Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője a mai napig büszkén vállalja, hogy a Kendermag Egyesület aktivistája volt, ezt a liberális jogvédő szervezet honlapján közzétett önéletrajzában is megemlíti, és a „kendermagos” időszakot „drogpolitikai” pályafutása kezdetének nevezi. Sárosi egyik legismertebb harcostársa a könnyű drogok legalizációjában Juhász Péter, az Együtt–PM jelenlegi fővárosi V. kerületi polgármesterjelöltje volt. Az ügy további érdekessége egyébként, hogy bár Sárosi Péter már 2004-től a TASZ programvezetője volt, még évekkel később is a Kendermag Egyesületet képviselte több rendezvényen, közben pedig az SZDSZ szakértőjeként is feltűnt.
A Kendermag Egyesület 2002-ben alakult, legfőbb céljuk az volt, hogy legalizálják a kenderszármazékokat, és az állam szabályozza a marihuána piacát hasonló módon, mint Hollandiában. Más kábítószerek esetében a dekriminalizációért harcoltak. A kettő között csupán annyi a különbség, hogy míg a legalizáció az összes törvényi korlátot megszünteti egy tevékenységgel kapcsolatban, addig a dekriminalizált tevékenységek ugyan nem minősülnek bűncselekménynek, de törvényi szabályozás vonatkozhat rájuk például pénzbírság kiszabásával.
A Kendermag Egyesület számos provokatív akcióval próbálta felhívni magára a figyelmet: 2005 márciusában például önfeljelentő akcióra szólították fel híveiket, amelynek első, demonstratív lépéseként az egyesület három vezetője (Felső László, Juhász Péter és Bohus Péter) kamerák és újságírók gyűrűjében besétált az ORFK Teve utcai székházába, és drogfogyasztás miatt feladta magát. Juhász ellen eljárás indult, aki egy másfél méteres kendernövénnyel érkezett a bíróságra.
A diszkórazziák és a vizeletmintás drogtesztek ellen is „hősiesen” küzdöttek: tiltakozásul saját vizeletmintájukat akarták átadni Gyurcsány Ferencnek, de a küldeményt a miniszterelnök visszautasította. Az egyesület végül 2011-ben szűnt meg, a kendermagosok ezután inkább politikai karrierjükre koncentráltak. Ekkoriban, a Népszabadságban 2004-ben megjelent egyik írásában Sárosi azt fejtegeti, hogy a tiltás miatt termelnek egyre nagyobb hatóanyagú kendert a termelők. Szerinte „az illegalitás arra ösztönzi a cannabistermelőket, hogy high-tech üvegházi körülmények között termesszenek kendert. Céljuk az, hogy minél kisebb helyen, minél kevesebb feltűnéssel termeljenek minél nagyobb hatóanyag-tartalmú cannabist, hiszen ez jelenti a legnagyobb profitot. Ha a cannabis termesztését, kereskedelmét és fogyasztását az állam szabályozná és ellenőrizné, akkor lehetőség nyílna a fogyasztóvédelemre és a minőségkontrollra”.
Ugyanebben az évben egy Magyar Narancsban megjelent cikkében – meg nem nevezett felmérésekre hivatkozva – azt állítja, jobban teljesítenek azok a fiatalok a pszichológiai teszteken, akik drogokkal kísérleteznek, mint azok, akik nem élnek kábítószerekkel. Állítása szerint „a felmérések azt mutatják, hogy a drogokat soha ki nem próbáló, a drogokkal kísérletező és a drogokat rendszeresen használó fiatalok közül a középső csoport az előzőnél és az utóbbinál jobban teljesít a pszichológiai teszteken és az »életben« is”.
Sárosi éppen tíz éve, 2004-ben lett a TASZ drogpolitikai programjának vezetője. A szervezet szerint a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem igazságos, mivel sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga. A TASZ olyan drogpolitikát tart kívánatosnak, amely a tiltás helyett a szabályozást, a drogmentes társadalom helyett a drogfogyasztás ártalmainak csökkentését tekinti irányelvének.
2008 szeptemberében, amikor még kendermagos és már TASZ-os is volt, újabb közéleti szerepet vállalt: az SZDSZ szakértőjeként vett részt az Országgyűlés kábítószerügyi eseti bizottságának ülésén, amelyet azért hívtak össze, mert rövid idő alatt kilenc drogfogyasztó halt meg túladagolásban az országban. Az ülés célja az volt, hogy megtárgyalják, szükséges-e rendkívüli intézkedéseket hozni, illetve hogyan lehet megelőzni az ilyen eseteket.
Sárosi Péter hozzászólásában nyoma sincs olyan felvetésnek, mint például az ellátórendszer megerősítése. Ő a naloxon mellett érvelt, amit a heroinisták a drog fogyasztása mellett alkalmazhatnak. Szerinte Nyugat-Európában és Észak-Amerikában naloxont, egy olyan anyagot terjesztenek az intravénás droghasználók körében, amellyel könnyen blokkolhatók a heroin hatásai túladagolás esetén.
Sárosi már TASZ-os volt, amikor 2008-ban aktív résztvevője volt a Kultiplex nevű szórakozóhely bezárása ellen tiltakozó, a Kendermag Egyesület szervezésében létrejött Kendernapnak, és az ennek keretében megrendezett „sodróversenynek”. Utóbbin természetesen a marihuánás cigaretta minél gyorsabb elkészítését kell érteni. Sárosi itt a Kendermag Egyesületet képviselte, és a pódiumon beszélgetett Juhász Péterrel. A TASZ programvezetője a kendermagosok egyik legnagyobb vívmányának nevezte, hogy sikerült megakadályozniuk a szúrópróbaszerű drogteszt bevezetését a középiskolákban. Szerinte a drogmentes világ utópiája ugyanolyan káros utópia, mint a szocializmus volt, és ugyanúgy bukásra van ítélve. Reményei szerint 2025-re lehet elérni a drogtilalom teljes feloldását. 2011-ben újabb eszmefuttatásával riasztotta meg a közvéleményt: a TASZ oldalán megjelent cikkében az „ecstasy” alapanyagául szolgáló pszichoaktív szer, az MDMA mellett érvelt. Szerinte „ideje felülvizsgálnunk elavult nézeteinket erről a szerről, mint ahogy a többi pszichedelikus drogról is, amelyekre nem csupán a hagyományos értelemben vett gyógyászatban várhat fényes jövő – a megfelelő módon szabályozva segíthetnek nekünk abban, hogy megtaláljuk a helyünket és szerepünket egy olyan világban, ahol egyre többen érezzük magunkat elveszettnek és céltalannak.”
A programvezető az ozorai fesztivál kapcsán is véleményt nyilvánított: „Ezúttal is szeretnék gratulálni a magyar hatóságoknak ahhoz, hogy lerombolnak valamit, ami egyedülálló, világszínvonalú értéket képvisel. Ez az egész balhé Ozora körül ismét el kell gondolkodtasson bennünket arról, hogy valóban szeretnénk-e egy olyan országban élni, amit ezek a kulturkampfos zelóták megálmodtak nekünk” – osztotta meg álláspontját.
A drogpolitikai programvezető az utóbbi hónapokban is aktívan harcolt a drogosokért, még az őket ellátó orvosoknak is nekiment. A TASZ azért fordult az országos tiszti főorvoshoz, mert 2012 után jelentősen megnőtt azon esetek száma, amikor az egészségügyi dolgozók feljelentették a drogfogyasztó pácienseket a rendőrségen. Szerintük ez nemcsak jogsértő, de káros közegészségügyi hatásokkal is jár, és az orvosi titoktartás megsértésének minősül.
A TASZ legutóbbi ügye a tűcsereprogram volt, amelynek kapcsán azért panaszolták be a józsefvárosi önkormányzatot Székely László ombudsmannál, mert az önkormányzat felbontotta az együttműködési megállapodást a kerületben a programot működtető Kék Pont Alapítvánnyal, amiért az nem gyűjtötte be a használt tűket az utcákról, játszóterekről.
Lapunk a múlt héten számolt be arról, hogy a birtokunkba került elektronikus levelezés szerint Sárosi előre egyeztetett Borza Beátával, az ombudsmani hivatal egyik főosztályvezetőjével az önkormányzatot elmarasztaló ombudsmani jelentés nyilvánosságra kerülésének időpontjáról. A hivatal munkatársainak egymás közötti levelezése szerint a jelentés már május 28-án készen volt, és azt a főosztályvezető olvasta is, ráadásul az önkormányzatnak csupán a jelentés elkészítése után, formalitásból adta meg a válaszadás lehetőségét.
A jelentést végül csak múlt szerdán, az önkormányzati választási kampány idején hozta nyilvánosságra az ombudsmani hivatal. Az ügy kapcsán Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere koncepciózus, politikailag rendelt, a TASZ által megírt lejárató dokumentumnak nevezte a jelentést, és kijelentette, annak tartalma 90 százalékban megegyezik a TASZ beadványával. Az ügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is lemondásra szólította fel Székelyt. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága kedden hallgatja meg az ombudsmant.
