Valóban megszülettek 2009-ben bizonyos kórházfejlesztésekkel kapcsolatos döntések, amiket nekünk kell az uniós bürokrácia kátyújából kilöknünk – jelentette ki Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában. Ugyanitt Tukacs István szocialista politikus arról beszélt, hogy a most beharangozott 60 milliárd forintos projekt nem igazi fejlesztés, mert az uniós forrásból valósul meg, és az MSZP-kormány alatt is fordítottak e célra ilyen pénzeket.
Az államtitkár hétfőn jelentette be, hogy uniós támogatásból mintegy 60 milliárd forint forráshoz jut az egészségügy, a pénzt kórházfejlesztésekre fordítják. 10 milliárd forintból az onkológiai ellátórendszer fejlesztését folytatják, a fennmaradó csaknem 50 milliárd forintot arra fordítják, hogy a rendszer tavalyi újraosztása után az egészségügyi intézmények képesek legyenek új feladataikat is hatékonyan ellátni.
Hangsúlyozta: a 10 milliárd forint azoknak a központoknak a fejlesztését szolgálja, ahová lehet, hogy egy kicsit többet kell utazni a betegnek, de 21. századi ellátási körülmények közé kerül. Ez egy célzott, stratégiai fejlesztés, nem pedig olyan, hogy mindenkinek adok egy kicsit, és nem lesz belőle semmi – fogalmazott Szócska.
Jelentős megtakarítást, éves szinten nettó 2,77 milliárd forintot értek el a kórházak az egységes országos gyógyszerközbeszerzés lezárulta után – mondta az egészségügyért felelős államtitkár korábban. Szócska Miklós hangsúlyozta, ha a fennmaradó két közbeszerzési kör is sikeresen zárul, akkor ezzel a kórházi gyógyszerforgalom egynegyedét „fedik le”.
Elmondta azt is, hogy a mostani 60 milliárd forintos csomag egy 300 milliárd forintos csomagnak a része. Aki azt mondja, hogy kevesebb pénz van az egészségügyben, az nem tud számolni. A költségvetési tárgyalásoknak pedig mértéktartó optimizmussal állunk neki – tette hozzá.
Beszélt arról is: az elvándorlás érezhetően csökkent az orvosok tekintetében köszönhetően a béremelésnek és az ösztöndíjrendszernek. Ezen belül is kevesebb rezidens folyamodik külföldi munkavállalási engedélyért.
Az egészségbiztosítási alap jövő évi költségvetésében 70 milliárd forint többlet van az idei esztendő módosított költségvetéséhez képest. Ezen belül a kórházakra, a járóbeteg-intézményekre és a háziorvosi rendszerre 45 milliárd forintos többletforrást talált, a többit vélhetően fejlesztési forrásként számolták el – mondta a műsorban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint működési kiadások tekintetében ez körülbelül 5, 7 százalékpontos fejlesztésről szól. Ez reálértékben növekedést jelent, a kórházi konszolidációra fordítandó 30-32 milliárd forintot – ami egyébként az adósságállományhoz képest kevés – azonban nem látni a jövő évi költségvetésben – hangoztatta.
Mihályi Péter közgazdász arra hívta a fel a figyelmet: annak az uniós pénznek, amiről Szócska Miklós államtitkár beszélt, semmi köze a költségvetéshez. Ráadásul azt a 300 milliárd forintot csak a következő három évben lehet elkölteni. Hangsúlyozta: amikor a mostani uniós költségvetési ciklus kezdődött, 453 milliárd forintot hagyott jóvá számunkra Brüsszel. Ezzel a 60 milliárddal, amiről az utolsó pillanatban döntött a kormány, összesen körülbelül 300 milliárd forintot sikerül elkölteni. A fennmaradó összeget azért nem sikerült lehívni, mert az idő elment az egészségügy átszervezésével, a kórházigazgatók leváltásával, az államosítással – érvelt Mihályi Péter.
A közoktatás és az egészségügy lesz a legnagyobb nyertese a jövő évi költségvetésnek – előbbire 12, utóbbira 10 százalékkal jut több pénz, mint idén. Ezt Varga Mihály mondta a büdzsé tervezetének benyújtása után.
A Magyar Nemzetnek az egészségügyért felelős államtitkárság korábban megerősítette azt az értesülést, miszerint hamarosan kormányzati segítséget kaphatnak az eladósodott kórházak. Az intézmények adósságállománya mostanra az egekbe szökött, s ennek rendezése egyre sürgetőbb mind a kórházaknak, mind a beszállító cégeknek.
