A kormányfő szombaton Budapesten, a KDNP ünnepi választmányi ülésén úgy fogalmazott, megtört a liberális értékrend kulturális missziója a nagyvilágban. Szavai szerint a politikai korrektség, amely a régi politikai világot meghatározta, valójában egy olyan „taburendszer, amely megfoszt bennünket az őszinte, innovatív gondolkodás lehetőségétől”.
Megjegyezte, a kereszténydemokrácia nagyjainak, Konrad Adenauernek vagy Robert Schumannak a gondolatai ma nem minősülnének politikailag korrektnek. „Ezért nem kell a kereszténydemokratának megijedni akkor sem, ha a liberális szekta főpapjai egyre hangosabban követelik kiközösítésünket” – mondta Orbán Viktor, aki szerint – ismételte meg már korábban kifejtett véleményét – egy demokrácia nem szükségképpen liberális, és attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia.
„Egy közösségnek más céljai is lehetnek, mint elvont elvek, absztrakt okoskodások érvényre juttatása”, így például saját fennmaradásának biztosítása, saját igazságainak védelme – fogalmazott. Jelezte ugyanakkor, hogy ez a politika, amit a magyar kormány is folytat, súlyosan sérti „a politikai korrektség taburendszerére épülő csoportok érdekeit”. E csoportok szerint – folytatta a miniszterelnök – ha valaki nem fogadja el a liberális eszmerendszert, az valójában a diktatúra híve, akit azonnal együtt emlegetnek Kínával, Oroszországgal vagy éppen Szingapúrral. Magyarország azonban a Nyugat elválaszthatatlan része – nyomatékosította.
Gondolatmenetét Magyarországra kivetítve úgy fogalmazott: „egy liberális demokrácia nem lett volna képes arra, hogy nekimenjen a rezsiszámláknak, hogy segítő kezet nyújtson devizahitelesek százezreinek, hogy megadóztassa a multikat, a nagy energiaszolgáltatókat és a bankokat”. Nem lett volna képes az önkormányzatok kimenekítésére az adósságcsapdából, hogy újratervezze az adórendszert, és arra sem, hogy célul tűzze a teljes foglalkoztatottságot – sorolta. Ezért kell kereszténydemokrata kormányzás Magyarországon – jelentette ki a miniszterelnök a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban a KDNP megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson.
A kormányfő azt is mondta, hogy az Európai Unió mindaddig „befejezetlen projekt marad”, amíg a kontinens keresztény gyökereiről szóló passzus nem kerül a helyére. Kiemelte azt is, hogy manapság a kereszténység a legüldözöttebb vallás.
Beszédében a KDNP-t a magyar közélet nagy, jelentős és befolyásos pártjának nevezte a miniszterelnök, aki „az ifjabb párt”, a Fidesz elnökeként köszöntötte „az idők próbáját kiálló” szövetségesüket és szövetségüket. „Mi egy kereszténydemokrata alapokon álló, néppárti kormány vagyunk, kereszténydemokrata szellemiségben kormányzunk minden magyar ember érdekében” – zárta szavait a választmányi ülésen Orbán Viktor.
A kereszténydemokrácia az európai és a magyar szellemi és politikai történet szerves része – hangoztatta Semjén Zsolt KDNP-elnök. A miniszterelnök-helyettes elmondta: 70 éve alakult az elődpárt, és 25 éve alakult újjá a KDNP, és ma is egyetlen világnézeti pártként szerepelnek a politikai palettán. A KDNP nem változott, az általa képviselt igazság örök értékeken nyugszik – tette hozzá. Semjén Zsolt – aki részletesen ismertette a párt megalakulását és újjászervezését – köszönetet mondott a jelen lévő Orbán Viktor kormányfőnek, hogy át lehetett menteni a kereszténydemokrata hagyományokat a legnehezebb időkben is.
Döntő fontosságú volt a KDNP és a Fidesz szövetségének megkötése, lehetővé vált, hogy a kereszténydemokrata értékek ne sérüljenek. Az együttműködés Magyarország és az unió történelmének legsikeresebb konstrukciója, amit valaha kitaláltak – mondta, kiemelve: soha ennyi jelöltjük nem volt, és minden esély megvan arra, hogy ezt az értékrendet abszolút többséggel győzelemre vigyék az önkormányzati választáson.
Kifejtette: minden politikai program és cselekedet a mögötte álló emberképen alapul, ha ez torz és téves, az arra épülő társadalom is az lesz. A keresztény antropológiából következik a keresztény politikai cselekvés, a liberális individualizmus helyett a perszonalitást, a kommunista kollektivizmus helyett a szolidaritást és a szubszidiaritást állítva középpontba.
Rétvári Bence, a párt alelnöke kiemelte: még sokszor 70 év áll a párt előtt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: az elmúlt negyedszázadban elsősorban nem templomok, hanem Tescók épültek a településeken. Míg 70 éve nagy és erős egyház állt az akkori kereszténydemokraták mögött, a kereszténydemokrácia progresszív vonulat volt. Ezután elindult egy nagyfokú szekularizáció, amit felerősített a fogyasztói társadalom. Sokan ateistává váltak, de ez szerinte csak három másodpercig tart, mert utána az ateista materialistává válik. A vallási kiüresedés ugyanakkor többféle veszélyt hordoz, az üresség helyére sokszor a radikalizmus költözik – figyelmeztetett.
Az elmúlt hetven évben volt két kísérlet az egyház ellehetetlenítésére, de mindkét kísérlet tragédiával végződött – utalt a kommunizmusra és a nácizmusra, majd hozzátette: nem szabad, hogy 70 év múlva skanzenben mutogassák a kereszténységet, a kereszténydemokratáknak nagyon fontos szerepük van Magyarországon is.
Surján László, a párt alelnöke szerint a mai nyugati világ kiábrándító, az európai civilizáció válsága tapasztalható. „Erkölcsi szempontból lerázhatjuk a kritikájukat, mint kutya a vizet”, ugyanakkor bekerültünk az európai politika ütközőzónájába, és érthető, ha az elöl állót ütik a legjobban – mondta, és megállapította: a támadásokban „az Európai Néppárt mindig kiállt mellettünk”. Aljas és tisztességtelen, és az ország egészének árt az a hisztéria, ami zajlik – mondta, kitérve a Navracsics Tibor uniós biztosi kinevezése miatt indított támadásokra.
Harrach Péter frakcióvezető az elődök helytállását méltatta, akik nem lettek árulók olyan időkben, amikor mások azzá váltak. Utalva a közelgő választásokra, kitért arra, hogy a KDNP önkormányzati szinten is képviseli a keresztény értékrendet a közéletben. Minden településen olyan szövetségi együttműködést alakítottak ki, amely reményei szerint komoly eredményt hoz majd – mondta. Bízik benne – folytatta –, hogy a frakció és a párt is erőteljesebben tud majd működni, mint eddig. A szervezetépítés fontosságát hangsúlyozva rámutatott: a szövetségi rendszer nagy lehetőségeket rejt, de saját identitásuk következetes képviseletére is szükség van.
Latorcai János választmányi elnök a párt 70 évvel ezelőtti megalapítását és történetét felidézve kiemelte: az alapítók világosan látták, hogy elvi és politikai okokból egyaránt szükség van önálló, ideológiai alapokon nyugvó, valóban világnézeti pártra. Szólt arról is, hogy a KDNP újjászervezésében kiemelt szerepet játszott Varga László, Isépy Tamás és Rapcsák András. Kiemelte: a 2010-es kormányváltás mérföldkövet jelentett, olyan átfogó reformsorozatba kezdett a kormány, amely működő állam létrejöttéhez vezetett. A kereszténydemokrata értékeket nyíltan valló alaptörvény, az összmagyarság iránti elkötelezettség, a családi adórendszer egyaránt olyan változások, amelyek jelzik, jó irányba haladnak. A jövőt csak stabil alapokra lehet felépíteni, ez nem lehet más, mint a nemzeti keresztény gondolat.
Az ünnepségen – amelyen egyházi vezetők is részt vettek – részletet vetítettek le a kereszténydemokrácia 70 éves történetét bemutató dokumentumfilmből, Barankovics-emlékérmet adtak át Dzsingisz Gábor diplomatának.
