Lesújt a jog a zűrös meddőségi klinikára

Első fokon 16 hónap felfüggesztett börtönt kapott a Versys Klinika vezetője, dr. V. Attila, aki ha nem fizet, külön ezért is ülhet.

Cikkünkben akkor írtunk V. Attila szakmai múltjáról, elmarasztalásokról, magánokirat-hamisításról, később pedig kikértük a legilletékesebb testület, a Humán Reprodukciós Bizottság (HRB) szakvéleményét is, ami alapján már februárban kijelenthető volt, hogy a Btk.-ba ütközik a Versys Klinika tevékenysége.

Júniusban V. Attila és társai számlájára megdöbbentő tételeket írt fel a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon: V. Attilát 4 rendbeli, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, 1 rendbeli társtettesként folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, társtettesként 32 rendbeli csalás bűntette, 29 rendbeli csalás bűntette és 1 rendbeli csalás bűntettének kísérlete miatt 16 hónap börtönbüntetésre és 1,8 millió forint pénzbüntetésre ítélte – a szabadságvesztés végrehajtását 2 évre felfüggesztve. V. Attilát mindössze 1 rendbeli csalás bűntettének vádja alól mentették fel.

Ami viszont V. Attilának durvább lehet – ha tud fizetni; hisz NAV-eljárás alatt áll, technikailag „semmije sincs” –, az az ügyfelek kártérítése. A megkárosított ügyfelek egy része ugyanis beperelte a klinikát, és a gyermekáldáshoz segítő orvosi eljárás esetenként több száz ezres és milliós tételeit V. Attiláéknak vissza kell fizetniük, az ítélet szerint esetenként 75 ezer és 400 ezer forint közötti összegeket, de bizonyítottság esetén ennél „többe is fájhat” az évekig történt károkozás V. Attiláéknak. Mivel sok esetben nem volt számla – ezt tanúk a bírósági eljárás során is elmondták –, teljesen felbecsülhetetlen, mennyit kellene visszafizetnie a klinikának.

Az egyszerű ember számára ezek után úgy tűnhet, egy ilyen kaliberű bűncselekményt „fizetésképtelenség” miatt meg lehet úszni felfüggesztett börtönnel és kártérítési kötelezettség nélkül, ezért megkerestük Ruzsbaczky Nóra büntetőjogászt, hogy tisztábban lássunk.

– A pénzbüntetés megfizetése kötelező, határidőn belüli meg nem fizetés esetén fogházban letöltendő szabadságvesztésre átváltoztatják. A büntetést tehát meg kell fizetni vagy „le kell ülni”, és ez független a NAV egyéb eljárásától. A végrehajtás alatt álló vagyonhoz természetesen nem lehet hozzáférni – nyilatkozik egyértelműen Ruzsbaczky Nóra. A büntetőjogász szerint „a károsultak csak polgári úton megítélhető és végrehajtható összeghez juthatnak hozzá, ami nyilván nehézkes, pénzkimentés esetén sokszor lehetetlen”.

Azt is tudakoltuk, mi a fizetési „sorrend”: – A polgári követelés eseten az adó-, járulék és egyéb, állam felé teljesítendő költségek élveznek elsőbbséget, a végrehajtásban egyébként megindítási sorrend van.

Ruzsbaczky Nóra még azt is elmondta az MNO-nak, hogy ha a próbaidő alatt – a jogerős ítéletet követően – szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetése miatt jogerős szabadságvesztésre ítélik, a „felfüggesztés függönye” azonnal lehull, két felfüggesztett börtönbüntetés egyszerre nincsen. Ám ez alól is van kivétel: ha időben korábban elkövetett bűncselekményre, például költségvetési csalásra később derül fény, ez esetben nem „ketyeg” a tizenhat hónap börtön. – Amint jogerőre emelkedik az ítélet, ilyen cselekményt nem követhet el az elítélt – fogalmaz a büntetőjogász, ami ezek szerint azt jelenti, hogy fellebbezés benyújtása esetén továbbra is folytathatja tevékenységét dr. V. Attila.

Mint az ítélet szóbeli indoklásából kiderül, az elsőrendű vádlott, V. Attila egyszerre volt egy kórház főorvosa és a kórházzal szerződött kft. – a Versys Klinika mögött álló cég – vezetője, utóbbi minőségében „korszerű meddőségi kezelést” kínált a jelentkező betegeknek. A vádlottak a kezelések során annak ellenére kértek pénzt a betegektől, hogy tevékenységükért a kórháztól megállapodás alapján már kaptak díjazást a kft.-n keresztül, a kft.-nek kifizetett pénz két év alatt összesen mintegy 30 millió forint volt. A bírósági ítélet szerint a vádlottak tehát a betegeket tévedésbe ejtették és kárt okoztak: 2003 és 2005 között 88 alkalommal.

Súlyosító körülmény volt ugyanakkor, hogy bűnszervezetben tették, amit tettek, valamint hogy teljesen kiszolgáltatott emberek helyzetét használták ki. Ehhez képest érthetetlen enyhítő körülményként figyelembe venni, hogy „sok idő telt el azóta”, hisz éppen maga az eljárás nyúlt el hosszú évekig. Hallatlannak tűnhet az a motívum is mint enyhítő körülmény, hogy „a vádlottak nem folytatnak bűnöző életmódot” (mi számít annak, ha nem a korábban feltárt adóelkerülés és beteg emberek folyamatos és durva megkárosítása törvénytelen eszközökkel?), illetve hogy „a társadalom hasznos tagjai”.

Az ügy egyébként akkor pattant ki, amikor V. Attila néhány ügyfele az OEP-hez fordult az orvostól kapott számlákkal.

Az elsőfokú döntés ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek, így az nem jogerős, a büntetőper a Fővárosi Törvényszéken folytatódik másodfokon.