Gyurcsány elkaszálta az MSZP stratégiai megújítását

Mesterházy a szombati nagygyűlésen már a megújult baloldal élén akart megjelenni, de Gyurcsány ezt is tönkretette.

MNO
2014. 01. 25. 7:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2010-es bukás után Mesterházy nagy lendülettel vetette magát az MSZP megreformálásába. Új alapszabály, új vezetőség, megújult program – összefoglalva ezzel kívánta Mesterházy demonstrálni, hogy „a szocialista párt képes változni és tanulni a hibáiból”. Először fiatalítás történt: Mesterházy megkérte a párt veteránjait, hogy most egy kicsit lépjenek hátrébb, teret hagyva a fiataloknak.

A reform egyik alapcélja az, volt, hogy az MSZP önmaga lehessen, ezért Mesterházy rendkívüli kongresszuson tisztázta a párt vezetőségével, hogy milyen jövőt képzelnek el, milyen identitást szánnak az MSZP-nek – és itt vált nyilvánvalóvá, hogy a párt nem kér a gyurcsányizmusból. Ezt követően – némi belharc után – Gyurcsány is távozott a pártból, kilenc társával együtt.

Így a garnitúracsere után Mesterházynak sikerült valamelyest stabilizálni a pártot, emellett a szimbolikus politizálásban is próbálta meghaladni a gyurcsányi örökséget, és az MSZP története során először kiállt a határon túli magyarok mellett.

Eközben Bajnai Gordon is megszervezte a maga alapítványát – többek között Soros György, amerikai befektető pénzéből – és az MSZP melletti szintén baloldali ellenzéki erőként tűnt fel a politikai színtéren. Bajnai a Millával és a Szolidaritással – később az LMP szakadár PM-mel – összefogva megpróbálta egyfajta ernyőszervezetként összefogni az ellenzéket, és elfogadtatni magát szakértői imázsra építve az egész baloldal vezetőjének, Mesterházy félreállításával.

Az MSZP nagy része és Mesterházy sem fogadta el ezt a szereposztást, így heves konfliktusok után Bajnai és szövetségesei másfél évnyi pozícióharc után gyakorlatilag beálltak az MSZP mögé, és megszületett a baloldali összeborulás tavaly augusztusban.

Azt azonban mindkét fél többször is deklarálta, hogy Gyurcsányt semmiképpen sem engedik be a szövetségbe, mert ő egyértelműen azt a múltat képviseli, amelyikhez egyikük sem akar visszatérni. Gyurcsány azonban emlékezetes politikai akcióival elgáncsolta Mesterházyék stratégiai kísérletét; meglovagolta az elkötelezett baloldali értelmiség és közvélemény széles összefogást ösztökélő indulatait, kikényszerítette, hogy őt is beengedjék az ellenzéki összeborulásba, sőt, egyenesen a közös lista harmadik helyét kapta meg.

Mesterházy valószínűleg szeretett volna egy megújult baloldal élén mutatkozni, legkésőbb a választások előtti utolsó tömegrendezvényükön. Ebben azonban kudarcot vallott: úgy kell szombaton a pódiumra lépnie, hogy a választáson leváltott MSZP–SZDSZ-koalíció megannyi ismert alakja áll majd mögötte – Gyurcsány Ferenc is, akitől egészen a legutóbbi időkig nyilvánosan elhatárolódott a baloldali összeborulás minden formációja, köztük az MSZP, azon belül pedig maga Mesterházy is.

Az ellenzéki képviselőjelölteknek ugyanakkor – azontúl, hogy személy szerint is idegenkedtek Gyurcsány megjelenésétől – jelentős áldozatot is kellett vállalniuk a Demokratikus Koalíció jelöltjeinek beemelésével, hiszen a DK aspiránsai számára az MSZP–Együtt–PM szövetség által leosztott egyéni körzetekben kellett helyet szorítani.

A Gyurcsánnyal kibővülő nagykoalíció komoly feszültségeket generálhat az újdonsült pártszövetségben, de magukon a pártokon belül is – jósolták korábban politikai elemzők. Nagy Attila Tibor szerint a DK-sok miatti rohamtempójú átrendeződés, az összeállt pártok programjai között feszülő ellentét, valamint Gyurcsány megosztó személye rengeteg konfliktus forrása lehet.

Az exminiszterelnök visszatérése sok baloldali szavazót is távol tarthat az urnáktól – állították elemzők, ennek ellenére a volt miniszterelnök a lista előkelő, harmadik helyére került úgy, hogy újdonsült szövetségesei még az összeborulásba való visszatérése napján is arról beszéltek, hogy „hányingert kapnak tőle”.

A baloldalon történteket Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy foglalta össze: „Gyurcsány volt, Gyurcsány újra van, és Gyurcsány újra szeretne lenni”. A frakcióvezető hozzátette: a baloldalnak nem sikerült valódi miniszterelnök-jelöltet állítania, mert Mesterházy Attila „csak egy »jobb híján« miniszterelnök-jelölt”. Szerinte a valódi jelölt csak később kerül elő a pakliból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.