A baranyai megyeszékhely központjától néhány kilométerre fekvő Györgytelepen rengetegen élnek mélyszegénységben. A településrész egykor bányászoknak adott otthont, erdő melletti utcáiban koszos, szegényes földszintes házak sorakoztak az elmúlt években. Az épületekben sok helyen nem volt fürdőszoba, vécé is csak elvétve. A néhány tíz négyzetméternyi apró otthonokban ma mintegy százan élnek.
A rendszerváltás óta a telepen nem indult jelentősebb, átfogó, az itt lakók életében gyökeres változást hozó program. A város most 150 millió forintot költ a területre, ahol nagyszámú roma kisebbség él, sokuknak az egészségi állapota is rossz, és a projekt előtt nem volt szakmájuk, évek óta munkanélküliek voltak.
Moór Eszter, a pécsi szociális bizottság elnöke közölte: komplexen kezelik a helyzetet, a téli közfoglalkoztatás részeként képzések is folynak, de munkát is kapnak, ennek során az itt élők saját maguk újítják fel az otthonukat. Mint mondta, tizenöt lakást már rendbe tettek, másik huszonötben pedig jelenleg is zajlik a munka.
– Egymásra épülnek a projektek, párhuzamosan zajlanak, hiszen egyidejűleg tudunk munkát és jövedelmet adni, miközben megújulnak a lakások, és a XXI. századhoz méltó lakhatási körülményeket hozunk létre – mondta. Hozzátette: az itt lakók társadalmi integrációja is megtörténhet, hiszen hiába van munkájuk, hiába kapnak szociális segítséget az emberek, ha közben komfort nélküli, düledező házakban kénytelenek élni.
A cikk teljes terjedelmében a hétfői Magyar Nemzetben olvasható.
– Meghirdette a reformáció és a tolerancia évét az evangélikus egyház világszerte.
– A cigányság felzárkóztatása elsősorban nem emberi jogi, hanem nemzetstratégiai kérdés – mondta el a Magyar Nemzetnek adott decemberi interjújában Balog Zoltán.
– Székely János, a cigánypasztoráció koordinálásával megbízott katolikus püspök felhívta a figyelmet arra, hogy az Apostoli Szentszék azt szorgalmazza: a romák közül lehetőség szerint minél több embert be kell vonni a papi szolgálatba.
– A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.
– A magyar EU-elnökség idején készült el egy határozott romastratégia, s szintén ekkor indult a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszere is.
