Lázár elmondta: az előző ciklusban döntően a demokratikus garanciák miatt döntöttek úgy, hogy a titkosszolgálatok felügyeletét megosztják, az viszont rossz döntésnek bizonyult, hogy az IH-t eredetileg a Külügyminisztérium felügyelete alá sorolták be. Mint Lázár kiemelte: egy ország miniszterelnökének már nemzetközi portfóliója van. Lázár szerint ezért is indokolt, hogy az összkormányzati munka irányításért felelős Miniszterelnökség felügyelete alá tartozzon a belföldi és a minél szélesebb körű külföldi információszerzés.
Az IH-t 2012 óta – a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként – felügyelő Lázár célja, hogy három év múlva a magyar hírszerzés az egyik legerősebb, leghatékonyabb legyen Európában. Ehhez az IH költségvetési támogatásának növelésére, további megerősítésére és fejlettebb technikával való munkavégzésre van szükség. Elmondta, hogy személyi változásokat nem tervez a hivatalnál, de 2018-ra 30-40 százalékos létszámnövelést szeretne elérni. Kiemelten fontosnak nevezte továbbá az amerikai, az izraeli és a német titkosszolgálatokkal való együttműködés további erősítését. Lázár az IH-t közvetlen miniszteri irányítással felügyeli majd, egy helyettes államtitkár segítségével, akinek személyét várhatóan a jövő héten fogja megnevezni.
Az IH munkájában kiemelten kezelik a jövőben a gazdasági és az energiabiztonság területét. Mint kifejtette: el kell hárítani minden, a magyar gazdaságot veszélyeztető támadást, s fenn kell tartani a magyar gazdaságba, az állampapír- és kötvénypiacba vetett bizalmat. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképessége nagymértékben függ az energiaáraktól. A kormány olcsó energiára épülő gazdaságszerkezetet célzott meg, amelynek keretében az olcsó energia mellett az ország energiafüggetlenségét is erősíteni kell.
Lázár elmondta: Orbán Viktor kormányfő azt várja tőle, hogy a minisztériummá átalakuló Miniszterelnökség Közép-Európa leghatékonyabb kormányzati struktúráját segítse, annak „motorja legyen”.
A miniszterjelölt a Miniszterelnökség jövőbeli feladatait, prioritásait ismertetve kitért arra is, hogy legkésőbb az új Európai Bizottság megalakulása után az európai ügyek, valamint a fejlesztéspolitika és a vidékfejlesztés stratégiai kérdései is a tárcához kerülnek, a közigazgatásban 2018-ra érdemi változásokat szeretne elérni. A Miniszterelnökség feladata lesz továbbá, hogy ugyancsak 2018-ra minden magyar háztartásban legyen internet.
A Miniszterelnökségen azon dolgoznak majd, hogy sokkal egyszerűbb legyen az ország élete, csökkentsék a bürokráciát, megkönnyítsék a választópolgárok életét. Ezzel együtt Lázár úgy véli, a Miniszterelnökség – amelynek feladata elsősorban összkormányzati koordináció, a kormány munkájának összehangolása – „nem lesz egy könnyű minisztérium”.
A miniszterjelölt hosszas beszámolóját követően több kérdést is kapott a bizottság ellenzéki tagjaitól. Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja többek között az amerikai lehallgatási botrányról, Szél Bernadett LMP-s képviselő a paksi bővítés nemzetbiztonsági kockázatairól és az energiabiztonság területéről kérdezte.
Lázár válaszában elmondta: a kormány vélelmezi, hogy a magyar döntéshozók magánéletével kapcsolatban is folytattak megfigyeléseket, s ezek oka „csak a zsarolás lehet”. Ezért, ha az új amerikai nagykövet megérkezik Magyarországra, elsők között ebben az ügyben is tájékoztatást kérnek tőle – tette hozzá.
A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy az ország energiabiztonságának, energiafüggetlenségének érdekében kiemelt figyelmet fordítanak Oroszországra és Ukrajnára, ugyanakkor leszögezte: az Oroszországgal megkötött paksi beruházás nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Mint kiemelte: az atomerőművek függőségi kockázata abban áll, hogy a fűtőanyag honnan jön. Paks 2 pedig egy olyan atomerőmű lesz, amely bárhonnan érkező fűtőanyaggal tud majd működni.
Lezsák Sándor a Fidesz–KDNP-frakció véleményét összegezve azt mondta: pedagógusként jeles szigorlatnak értékeli a Lázár által mondottakat.
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke azt mondta: reméli, hogy a kormányzás is olyan sikeres lesz, mint az IH eddigi felügyelete és annak irányítása. Ugyanis – mint mondta – ezen területen meggyőzte őt Lázár, a kormányzati szerkezet és annak működése viszont már nem annyira.
A nemzetbiztonsági bizottság négy kormánypárti képviselője támogatta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterségét. Molnár Zsolt és Mirkóczki Ádám tartózkodtak, Szél Bernadett nemmel voksolt. Az LMP-s képviselő az ülés után azt mondta: Lázár János meghallgatásán próbált konstruktívnak látszani, de úgy véli, „kedvesnek tűnő fizimiskája csak egy álarc”. Hozzátette: nem érti, hogy azok után, amiket Lázár eddig csinált s az elmúlt napok botrányai után ellenzéki képviselőtársai miért tartózkodtak a szavazáson. Szél Bernadett azt mondta: kérdéseire nem kapott kielégítő választ, s problémásnak tartja, hogy ilyen mértékű hatalom koncentrálódik Lázár János kezében.
A mai napon lezárul a miniszterjelöltek kedden megkezdett meghallgatása a parlamenti bizottságokban. Szerdán korábban Lázár Jánost és Fazekas Sándort meghallgatta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, valamint Navracsics Tibor és Balog Zoltán is bizottság elé állt. A nap folyamán Hende Csabát és Pintér Sándort is meghallgatják, kedden pedig Semjén Zsolt, Varga Mihály, Seszták Miklós és Trócsányi László állt bizottság elé Balog Zoltán mellett.
