Utolsó szakaszába lép vasárnap a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) választási kampánya, amely a május 25-ei voksolás előtti egy hétben a személyes megkeresésekről, a szavazásra buzdításról szól majd – közölte Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselőjelöltje vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
A kormánypártok kampányukban telefonon, e-mailben és sms-ben buzdítanak majd szavazásra, továbbá személyesen is megkeresik a választókat. A Fidesz-KDNP önkéntesei minden támogatóhoz, több millió emberhez eljuttatják Orbán Viktor miniszterelnök személyes üzenetét, amelyben az áll, hogy csak a Fidesz képes megvédeni az eddigi közös eredményeket és az európai uniós pénzeket – mondta Dömötör. Mint fogalmazott, a kampányfinis a személyes megkeresések jegyében zajlik majd.
A Fidesz jelöltje hozzátette, kampányuk utolsó hetében felhívják a figyelmet: „nem fogjuk engedni, hogy bárki lejárassa Magyarországot” az uniós intézményekben. „A jövő vasárnapi választás arról is szól majd, hogy képesek vagyunk-e fellépni a szélsőségekkel szemben” – jelentette ki Dömötör. Az egyik szélsőségnek a baloldalit nevezte, amely „feltett kézzel tárgyal Brüsszelben, és igazodási pontként tekint minden Brüsszelből érkező javaslatra”.
A másik szélsőség a Jobbiké – mondta –, amely „azt javasolja, lépjünk ki az Európai Unióból”. „Mindkettő szélsőséges magatartás”, uniós források és több százezer munkahely elvesztésével járna – fűzte hozzá Dömötör. A Fidesz-KDNP is biztatja szavazásra a magyarokat – folytatta a politikus –, mert lehet, éppen Magyarországon dől el, hogy az Európai Néppárt vagy az európai baloldal nyeri az EP-választást.
Arra a kérdésre, hogy még korábban – 2010 előtt – nem a Fidesz javasolta-e az EU-ban a magyarországi támogatások felfüggesztését, Dömötör azt válaszolta: ilyen nem volt. Göncz Kinga MSZP-s EP-képviselő volt az, aki az elmúlt években azt javasolta, hogy fel kellene függeszteni az uniós támogatásokat, és általában véve a baloldal volt az, amely számtalan eszközzel keltette rossz hírét az országnak – mondta. Arra, hogy együtt tudna-e működni az EP-ben a kémgyanúba keveredett jobbikos Kovács Bélával, a fideszes politikus azt felelte: „én személyesen azokkal tudnék együttműködni, akik az ország érdekeit képviselik az Európai Parlamentben”.
Szombaton délután 16 órakor lezárult a külképviseleti névjegyzékbe vétel határideje, a május 25-i európai parlamenti választáson a Magyarország külképviseletein szavazók közül minden tizedik Brüsszelben kívánja leadni voksát.
A 97 nagykövetségen, illetve konzulátuson jövő szombaton és vasárnap a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap reggeli adatai szerint 7568-an szavazhatnak, de azok, akik pénteken, illetve szombaton nyújtották be kérelmüket, még nem szerepelnek a nyilvántartásban. Így várhatóan ez a szám még nő, ahogy a választási irodák feldolgozzák a kérelmeket. Öt évvel ezelőtt az EP-választáson 3800-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, vagyis mintegy kétszer annyian szavaznának most külföldön, mint akkor. (A külképviseleti névjegyzékbe az országgyűlési választásra 28 ezren vetették fel magukat.)
A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai lesznek a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai, az iroda vezetője pedig a Külügyminisztériumból érkezik. A külképviseleti választási irodák vezetői várhatóan a jövő hét elején, a külképviseleti névjegyzékbe vételek véglegessé válása után személyesen viszik ki a voksoláshoz szükséges szavazólapokat és borítékokat a külképviseletekre.
Az NVI internetes oldala, a www.valasztas.hu vasárnap reggeli adataiból kitűnik: a legtöbben (889-en) Brüsszelben szavaznának, de Londonban is 701-en szerepelnek a névjegyzékben. Az országgyűlési választáson London volt a legnépszerűbb város, akkor 5300-an kívántak ott voksolni. Milánóban 539-en, Bécsben 432-en, Csíkszeredán 333-an, Berlinben 300-an voksolnának. Kétszáznál is több szavazót várnak Bernbe (291), Párizsba (277), New Yorkba (215) és Szabadkára (205). Száznál több választópolgár jelezte, hogy Hágában (194), Kolozsváron (170), Dublinban (167), Prágában (136), Stockholmban (118), Rómában (116) vagy Beregszászon (112) szavazna.
Tizenkilenc külképviselet van, ahol tíznél kevesebb szavazót várnak: Teherán, Almati és Rijád névjegyzékében 9-9 választó szerepel, 8-8 voksolót várnak Nairobiba, Csungkingbe, Podgoricába, 7-7 szavazót Sao Paulóba és Rabatba, 6-6-ot Brazíliavárosba és Kassára. Öt-öt voksoló jelentkezett Tirana, Eszék, Amman, Havanna és Mexikóváros névjegyzékébe, 4-4 Jekatyerinburg és Lendva névjegyzékébe. Két voksolót várnak Tuniszban, egyet Bejrútban. Egyelőre úgy tűnik, senki nem vetette magát névjegyzékbe Abujában.
A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat a külképviseleteken nem bontják fel, hanem – legkésőbb a voksolást követő csütörtök éjfélig – Magyarországra szállítják, és a voksokat a Nemzeti Választási Irodában számlálják meg. Először a gyors eredménymegállapítás érdekében a szavazatokat beszkennelik, majd kézzel is megszámlálják. A Magyarországon leadott voksok és a külképviseleti szavazatok összesítése alapján – várhatóan május 29-én – a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg az EP-választás végeredményét.
Mint arról korábban beszámoltunk, az EP tagjainak megválasztása május 25-én este 11 órakor ér véget, amikor Olaszországban is bezárnak az utolsó szavazókörök; addig egyetlen tagállamban sem lehet nyilvánosságra hozni még a részeredményeket sem. Az Európai Parlament magyar tájékoztatási irodájának közlése szerint azonban a szavazás napján 21 órakor az EP közzéteszi az első, európai szintű részvételi adatokra vonatkozó becsléseket, 22 óra után pedig az első összeurópai mandátumbecslést a tagállami exit pollok alapján.
Természetesen hazánkban is javában zajlik a kampány. Egyedül a Fidesz és a KDNP szövetsége képviselheti méltón a nemzetet Brüsszelben, Strasbourgban, az Európai Unióban – mondta a Fidesz–KDNP listájának harmadik helyén induló Tőkés László május 17-én Miskolcon, a pártszövetség európai parlamenti választási kampányrendezvényén. Szájer József fideszes EP-képviselő Sopronban tartott fórumot. Május 17-én este a P8 vendége volt Schöpflin György.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) képviselői a magyar érdekek erős, hatékony szószólói lesznek az EP-ben – jelentette ki Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára május 16-án Csepelen, a Királyerdei Művelődési Házban tartott kormánypárti kampánygyűlésen. A mesterhármas elérésének közelében van a Fidesz–KDNP, amely az előző két európai parlamenti választáson is a legtöbb szavazatot szerezte meg – hangsúlyozta május 15-én Csornán Deutsch Tamás EP-képviselő.
A leszakadó régiók után Európa nagy részében is erőre kaptak az EU-szkeptikus pártok. Az unió intézményrendszerét bíráló politikai erők fő üzenete a bevándorlási hullám megállítása. Nagy-Britanniában és Franciaországban ilyen pártok vezetik a közvélemény-kutatási listákat egy héttel az EP-választások előtt. Németországban is jelentős az erősödés.
A Fidesz Magyar Polgári Szövetség nyerte meg hazánk első uniós voksolását 2004. június 13-án. Az ellenzéki párt 12 mandátumot szerzett, míg a Medgyessy Péter és Kovács László által vezetett MSZP csak 9-et. A két nagy párton kívül az SZDSZ és az MDF szerzett mandátumot.
Magyarország történetének második európai parlamenti választásán a balliberális pártok totális vereséget szenvedtek, míg a Jobbik szinte a semmiből jött elő. Az MSZP egyébként azóta sem tudott felállni az öt évvel ezelőtt kapott pofonból, az SZDSZ pedig meg is szűnt.
