Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője a mai napig büszkén vállalja, hogy a Kendermag Egyesület aktivistája volt, ezt a liberális jogvédő szervezet honlapján közzétett önéletrajzában is megemlíti, és a „kendermagos” időszakot „drogpolitikai” pályafutása kezdetének nevezi. Sárosi egyik legismertebb harcostársa a könnyű drogok legalizációjában Juhász Péter, az Együtt–PM jelenlegi fővárosi V. kerületi polgármesterjelöltje volt. Az ügy további érdekessége egyébként, hogy bár Sárosi Péter már 2004-től a TASZ programvezetője volt, még évekkel később is a Kendermag Egyesületet képviselte több rendezvényen, közben pedig az SZDSZ szakértőjeként is feltűnt.
A Kendermag Egyesület 2002-ben alakult, legfőbb céljuk az volt, hogy legalizálják a kenderszármazékokat, és az állam szabályozza a marihuána piacát hasonló módon, mint Hollandiában. Más kábítószerek esetében a dekriminalizációért harcoltak. A kettő között csupán annyi a különbség, hogy míg a legalizáció az összes törvényi korlátot megszünteti egy tevékenységgel kapcsolatban, addig a dekriminalizált tevékenységek ugyan nem minősülnek bűncselekménynek, de törvényi szabályozás vonatkozhat rájuk például pénzbírság kiszabásával.
A Kendermag Egyesület számos provokatív akcióval próbálta felhívni magára a figyelmet: 2005 márciusában például önfeljelentő akcióra szólították fel híveiket, amelynek első, demonstratív lépéseként az egyesület három vezetője (Felső László, Juhász Péter és Bohus Péter) kamerák és újságírók gyűrűjében besétált az ORFK Teve utcai székházába, és drogfogyasztás miatt feladta magát. Juhász ellen eljárás indult, aki egy másfél méteres kendernövénnyel érkezett a bíróságra.
A diszkórazziák és a vizeletmintás drogtesztek ellen is „hősiesen” küzdöttek: tiltakozásul saját vizeletmintájukat akarták átadni Gyurcsány Ferencnek, de a küldeményt a miniszterelnök visszautasította. Az egyesület végül 2011-ben szűnt meg, a kendermagosok ezután inkább politikai karrierjükre koncentráltak. Ekkoriban, a Népszabadságban 2004-ben megjelent egyik írásában Sárosi azt fejtegeti, hogy a tiltás miatt termelnek egyre nagyobb hatóanyagú kendert a termelők. Szerinte „az illegalitás arra ösztönzi a cannabistermelőket, hogy high-tech üvegházi körülmények között termesszenek kendert. Céljuk az, hogy minél kisebb helyen, minél kevesebb feltűnéssel termeljenek minél nagyobb hatóanyag-tartalmú cannabist, hiszen ez jelenti a legnagyobb profitot. Ha a cannabis termesztését, kereskedelmét és fogyasztását az állam szabályozná és ellenőrizné, akkor lehetőség nyílna a fogyasztóvédelemre és a minőségkontrollra”.