Nemzeti összefogásra szólított fel a rezsicsökkentés védelme érdekében Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. A miniszterelnök évadnyitó felszólalásában megismételte: 2014 a rezsiharc éve lesz. A multik, a bürokraták és a bankárok ugyanis újabb támadást indítanak Magyarország ellen a hatósági áras energiatarifák miatt, és Brüsszel újabb kötelezettségszegési eljárást fontolgat hazánk ellen. A miniszterelnök a legfőbb kihívásnak nevezte, hogy tovább javítsanak a magyarok életkörülményein, amihez le kell törni az energiaárakat. Kiemelte: a családoknak a biztonságot, az országnak a versenyképességet jelenti az olcsó energia. Közölte, a kabinetnek ehhez létre kell majd hoznia az első nonprofit energiaszolgáltatót is.
Kormányzásának mérlegét megvonva Orbán Viktor leszögezte, Magyarország képes volt megújulni, s ez adja a sikerek magyarázatát. A kormányfő hosszan sorolta a kedvező gazdasági mutatókat a reálbér-emelkedéstől az alacsony infláción át a foglalkoztatottság emelkedéséig.
Az Országgyűlés csütörtökön fogadta el a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amely szerint az idén három lépésben lesz olcsóbb a rezsi: a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken. A fideszes Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatát 298 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.
A törvénymódosítás kitér a pénzügyi rezsicsökkentésre is, jogszabályba foglalták ugyanis, hogy minimum 500 millió forintos bírsággal sújthatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ingyenes készpénzfelvétel szabályait megszegő pénzintézeteket. Ugyancsak a havi kétszeri, összesen 150 ezer forintig terjedő díjmentes pénzfelvételhez kapcsolódik annak rögzítése, hogy a magyarországi bankautomatákból való készpénzfelvétel felső limitje nem lehet kevesebb napi 150 ezer, tranzakciónként pedig 75 ezer forintnál.
Az Országgyűlés hétfőn megkezdte az orosz–magyar államközi egyezmény vitáját. Az ellenzéki képviselők élesen bírálták az atomerőmű fejlesztését. Köztük volt a szocialista Józsa István, akiről kiderült, hogy egy, a résztulajdonában álló gazdasági társaság Paks beszállítója volt. Az MSZP jelenlegi frakcióvezető-helyettese által 42 százalékos arányban tulajdonolt Gépkar Kft. több mint hat és fél milliárd forinthoz jutott hozzá különböző paksi megrendelések útján. Józsa ezzel kapcsolatban nyilatkozta, hogy nem tartotta összeférhetetlennek politikai pályafutásával a Gépkar Kft.-ben birtokolt tulajdoni részét. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a szerződésekről kormányfőként nyilvánvalóan tudott Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is. Az atomerőmű korábbi vezetése egyébként Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnökök érdekeltségeivel is tanácsadói szerződéseket kötött.
Józsa István a szocialista párt fővárosi pénztárnoki feladatait látta el már akkor is, amikor a korábbi balliberális kormányok idején cége megbízásokat kapott a paksi atomerőműtől. Józsa a párt budapesti szervezetének gazdasági alelnöke 2007 óta, azaz ő látja el az MSZP budapesti szervezetének pénztárnoki feladatait. Vagyis évekig a 2000 és 2010 között sokmilliárdos állami megrendelésekkel elhalmozott politikus kezében futottak össze a szocialisták fővárosi pénzügyi szálai is. Még nem tudni, hogy a hatalmas megrendelés (ami napi szinten körülbelül 1,7 milliós bevételt hozott Józsa cégének) kizárólag a szocialista politikus magánvagyonát gyarapította-e, netán valamilyen formában átszivároghatott a szocialista pártkasszába. Józsa István mellett egy másik szocialista politikus, Gábor József volt az ügyvezetője és 42 százalékos tulajdonosa a paksi atomerőműtől 2010 előtt 6,5 milliárdos megrendeléseket elnyerő Gépkar Kft.-nek.
Csütörtökön név szerinti voksolással jóváhagyta a parlament a paksi atomerőmű bővítéséről szóló magyar–orosz megállapodást. Az LMP igyekezett megakadályozni a döntést: az ülésteremben Szél Bernadett, míg a karzaton Ertsey Katalin kezében egy-egy megafonból szirénázás üvöltött, Schiffer András és Lengyel Szilvia pedig transzparensekkel tiltakozott. A négy képviselőt az Országgyűlés kizárta az ülés hátralévő részéből.
A Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több százmillió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon mentelmi jogának felfüggesztését.
Simon február 6-án jelentette be, hogy minden MSZP-s tisztségéről és február 12-i hatállyal országgyűlési képviselői mandátumáról is lemond. Mesterházy helyettese egyébként egy szót sem szólt arról, honnan szerezte a százmilliókat, és miért nem tüntette fel a vagyonbevallásában, csupán annyit közölt: jóhiszeműen hibázott, és el tud számolni.
Azt azonban továbbra is teljes homály fedi, honnan, hogyan és milyen céllal került ennyi pénz hozzá. A Fidesz részéről egyebek között azt szeretnék megtudni, hogy ez az összeg azonos-e azokkal a párthoz vándorló „gyanús százmilliókkal”, amelyekről Gyurcsány Ferenc a közelmúltban beszélt.
Az MSZP nem tehet úgy, mintha nem lenne köze Simon Gáborhoz – jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője, hozzátéve: ha az MSZP nem segít felfedni a politikus vagyonának eredetét, feltételezhető, hogy nem csak Simonnak van rejtegetnivalója. Az MSZP ugyanakkor lezártnak tekinti a Mesterházy volt helyettesének eltitkolt bécsi bankszámlájával kapcsolatos ügyet – közölte a párt szóvivője. Veres Gábor elmondása szerint nem tudják, honnan van a pénz, annak ellenére sem, hogy Mesterházy csütörtökön már pedzegette a pénz esetleges eredetét. Molnár Zsolt szocialista kampányfőnök politikailag vállalhatatlannak, míg Bajnai Gordon egyéni megtévedésnek tartja Simon tettét.
Mesterházy Washingtonban a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában tartott kampányelőadásában kijelentette, nem gondolja, hogy a nemzetközi választási megfigyelők behívása hasznos lenne, és személy szerint ezt nem is fogja szorgalmazni. Az MSZP elnökének a meglátása szerint a megfigyelők nem jelentenének valódi garanciát, ám jelentős mértékben legitimálnák a választásokat. Rámutatott ugyanakkor, hogy a kérdésben még nincs hivatalos álláspontja a baloldali összefogásnak, és a kérdésben nincs egyetértés közte és Bajnai Gordon között.
