Sikersztori a női foglalkoztatás növekedése

Szalai Piroska: Kevés uniós országban jellemző az az emelkedés, amelyet hazánk az elmúlt két évben elért.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi kimutatása szerint tavaly a negyedik negyedévben a 15–64 éves nők közül 1,83 millióan dolgoztak. Ön akkor úgy nyilatkozott, hogy a 2013-as női foglalkoztatási ráta biztosan magasabb lesz a 2012-es 52,1 százaléknál és az 1992-es 52,3 százaléknál is, így újabb, immár huszonkét éves csúcsot értünk el a múlt évben. Ezt mire alapozza?
– Most, hogy látjuk a 2013-as év mind a négy negyedévének kimagasló adatait, az egész esztendőre vonatkoztatott átlagos foglalkoztatási ráta is úgy becsülhető, hogy nagyobb lesz, mint 1992 óta bármikor volt.

– Miért éppen 1992 óta?
– Ekkor váltott mérési metódust a KSH is, és azóta ugyanazzal a módszerrel mérünk, mint az unió tagállamai, illetve a világ országainak nagy része. A munkaerő-piaci felmérés szerint a 15–64 éves korú nők 2012-es foglalkoztatási rátája 52,1 százalék volt, azt most a KSH 2013. évi negyedéves adatai alapján megdöntöttük a 2., a 3. és a 4. negyedévben is. Már augusztus óta folyamatosan 1,8 milliónál is több nő dolgozik, ami 22 éve nem történt meg nálunk.

Az új Munka törvénykönyve a gyermek hároméves koráig védelmet biztosít az édesanyák számára, s minden gyeden és gyesen lévő szülő beadhatja bölcsődébe gyermekét, ha újra munkába áll, és a gyermek már elmúlt egyéves – hangsúlyozta a Fidesz közleményében.

Magyarországon 1,825 millió nőt foglalkoztattak a tavaly novemberi adatok szerint, mintegy százezerrel többet, mint a kormányváltás előtt – mondta Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium női munkaerő-piaci helyzet javításáért felelős miniszteri biztosa január 27-én. A gyed extrával kapcsolatban, amely kalkulátorral is könnyedén kiszámolható, hangsúlyozta: csak néhány hét telt el a jogszabály hatályba lépése óta, így statisztika még nincs, de a kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszatérésével foglalkozó civil szervezetek azt jelezték, hogy komoly érdeklődést tapasztalnak, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) irodáiba is egyre többen mennek be, hogy a gyed extráról érdeklődjenek.

– Elégedettek lehetünk ezzel?
– A saját eredményeinkhez képest igen. Egyfelől ilyen magas növekedés, mint amit hazánk az utóbbi két évben produkált, nagyon kevés európai országban mérhető. Ha a létszám növekedését nézzük, a 2012-es női foglalkoztatási bővülésünk az unió negyedik legnagyobbja. Csak olyan nagy országok tudtak ennél jobbat mutatni, mint Németország, Nagy-Britannia vagy Olaszország. Emiatt büszkék lehetünk magunkra. 2009-ben a sereghajtók között voltunk ezen a téren. A kormányváltás idején nálunk csak a mediterrán országok voltak rosszabb helyzetben, ezzel szemben tíz évvel korábban, még 2003-ban a környező országok közül a jobbak között voltunk. Akkor még a lengyeleket és a bolgárokat is megelőztük, csak időközben mindenki lehagyott bennünket.

– Milyen intézkedések segítették a női foglalkoztatás növekedését?
– Mindenekelőtt rugalmassá kellett tenni a munkaerőpiacot, hiszen a nőknek nemcsak a munkahelyen kell helytállniuk, hanem otthon is. Ezt a kettőt össze kell hangolni. A rugalmasság elengedhetetlen feltétele volt a munka törvénykönyvének átalakítása. Ezt követően az adórendszer korszerűsítésével igyekeztünk megtenni mindent azért, hogy a gyermekesek, amikor igénylik, vissza tudjanak kerülni a munkaerőpiacra. Az adórendszer először munkavállalói oldalról alakult át a korszerű, igazságos és munkára ösztönző egykulcsos adó bevezetésével, majd a családi adókedvezmény rendkívül jelentős kiszélesítésével. Ez a két dolog minden korábbinál jobb helyzetbe hozza a szülőket. Ha csupán a családi adókedvezményt nézzük, azt egyedül több mint egymillió ember vette igénybe, és ennek kicsit több mint a fele nő. Átlagosan a nőknél e kedvezmény 150 ezer forinttal csökkentette az adójukat, azaz ennyivel több maradt a családi kasszában, és ez közel egy 13. havi nettó átlagfizetés.

– Ezzel segítették a munkavállalói oldalt. Milyen változások voltak a munkaadók oldalán?
– A munkahelyvédelmi akciótervvel olyan járulékkedvezményt adtunk a munkáltatóknak, amely korábban nem volt még a magyar adórendszerben. Az egyik legjelentősebb tétel a kisgyermeket nevelőket foglalkoztatók adókedvezménye. Ők két éven át teljes járulékkedvezményt élvezhetnek 100 ezer forint bruttó bérig, a harmadik évben pedig a járulék felét. Ezzel 858 ezer forint marad a munkáltatónál a három év alatt összesen.

– Ez a gyed extra elemeként tovább bővült.
– Pontosan. A három vagy több gyermeket nevelők foglalkoztatása esetén a munkáltató három helyett öt évig élhet a járulékkedvezménnyel, melyből az első három év teljes kedvezmény, két évig pedig a felét kell csak fizetni, így 1,374 millió forint marad öt év alatt a cégeknél.

– Mi a helyzet azokkal a nőkkel, akiknek nincsen gyerekük?
– A munkahelyvédelmi akcióterv nem csak a kisgyermekeset segíti. Segíti a fiatalokat, vagyis a 25 év alattiakat, valamint az 55 év felettieket, a tartós álláskeresőket és az első munkahelyükre érkezőket is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint könnyebb lesz a dolguk azoknak a nőknek is, akik közel állnak a negyven év szolgálati jogviszony megszerzéséhez. A most életre hívott Nők 40 program lényege az, hogy maximum egy évig, tíz hónap időtartamra a bruttó bér és járulékok 100 százalékával támogatják a munkaadókat.

Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára a munkahelyvédelmi akciót ismertető sajtótájékoztatóján arról beszélt január 23-án, hogy azokat a munkáltatókat célozták meg, amelyek a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalói csoportokat foglalkoztatják. Hozzátette, hogy e csoportok a 15–24 évesek, az 55 év felettiek, valamint a 25–34 év közötti, gyermekvállalás után munkába visszatérő nők.

A Szalai Piroskával készült teljes interjút a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.