A FROKK vezetője levelében magyarként és roma származású művészként is visszautasította a jelentésben foglaltakat, szerinte ugyanis a dokumentumban olyan csúsztatások és hazugságok vannak, amelyek maximálisan alkalmasak arra, hogy lejárassák és hamis színben tüntessék fel Magyarországot. Mindenekelőtt felháborítónak nevezi, hogy Tavares a romákat eszközként használja fel a Magyarország ellen folytatott háborújában.
„Népem, a magyarországi cigányság nevében kikérem magamnak, hogy minket használjon Tavares úr ürügyként” – fogalmazott Kathy Horváth Lajos. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy büszkén gondol a Magyarország uniós elnöksége alatt megalkotott európai romastratégiára, valamint arra, hogy a kormány sokat tesz a magyar cigányság társadalmi integrációjáért és gazdasági felzárkóztatásáért.
„De szégyellem magam, amikor a Tavares-jelentést olvasva szembesülnöm kell azzal, hogy egyik európai polgártársunk megint előveszi a rasszista kártyát” – folytatta Kathy Horváth Lajos, hozzátéve, szégyelli magát azért is, amiért európai képviselők a romákat használták fel Magyarország lejáratására. A FROKK vezetője hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar kormány soha, semmilyen módon nem működött együtt az antiszemita és cigánygyűlölő szélsőjobboldali csoportosulásokkal. „Azoktól mindig kategorikusan elhatárolódott, és ha tehette, korlátozta és korlátozza mozgásterüket” – tette hozzá a művész.
Mint arról július 10-én beszámoltunk, tárgyilagosnak és eredményesnek nevezte brüsszeli találkozóját az alapjogok magyarországi helyzetéről jelentést készítő Rui Tavares zöldpárti európai parlamenti képviselővel Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. – Megérte eljönni Brüsszelbe – jelentette ki Farkas Flórián. Elmondása szerint azért utazott az uniós központba, hogy tisztázza az alapjogok magyarországi helyzetéről jelentést készítő politikussal azokat a szerinte igaztalan állításokat, amelyek az Orbán-kormányt és a magyarországi cigányságot érték.
Az Európai Parlament által július 3-án elfogadott, az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó határozat a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia jelenkori formáival foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentésére hivatkozva azt állapítja meg, hogy Magyarországon „a rendvédelmi hatóságok nem léptek fel a rasszista indítékú bűncselekményekkel szemben”, de nem pontosítja, hogy pontosan mikor és melyik bűncselekményekre gondol.