz a jelentés, amely politikai dokumentum, hiszen az EP is politikai testület. A benyújtott módosító indítványok miatt még nem lehet tudni, milyen lesz a jelentés a végleges formájában – tette hozzá.
Győri Enikő a következő többéves (2014–2020) költségvetésről azt mondta, hogy Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője lesz a keretnek, sikeres tárgyalássorozatot folytatott az unióban, különösen a bizottság eredeti javaslatát tekintve.
Szalay Péter érdeklődésére az államtitkár a bizottság által Magyarország ellen indított három kötelezettségszegési eljárásról elmondta: a Magyar Nemzeti Bank függetlensége kérdésében nem került az Európai Bíróság elé az ügy, azt sikeresen lezárták. A bírák korai nyugdíjazása esetében a bíróság ítéletét elkezdték végrehajtani, az adatvédelmi biztos elmozdítása ügyében pedig még nem született ítélet, de ha lesz, végrehajtják – fogalmazott.
Egyszerűbb lenne a jövőben a mezőgazdasági öntözéshez igénybe venni a talajvizet, mivel az 50 méteres mélységet meg nem haladó, kizárólag talajvizet használó, mezőgazdasági öntözési kút létesítését a vízügyi hatóságnak csak be kellene jelenteni. Erről nyújtott be Győrffy Balázs és Jakab István fideszes országgyűlési képviselő törvénymódosító javaslatot, amelyet a vízgazdálkodásról szóló – 1995-ös – törvényhez nyújtottak be. A módosító javaslatot az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága hétfői ülésén mind tárgysorozatba vételre, mind általános vitára egyhangúlag javasolta.
