Gyurcsányt nem lehet a sarokba küldeni

Ellenzéki demonstráció, rezsicsökkentés, devizahitelek, Mol–INA-ügy. Íme a hét legfontosabb fejleményei.

A Műegyetem rakparton tart közös demonstrációt október 23-án délután a baloldali ellenzéki pártok többsége. A pártok – az MSZP, az Együtt–PM Szövetség, a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szociáldemokraták Pártja, a Liberálisok, a Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt és a Modern Magyarország Mozgalom – képviselői azonos időtartamban szólalhatnak fel. A szónokok listáját még nem véglegesítették, s további technikai egyeztetések is várhatók.

Juhász Péter, az Együtt–PM Szövetség társelnöke azt is elmondta: a Szolidaritás „szobordöntő” akciójának házigazdája, Dopeman fellépése nem került szóba, és nem is tartja valószínűnek a szerepeltetését. A Negyedik Köztársaság Párt nem vesz részt a demonstráción. A közös megmozdulás ötlete először Gyurcsány Ferencben merült fel: sms-t küldött „Attilának és Gordonnak”, hogy fogjanak össze. A szocik tudatták, hogy nem kérnek volt vezetőjükből, Bajnai Gordon viszont ezután az ATV-ben az összellenzéki megmozdulás szervezőjeként tűnt fel.

A fent ismertetett események is azt mutatják: Bajnai a maga módján hallgat volt főnökére. Ezzel cseng össze Kocsis Máté korábbi kijelentése, mely szerint „a Szolidaritás vérlázító akciója nem másnak volt a tanújele, mint hogy Gyurcsány Ferenc rezsóra ültette Bajnai Gordont.” A Fidesz kommunikációs vezetője erről a Hír TV P8 című politikai háttérműsorában beszélt. A DK elnöke korábban a Híradónak úgy nyilatkozott: mindenkinek üzent a gázsütős beszólásával, aki nem szenvedéllyel akarja megdönteni Orbán Viktor rendszerét. „Aki hideg és langyos, az üljön föl a gázsütőre!” – javasolta még szeptember elején.

Az október 23-ai összbaloldali rendezvényre egy a Fidesz által régebben használt szlogennel készül az ellenzéki pártcsokor. „A szabadság összeköt” jelmondat volt a mottója a kormánypárt 1956-ra emlékező rendezvényének tíz évvel ezelőtt. Az MSZP a hírek szerint elrejtené majd a színpadon Gyurcsányt. „A legjobb, ha minél többen vagyunk, legyen tömeg a csoportképen, valahogy el kell rejtenünk Ferit a színpadon, így is félő, hogy elviszi a show-t” – mondta egy MSZP-s vezető, aki szerint a DK-vezér az utóbbi hetekben egyre „vehemensebben kampányol, és mindenkin átgázol”.

A Hírhatár szerint Bajnai Gordon és Mesterházy Attila nem írja alá október 23-án a két párt közötti választási megállapodást. E szerint a 106 választókörzetből hetvenöt helyen az MSZP, harmincegy helyen az Együtt–PM Szövetség indít jelöltet, egymás ellen nem neveznek senkit. A paktum része volt, hogy a két formáció nem nevez meg közösen és külön-külön sem miniszterelnök-jelöltet, Bajnai és Mesterházy is listavezető lesz.

A Demokratikus Koalícióhoz közeli hírportál információja szerint az aláírás elmaradásának egyik oka az október 23-ai közös ellenzéki ünneplés, valamint az, hogy a szocialisták és Bajnaiék környezetében is erősödik a gondolat, hogy a DK nélkül nem lehet sikeresen elindulni a választáson. A Hvg.hu információi szerint az Együtt–PM azt javasolja majd arra az esetre, ha Bajnaiéknak és az MSZP-nek újra kellene nyitnia az augusztus végén megkötött ellenzéki megállapodást, hogy a DK kapjon a jövő évi választásokon nyolc egyéni képviselői helyet.

Október 23-án azonban békemenet is lesz, melynek célja elsődlegesen tisztelgés és főhajtás a forradalom hősei és mártírjai előtt, ugyanakkor mint Széles Gábor fogalmazott, „nem lehet szó nélkül elmenni amellett, amit a baloldal művel”. Fricz Tamás politológus szerint polgárháborús ízű kampány zajlik, amiben „Bajnai társtettes”. Elmondta azt is, hogy a békemenet résztvevői Magyarország és a magyarság egyben tartásáért menetelnek.

A héten az is kiderült, kötelezettségszegési eljárás indulhat az országgal szemben az energiaárak szabályozása miatt. Brüsszelben egyebek közt azt kifogásolták, hogy míg hazánkban a lakosság javára csökkentették a gázköltségek egyes elemeit, a vállalatok esetén ilyen intézkedések nem történtek, és ez sérti a versenypiacot és a diszkriminációmentesség elvét. Az uniós nyilatkozatok azért is érdekesek, mert José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke néhány hete még arról beszélt, hogy jóval alacsonyabb energiaárakra lenne szükség az unióban.

A kabinet jövő kedden tárgyalja a brüsszeli levélre adandó szakmai válaszokat, de már előtte ad általános tájékoztatást az Európai Uniónak, amelyben egyértelműsíti, hogy a rezsicsökkentés kiemelten fontos a magyar társadalom számára, s a kormány célja a közműszektor nonprofit jellegűvé alakítása. Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott: nem tartja meglepőnek, hogy Brüsszelből„támadás éri a rezsicsökkentést. A kormányfő, miután találkozott David Cameron brit miniszterelnökkel, arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentés nemcsak marad, hanem folytatódni is fog. Rogán Antal, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője közben bejelentette: jövő hétfőn politikai nyilatkozatot nyújt be az Országgyűlésnek a Fidesz a rezsicsökkentés megvédése érdekében.

Hoppál Péter, a párt szóvivője az ügy kapcsán arról beszélt: az, hogy újabb eljárással fenyegetik az országot Brüsszelből, csak még inkább megerősíti abban a Fideszt, hogy a rezsicsökkentés érdekében újabb lépéseket kell tenni. Hoppál szerint úgy tűnik, mintha az unió brüsszeli bürokratái és a magyar baloldal is a multik markában vergődnének, és megpróbálnának a rezsicsökkentéssel szemben állást foglalni.

A szóvivő jelezte, a szocialista képviselők közelmúltban tett beismerő vallomása nyomán levonható a következtetés, hogy az MSZP székházából felügyelték a Magyarországot lejárató Tavares-jelentést. Ennélfogva Hoppál Péter szerint erős lehet a gyanú, hogy a készülő újabb eljárás mögött is a baloldali politikai vezetők állnak.

Ami a Tavares-jelentést illeti, a hazánkat elítélő, a kettős mércét rutinból alkalmazó jelentésről Herczog Edit MSZP-s európai parlamenti képviselő azt írta saját honlapján: összeállítása elsősorban Göncz Kinga és Tabajdi Csaba „érdeme”, végigharcolásában a teljes, négyfős strasbourgi magyar szocialista kontingens részt vett, amivel frakciójukban növelték az MSZP tekintélyét. A Fidesz–KDNP európai parlamenti küldöttsége közleményben szólította fel kedden Mesterházy Attilát, a szocialista párt elnökét, hogy haladéktalanul hívja vissza EP-képviselőit. A fideszes képviselők szerint példátlan az európai integráció történetében, amit a szocialista politikusok tettek.

Október 8-án Léhmann György, a hétszáz hasonló ügyben egyszerre eljáró siófoki jogász először nyert pert jogerősen devizahiteles ügyfelet képviselve. „Azt hiszem, összedöntöttem a devizahitel-szerződést – mondta a Somogyi Hírlapnak a Pécsi Ítélőtábla határozatáról. – Igaz, hogy ez csak egy ítélet, de a bankot lépésre kényszeríti.”

Október 9-én újabb devizahiteles nyert pert bank ellen: az OTP és a Raiffeisen után az AXA-t is elkaszálták első fokon. Az MNO az ügyben Léhmann Györgyhöz fordult – aki sikerre vitte ügyfelét a bank ellen – felvilágosításért. Léhmann elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket, így a mostanit is.

A sor egy újabb OTP-s üggyel folytatódott pénteken: a felperes által az OTP Bank és társa ellen indított perben a Pesti Központi Kerületi Bíróság szintén első fokon meghirdetett ítélete megállapította a kölcsönszerződés semmisségét, ugyanis a szerződéskötéskor hatályos törvények szerint „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza többek között azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást”.

A héten újabb részletek derültek ki a többek között Hernádi Zsolt nevével összefonódott Mol–INA-üggyel kapcsolatban. Ismeretes, a horvát hatóságok gyanúja szerint a Mol elnök-vezérigazgatója 2009-ben két ciprusi társaságon keresztül fizette le az akkori horvát kormányfőt, az azóta nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélt Ivo Sanadert, hogy a Mol megszerezhesse az INA testvércég irányítási jogát.

A Magyar Nemzet pénteken arról számolt be: a horvát bíróság azért vetette el a Mol–INA-ügyben a magára terhelő vallomást tevő orosz üzletember vallomását, mert azzal szerintük Mihail Gucerijev csak segíteni próbált Hernádi Zsoltnak. Az ügy koronatanúja, Robert Jezic egy másik korrupciós ügyben maga is vádlott. A Heti Válasz pedig azt tárta fel, hogy a két, állítólagos kenőpénz-közvetítő érdekeltség Robert Jezic állításával szemben nem Hernádié, és nem is a Molé, hanem a 17. leggazdagabb oroszként jegyzett Mihail Gucerijevé volt.