Mesterházyék távolmaradása indokolja a gyanút

Nincs rá adat Simon és családtagjai vagyonnyilatkozatában, hogy az eltitkolt százmilliók honnan származnak.

A mentelmi bizottság megfontolásra javasolja az országgyűlési törvény módosítását, hogy a javadalmazás visszakövetelése ne csak az összeférhetetlenség kimondása esetén legyen kötelező, hanem akkor is, ha bármilyen jogcímen szűnik meg a mandátum és utóbb kiderült, hogy fennállt az összeférhetetlenség.

A testület jelentést 5 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el. Schiffer András (LMP) korábban jelezte, hogy tartózkodott a szavazásnál.

A jelentés azt is tartalmazza, hogy sem Simon mentelmi ügyében, sem a politikus vagyonnyilatkozati eljárása során, sem pedig az ügyet vizsgáló üléseken az MSZP részéről nem jelent meg senki, a tagok többnyire még ki sem mentették magukat. Mesterházy amellett, hogy nem jelent meg az üléseken, válaszleveleiben a jelentés szerint „durva, kioktató stílusban olyan kérdéseket taglalt, amelyek nem képezték tárgyát a vizsgálatnak”.

Az MSZP elnöke kifogásolta a bizottság munkáját és kritizálta az ügyben született országgyűlési határozatot. Az ellenzéki politikustól azt is kérte a bizottság, hogy juttassa el hozzájuk Simon MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozatát. A mentelmi bizottság február 24-étől kezdve öt zárt ülésen tárgyalta az ügyet.

Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes eltitkolt, több százmilliós bécsi számlán tartott vagyonáról február 4-én számolt be először a Magyar Nemzet. Az azután elindult vagyonvizsgálati eljárás során a képviselő ugyan pontosította vagyonnyilatkozatát, de a bécsi számlát nem tüntette fel, mondván, nincs a nyomtatványon olyan rész, ahova be lehetne írni.

A politikus február 6-án jelentette be, hogy minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond,kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől,és február 12-i hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezt meg is tette ugyanaznap, amikor a parlament kimondta volna az összeférhetetlenséget.

Simont március 10-én őrizetbe vették, jelenleg előzetes letartóztatásban van, csalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A politikus a gyanú szerint egy afrikai ország hamis útlevelét is megszerezte, amellyel egy ismerőse révén egy magyar banknál bankszámlát nyitott.

Az időközben napvilágot látott információk szerint az MSZP bukott elnökhelyettesének már öt eltitkolt bankszámlára kellene magyarázatot adnia, melyeken százmilliós összegek voltak felhalmozva. A Simon-ügyben végrehajtott házkutatások és banki információk beszerzése során a pénzügyi és nyomozó hatóságok olyan pénzintézeti dokumentumokat és tárgyi bizonyítékokat foglaltak le, amelyek révén több újabb, Simon Gáborhoz tartozó bankszámlát tudtak azonosítani. Simonnak a Volksbanknál és a MagNet Banknál tartott számlák mellett a salzburgi Bankhaus Spänglernél, a grazi Bankhaus Krentschkernél és a zürichi UBS AG Banknál is voltak számlái, amelyeken nagy összegű, esetenként akár az egymillió eurót is elérő készpénzes be- és kifizetéseket bonyolított le.