Választás 2014: olvassa el, hogyan kell szavaznia

2014. április 6-án a korábbiakhoz képest már új rendszerben döntünk a 199 parlamenti képviselő személyéről.

A Velencei Bizottság választási kódexe is említést tesz annak fontosságáról, hogy a képviselői helyeket egyenlő arányban kell elosztani a választókörzetek között, legalább az alsóházak, illetve a helyi és a regionális képviseleti szervek esetében. A bizottság a választókerületek arányossága szempontjából 10 százalékos eltérést tart megfelelőnek, 15 százalékos eltérést pedig csak különösen indokolt esetben, például nemzetiségek védelme érdekében tart elfogadhatónak.

A választókerületek határait egy 1990-ben elfogadott minisztertanácsi rendelet határozta meg, amelyet az elmúlt húsz évben egyszer sem vizsgáltak felül. A választókörzetek közötti aránytalanságot jól jelzi, hogy 2010-ben a legnagyobb és a legkisebb választókerületek mérete között két és félszeres volt az eltérés. Amíg Veszprém 6-os számú választókörzetében a választásra jogosultak száma 27 073 volt, addig Pest Megye Gödöllői székhelyű 4-es számú választókörzetében 67 092.

Az új választási rendszerben egy egyéni képviselőre 76 ezer választópolgár jut átlagosan. A választókerületek csökkentésével a fővárosi körzetek száma 32-ről 18-ra csökken, a legkevesebb választókörzete pedig Nógrád megyének lesz: a változások következtében az eddigi 4 helyett 2 körzetre osztják majd a megyét.

A parlament 2010. május 26-án fogadta el nagy többséggel a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, amely 2011-től lehetővé tette a határon túli magyarok kedvezményes honosítását. Az új állampolgársági törvény és az új választási törvény a politikai rendszer olyan kiigazítását jelentette, mellyel a külhoni magyarok is a politikai közösség részévé váltak. 2014. január 16-áig egyébként 112 662 határon túli magyar állampolgár, de magyarországi lakhellyel nem rendelkező személy jelezte részvételét, hogy részt venne a tavaszi választáson.

A Magyarországon élő nemzetiségek országgyűlési képviseletét a demokratikus rendszerváltozás óta eltelt több mint két évtizedben nem tudták megvalósítani egyetlen kormányzati ciklusban sem. A nemzetiségek parlamenti képviseletének anyagi jogi szabályait az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény konkretizálja.

Ezáltal mind a települési, a területi, mind pedig az országos önkormányzati és az országgyűlési választásokon is csak az vehet részt, aki nemzetiségi választópolgárként kéri felvételét a központi névjegyzékbe. Az országgyűlési választásokon nemzetiségi lista állítható, amelynek feltétele a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább 1 százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás.

Magyarországon a választási szabályok egyik legvitatottabb, legproblémásabb eleme a jelöltállítás ajánlószelvény-gyűjtéshez kötése volt. Az eddigi jelöltállítási rendszert ugyan az Alkotmánybíróság még egyik első határozatában alkotmányosnak minősítette, a kopogtatócédulák azt követően is folyamatos szakmai kritikák kereszttüzében álltak. Fontos újításuk az új választási szabályoknak, hogy megszűnik az ajánlás jelenlegi rendszere, egy új, átláthatóbb és a választópolgárok személyes adatait jobban kímélő szisztéma váltja fel.

A jelöltek ajánlását a törvény értelmében ajánlóíven – a népszavazási kezdeményezéseknél már jól bevált aláírásgyűjtés módszere alapján – végzik majd. Az ajánlóívre a választópolgárnak rá kell vezetnie a nevét, személyi azonosítóját, valamint anyja nevét. Jól látható tehát, hogy az új választási rendszer eredményeképpen a jelöltek és a jelölő szervezetek szűkebb körben kezelnek majd személyes adatokat. Emellett az új rendszerben megszűnhet az értesítők lopása is.

Az új választási rendszerben nemcsak az ajánlás módja változik meg, megszüntetve ezzel évtizedes problémákat, hanem könnyebbé válik a jelöltállítás is az egyéni körzetekben. Idáig 750 ajánlószelvény összegyűjtésére volt szükség ahhoz, hogy egyéni körzetben valaki képviselőjelölt lehessen az országgyűlési választásokon, az új rendszerben mindössze 500 aláírás lesz a képviselőjelöltté válás feltétele.

A választási eljárásról szóló törvény kapcsán komoly vita alakult ki a közéletben a kötelező regisztráció kapcsán. A parlament bár megszavazta a törvényt, de az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette. Bár élhetett volna kétharmados választói felhatalmazásával, a Fidesz tiszteletben tartotta az Ab választási eljárási törvénnyel kapcsolatos döntését.

Az Ab emellett nem kritizálta ugyanis azt, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is önkéntes feliratkozással lehet felkerülni a választói névjegyzékre, akik kisebbségi listára akarnak voksolni. A külföldön dolgozó több százezer magyar választójogának gyakorlására is megoldást jelentett volna az előzetes feliratkozás, az Ab határozatát követően azonban ez a probléma megoldatlan maradt.