A kabinet a háromharmad kormánya lenne

Közép-Európa leghatékonyabb kabinetjének a kialakítását nevezte legfontosabb feladatának Lázár János a meghallgatásán.

Lázár János közölte: az operatív programok vitája sikeres volt, mindegyik ilyen program mögött társadalmi vita áll. Megjegyezte, hogy a kormánynak jövő héten el kell juttatnia Brüsszelbe a vidékfejlesztési operatív programot. Terveik szerint június 24-éig lezárják az Európai Bizottsággal a partnerségi megállapodás tárgyalását, azt követően, hogy június 7-étől megkezdik az operatív programok benyújtását. Jelezte: a pályázati pénzeknek idén meg kell jelenni a rendszerben, a projekteknek legkésőbb ősszel el kell kezdődniük.

A vidékfejlesztés azért kerül a Miniszterelnökséghez, mivel a kormány szeretné az uniós támogatások rendszerét egységesíteni, a vidékfejlesztési előirányzat 1019 milliárd forint lesz a következő 7 évben. Kiemeltnek nevezte a vidék megtartó képességének erősítését, a kistelepülések egészségügyi, oktatási, szociális ellátórendszereinek fejlesztését. A vidékfejlesztési pénzek agrártámogatássá alakulnak, a támogatásoknál 80 százalékban a kis és közepes családi vállalkozásokat részesítik előnyben, az alapból a csak növénytermesztéssel foglalkozókat kizárják – ismertette Lázár János. Kérelem nélküli, automatikus átalánytámogatási rendszert vezetnének be a mostani 180 ezer földalapú pályázóból 70 ezernek.

Harangozó Gábor (MSZP) meglepetésnek nevezte a vidékfejlesztés elkülönítését a földművelésügyi tárcától, de egyetértett azzal, hogy a helyi gazdaság fejlesztéséhez a forráselosztáson változtatni kell. Kónya Péter független képviselő szerint az eltelt 25 év legnagyobb hibája a közbeszerzések átláthatatlansága volt, ezért a változtatási tervekről érdeklődött.

Lázár János válaszában feladatának nevezte a közbeszerzési tanácsadás költségeinek minimalizálását, a bürokrácia egyszerűsítését, ami az EU pénzek 15 százalékát elvitte. Ez a közbeszerzés rendszerét is érinti, ami szintén a Miniszterelnökséghez kerül – mondta. „A nyakam van rajta, hogy a gazdasági növekedéshez és a gazdaság működtetéséhez szükséges források mind kikerüljenek a rendszerbe” – fogalmazott. Szavai szerint az agrárfejlesztésekben a birtokpolitika az adópolitika és a támogatáspolitika egyszerre vezethet sikerre.

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a nap folyamán hét kormánypárti igen szavazattal, négy ellenzéki ellenében támogatta Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy a jövőben a Földművelésügyi Minisztériumot vezesse. Fazekas bizottsági meghallgatásán kiemelte: az általa irányítandó minisztérium továbbra is a magyar mezőgazdaság, a nemzetgazdaság egyik fő hajtómotorja lesz, ugyanúgy, ahogyan ez az elmúlt években volt, amikor mintegy 30 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye.

Jelezte, a magyar agrárium irányítása továbbra is az általa vezetett minisztérium feladata lesz, és csak egyes fejlesztéssel összefüggő feladatok kerülnek a Miniszterelnökséghez. Az agrártárcánál marad az élelmiszer-biztonság, a környezeti ügyek, a mezőgazdaság szervezésének irányítása, a földügyi igazgatás, továbbá az állami földvagyonért való felelősség, az agrárdiplomácia és az agráriummal összefüggő uniós területek is – sorolta Fazekas Sándor.

A miniszterjelölt kitért arra, hogy a magyar mezőgazdaság a mostani kormányzati ciklus végére a tervek szerint eléri az 1990-es termelési szintjét. Ehhez fontos a piacok biztosítása, a belső fogyasztás növelése, valamint az export bővülése is. Fazekas Sándor külön megemlítette a keleti nyitás politikájának az ágazatra gyakorolt pozitív hatását. Jelezte, fontos az ország GMO-mentes státusának fenntartása, hisz ez is piaci előnyt jelent.

Megemlítette az állattartó telepek korszerűsítésének fontosságát, a vetőmag-termesztés fejlesztését, a zöldség-gyümölcs ágazat korszerű feltételeinek megteremtését, a tanyafejlesztést, továbbá a biotermesztés erősítését, valamint a sertéstartás feltételeinek jobbá tételét, ami az állatszám növekedésével jár.

A képviselők felvetették a mezőgazdaság időjárási kitettségének csökkentését, amire a miniszter úgy válaszolt, hogy elkészült a nemzeti vízstratégia, és dolgoznak az országos jégvédelmi rendszer kiépítésén is.

Felvetődött az Agrármarketing Centrum tevékenységének ismét a tárcához integrálása is. A képviselők szerint ugyanis most ez az intézmény távol került az agráriumtól és nem látja el megfelelően feladatát. Többen is szorgalmazták az osztatlan közös tulajdon mielőbbi felszámolását, mivel szerintük az a gazdálkodás fejlődésének gátjává válik. A miniszterjelölt szerint is jogosnak tartotta a felvetést, jelezte ugyanakkor, hogy az 1,2 millió hektáros osztatlan közös tulajdon felszámolása hosszabb időt vesz igénybe és igen költséges lesz.

Fazekas Sándort meghallgatta a fenntartható fejlődés bizottsága is. A testület 7 igen és 3 nem szavazattal a mostani vidékfejlesztési minisztert alkalmasnak találta a földművelésügyi tárca irányítására. Fazekas Sándor arról beszélt, hogy a környezetügyi államtitkárság továbbra is a tárcán belül működik majd a jövőben. E területet pedig Herman Ottó szemléletével kívánják irányítani: az élővilágot egységes komplex módon szemlélve hoznak döntéseket az e témákat érintő kérdésekben.

Példaként említette, hogy megszületett az új környezetgazdálkodási törvény, amely a környezetterhelés csökkentését eredményezi. Létrejött az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, sikeres volt a Te szedd akció!, amelyben az idén több mint százezren vettek részt. Szólt arról is, hogy az ország területének 9 százaléka védett státusú.

A képviselők felvetették az akácerdők problémáját. Fazekas Sándor szerint az akácot azokon a területeken, ahol más fafaj nem él meg, ott tovább kell szaporítani, mivel ezt a változó éghajlati viszonyok szükségessé teszik. Ahol azonban e fafajnak semmi keresnivalója, oda azt nem szabad betelepíteni. Példaként említette, hogy például tölgyerdőkbe akácfát senki ne akarjon telepíteni.

Felvetődött Kishantos ügye is, ami a miniszterjelölt szerint általában nem az, aminek látszik, szerinte ugyanis ezt az ügyet a politika emelte az érdeklődés homlokterébe. Kishantos, véleménye szerint „pártközpont, mivel az Élőlánc Magyarországért tevékenysége erősen köthető a kft.-hez”. Emellett bírósági ítélet mondta ki, hogy a korábbi bérlőknek nincs keresnivalójuk a területen, mivel a bérleti szerződésük lejárt – hangsúlyozta.

A mai napon lezárul a miniszterjelöltek kedden megkezdett meghallgatása a parlamenti bizottságokban. Szerdán Lázár János és Fazekas Sándor mellett Navracsics Tibort, Hende Csabát, Pintért Sándort és Balog Zoltánt hallgatják meg, kedden pedig Semjén Zsolt, Varga Mihály, Seszták Miklós és Trócsányi László állt bizottság elé, illetve Balogot aznap is meghallgatták.