Kiderült, ki győzött a Bajnai–Mesterházy paktummal

Az MNO górcső alá vette, hogy milyenek az erőviszonyok azokban a körzetekben, ahol Bajnaiék állíthatnak jelöltet.

Megszületett az Együtt–PM pártszövetség és az MSZP választási megállapodása, amelynek értelmében a szocialisták 75, míg Bajnaiék 31 körzetben állíthatnak jelöltet úgy, hogy a másik fél nem indul ellenük. Ahhoz, hogy mérlegre tegyük, ki járt jobban, meg kell nézni, hogy az új választókerületekben milyenek az erőviszonyok. Cikkünkben az Együtt–PM által kapott körzeteket vesszük górcső alá, amelyhez jelenleg csak a Szigetvári Viktorék által 2011 végén készített manipulált számok szolgálnak.

A modellről az MNO is megírta, nem vette figyelembe, hogy az új választókerületi beosztás korábbi szavazóköröket vágott át, így eleve lehetetlen megmondani, hogy ilyen szempontból a 2010 előtti választásokon pontosan milyen eredmény született. Egyébként az új beosztás több mint 400 korábbi szavazókört szel át, amelyek természetesen a nagyvárosokban helyezkednek el. Mostani elemzésünkben mégis ezt használjuk, de 2002-ben és 2006-ban az MSZP és SZDSZ eredményét összeadva vesszük alapul, hogy még pontosabban felrajzoljuk az adott választókerület erőviszonyait.

A nyilvánosságra került megállapodás értelmében a Bács-Kiskun megyei 6-os körzetben az Együtt–PM állíthat jelöltet. Itt 2002-ben és 2006-ban is vereséget szenvedett az MSZP–SZDSZ, de a Fidesz csupán 5-6 százalékot tudott rájuk verni. Az Együtt indulhat a Baranya megyei 4-es körzetben (Szigetvár), ahol 2002-ben és 2006-ban is sima balliberális siker született, de 2010-ben fordult a kocka és a Fidesz–KDNP több mint 55 százalékot ért el. A Békés megyei 3-as választókerület (Gyula) 2002-ben és 2006-ban is sima baloldali győzelmet hozott, így ezzel sem jártak olyan rosszul Bajnaiék.

A Miskolc 1-es körzetben 2002-ben és 2006-ban is bőven 50 százalék fölött volt az MSZP–SZDSZ támogatottsága, és a Fidesz–KDNP 2010-ben is csak 43 százalékot ért el. A budapesti 1-es körzetben 2002-ben és 2006-ban is balliberális többség volt, de 2010-ben is nagyon jól szerepelt az MSZP és az LMP. A budapesti 3-as körzetben 2002-ben és 2006-ban is nagyon szoros eredmény született, így nehéz megtippelni, kinek hozhat szerencsét a választókerület. A budapesti 4-es körzetben is csak 2010-ben volt Fidesz–KDNP-többség. A budapesti 5-ös, 13-as, 17-es és 18-as választókerület egyértelműen baloldali fellegváraknak tekinthetőek a korábbi választások alapján.

A Csongrád 2-es (Szeged) választókerületben 2002-ben és 2006-ban a balliberális oldal diadalmaskodott, míg a 3-asban kis mértékű jobboldali fölény figyelhető meg. A Fejér megyei 5-ös (Sárbogárd) 2002-ben és 2006-ban abszolút billegőnek számított, a végeredményt nüanszok dönthetik el. A Győr-Moson-Sopron megyei 2-es körzetben minden választáson jobboldali fölényt regisztrálhattunk. A Győr-Moson-Sopron megyei 5-ös választókerületben 2002-ben a Fidesz–MDF, míg 2006-ban az MSZP–SZDSZ diadalmaskodott, így itt is nehéz megjósolni a végkimenetelt.

Nem vetődött fel az Együtt–PM szövetséget alkotó két párt egyesülése – mondta el Bajnai Gordon pénteki sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre. Ha az Együtt–PM pártszövetségként indul a választáson, öt helyett tízszázalékos parlamenti küszöböt kell elérnie. A Népszabadság pénteken azt írta: valószínűsíthető, hogy az MSZP és az Együtt–PM különlistás megállapodása a Párbeszéd Magyarországért párt megszűnését vagy beolvadását jelentheti. Bajnai kérdésre válaszolva azt mondta: ilyen igény nem vetődött fel, a kérdés indokolatlan, mivel a tízszázalékos eredmény elérésénél sokkal ambiciózusabb céljaik vannak a választásokon.

(MTI)

A Heves megyei 1-es (Eger) választókerület alapvetően baloldali beállítottságú. A Komárom-Esztergom megyei 2-es (Esztergom) szintén baloldali fellegvárnak tekinthető. A Pest megyei 1-es (Érd) baloldalinak, míg a 3-as körzet (Szentendre) billegőnek tekinthető. A Pest megyei 7-es körzet erősen baloldalinak számít, míg a 11-es és a 12-es választókerület teljes mértékben billegő. A Somogy 1-es (Kaposvár) választókerület baloldali többséget mutatott 2002-ben és 2006-ban, de 2010-ben is 30 százalék fölött szerepelt.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 4-es és 6-os választókerület alapvetően jobboldali beállítottságú. A Tolna megyei 2-es (Dombóvár) erőteljesen billegőnek számít, de inkább a jobboldali felé dőlhet el a mérleg. A Vas megyei 3-as választókerület jobboldali bástyának számít, míg a Veszprém megyei 2-es választókerület inkább baloldali támogatottságú. A Zala megyei 3-as (Nagykanizsa) választókerület billegő körzet, de mélyebbek a baloldali hagyományok.

Összességében elmondható, nagyon nehéz jósolni az új választókerületekben, mivel elemzésünkben nem vehettük figyelembe a lehetséges képviselőjelöltek szerepét és a választáskor várható politikai erőviszonyokat. Mindezek ellenére az látszik, hogy az Együtt–PM egyáltalán nem szerzett meg rossz körzeteket, mivel csupán öt olyan választókerület található, amelyben a jobboldal 2002-ben és 2006-ban viszonylag simán diadalmaskodott. Tudjuk jól, hogy az MSZP és az SZDSZ szavazatait nem érdemes automatikusan összeadni, de erre azért volt szükség, hogy lássuk, körülbelül mekkora az a választói réteg, amelyik nagy valószínűséggel nem voksolna a Fideszre. A verseny még nem dőlt el, és a következő hónapokban biztosan még átfogóbb képet fogunk kapni az egyes körzetekről.