Az egészségbiztosítási alap jövő évi költségvetésében 70 milliárd forint többlet van az idei esztendő módosított költségvetéséhez képest. Ezen belül a kórházakra, a járóbeteg-intézményekre és a háziorvosi rendszerre 45 milliárd forintos többletforrást talált, a többit vélhetően fejlesztési forrásként számolták el – mondta a műsorban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint működési kiadások tekintetében ez körülbelül 5, 7 százalékpontos fejlesztésről szól. Ez reálértékben növekedést jelent, a kórházi konszolidációra fordítandó 30-32 milliárd forintot – ami egyébként az adósságállományhoz képest kevés – azonban nem látni a jövő évi költségvetésben – hangoztatta.
Mihályi Péter közgazdász arra hívta a fel a figyelmet: annak az uniós pénznek, amiről Szócska Miklós államtitkár beszélt, semmi köze a költségvetéshez. Ráadásul azt a 300 milliárd forintot csak a következő három évben lehet elkölteni. Hangsúlyozta: amikor a mostani uniós költségvetési ciklus kezdődött, 453 milliárd forintot hagyott jóvá számunkra Brüsszel. Ezzel a 60 milliárddal, amiről az utolsó pillanatban döntött a kormány, összesen körülbelül 300 milliárd forintot sikerül elkölteni. A fennmaradó összeget azért nem sikerült lehívni, mert az idő elment az egészségügy átszervezésével, a kórházigazgatók leváltásával, az államosítással – érvelt Mihályi Péter.
A közoktatás és az egészségügy lesz a legnagyobb nyertese a jövő évi költségvetésnek – előbbire 12, utóbbira 10 százalékkal jut több pénz, mint idén. Ezt Varga Mihály mondta a büdzsé tervezetének benyújtása után.
A Magyar Nemzetnek az egészségügyért felelős államtitkárság korábban megerősítette azt az értesülést, miszerint hamarosan kormányzati segítséget kaphatnak az eladósodott kórházak. Az intézmények adósságállománya mostanra az egekbe szökött, s ennek rendezése egyre sürgetőbb mind a kórházaknak, mind a beszállító cégeknek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!