Ahogy Paller Judit elmondta, a rendelkezésükre álló adatok szerint a 656 úszóból 46-an betegedtek meg, közülük pedig 35-öt kérdezett ki a hatóság. A tisztifőorvos elmondta, hogy a laboratóriumi vizsgálatok kiterjedtek mind a környezetre – köztük a Balaton vizére is –, mind pedig az érintett betegek székletére. A szakemberek egyébként három esetben már diagnosztizálták a calicivírust, amellyel kapcsolatban a tisztifőorvos is elmondta, hogy emberi széklettel terjed. Megerősítette azt is, hogy a halpusztulások és a calicivírus között nincs összefüggés, hiszen a vírus jelenleg diagnosztizált alfaja csak embereket fertőz, halakat nem.
Paller elmondta, hogy a vizsgálatok során összefüggéseket kerestek a betegek leletei és a környezeti vizsgálatok között is; a vírus eredetét vizsgálva kijelentette, hogy lehetséges, hogy a fürdőzőkről, az úszókról, vagy a partról vízbe folyó, tisztítatlan szennyvízből került a tóba, de a lehetséges okok között említette a jachtokról illegálisan vízbe engedett szennyvizet is. Mint mondta, ezek felderítése folyamatban van.
Az MNO kérdésére ugyanakkor azt is közölte, hogy a hajók szennyvízürítési gyakorlatának kérdésében a Nemzeti Közlekedési Hatóság hajózással kapcsolatos osztálya az illetékes, mindazonáltal a fertőzések miatt felveszik a kapcsolatot ezzel a szervvel is, akikre támaszkodva kivizsgálják a hajókból a Balatonba engedett szennyvíz ügyét is. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy „esemény után vagyunk, minden csak feltételezés”, ezért egyelőre a vizsgálatok folynak, és az illetékesek terepen vizsgálják, hogy engedtek-e szennyvizet akár a hajókról, akár a partról a tóba.
A tisztiorvos arról is beszélt, hogy az úszók között voltak olyanok is, akiknek korábban is voltak hasonló tüneteik; az ország minden részéből érkeztek résztvevők, jelenleg őket is felkeresik az ÁNTSZ munkatársai, így a vizsgálatok ebből az irányból sem tekinthetőek lezártnak. Paller a calicivírus-fertőzést a „piszkos kéz” betegségének nevezte, arra utalva, hogy az elégtelen higiénés körülmények idézik elő a felbukkanását, valamint felhívta a figyelmet az egyéni felelősség kérdésére is, azaz hogy aki betegség tüneteit észleli saját magán, annak a többi fürdőző érdekében távol kéne maradni a víztől.
Vargha Márta, a Vízhigiénés Osztály Országos Környezetegészségügyi Intézetének osztályvezetője arról beszélt, hogy a már említett fertőződés lokális jellegű, nem terjed tovább a vízben, a tó öntisztulási folyamatának köszönhetően pedig már a balatonfüredi szakaszon sincs ilyen jellegű veszély – a versenyt követő napon egyébként készült vízminőségmérés, amely szerint a Balaton kiváló minőségű vízzel rendelkezik. Vargha Márta hangsúlyozta: a balatonfüredi fertőzés nincs összefüggésben semmilyen korábbi, balatoni fertőzéssel.
Az MNO munkatársának megkeresésére a menetrend szerinti és sétahajókat üzemeltető Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) vezérigazgatója elmondta, hogy az általuk üzemeltetett hajók wc-tartályaira és azok ürítésére a Nemzetközi Közlekedési Hatóság (NKH) szabványai vonatkoznak. Dr. Halmos Gábor hangoztatta, hogy a tartályok teljesen zárt rendszert alkotnak, innen nem kerülhet a vízbe semmilyen szennyvíz. A tartályokat a BAHART 22 kikötőjének nagyjából felében ki is lehet üríteni olyan módon, hogy a szennyvizet egy csonkon keresztül öntik bele a csatornákba. Ilyen csonk egyébként Balatonfüreden is található.
Dr. Halmos Gábor jelezte: az NKH szúrópróbaszerűen ellenőrzi a kikötőkben, hogyan öntik ki a csonkokba a szennyvizet a hajókból, amikor a tartályok elérik befogadóképességük határát. Hozzátette: a külsős cégek számára, melyek saját hajóikkal járják a Balatont, a BAHART biztosítja a wc-tartályok kiürítésének lehetőségét a kikötőkben. Azt, hogy ezek a vállalatok milyen gyakorisággal végzik el ezt a feladatot, milyen rendelkezés vonatkozik rájuk, a Nemzeti Közlekedési Hatóság tudja megmondani – tette hozzá.
Ismert, a Magyar Úszás Napját követően a vírus Risztov Éva olimpiai bajnok és Gyurta Gergely Európa-bajnok mellett több mint száz sportolót juttatott kórházba.
A rendezvényének helyszíne és az úszásra kijelölt vízfelület ugyanakkor alig néhány tíz méterre volt a balatonfüredi kikötőtől, és a bérelt jachtok, valamint különböző cégek hajói által is sűrűn használt hajózási útvonaltól.
Ahogy az MNO korábban megírta, dr. Présing Mátyás, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa is lehetségesnek – bár utólag nehezen bizonyíthatónak – nevezte azt, hogy illegálisan szennyvizet engedtek a Balatonba, a Porthole.hu főleg vitorlás jachtokkal foglalkozó szakportál pedig cikkében még arról a szelepről is írt, amelynek segítségével a szennyvíztartály tartalma a vízbe engedhető.
