„Ez nem tekinthető normális eljárásnak”

Amerikán a sor, hogy előálljon a bizonyítékkal, ha van neki olyan.

A nagy médiaérdeklődéssel kísért ülésen kifejtette: a beutazási tilalomnak egy amerikai elnöki rendelet a jogalapja, ennek értelmében az elnök felfüggesztheti a beutazási jogát annak, akinek a beutazása hátrányos lehet az Egyesült Államoknak. A rendelet felhatalmazást ad az amerikai külügyminiszternek az érintett személyek meghatározására – fűzte hozzá. Megjegyezte: a tilalom határidő nélküli.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke közölte: a testület szocialista tagjai – akik az ülést kezdeményezték – úgy döntöttek, hogy nem jelennek meg, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem vett részt az ülésen. A tárcavezető elfogadta a bizottság meghívását, de a mai nap nem volt megfelelő neki, ugyanis Kínában tárgyal – mondta Németh Zsolt.

Elmondta: biztosnak tűnik, hogy van egy korrupciógyanúval érintett kör, amelynek tagjait kitiltották az Egyesült Államokból, és Washingtonnak jogában áll ilyen lépést tenni. Ugyanakkor érthetetlen, hogy az Egyesült Államok miért nem vette igénybe a bűnügyi együttműködés csatornáit, ha ilyen gyanú fogalmazódott meg, hiszen szövetségesi viszonyban áll a két ország, ezért ezeket igénybe kellett volna venniük, hogy esetleg elkerülhető legyen egy ilyen döntés – vélekedett. Hozzátette: ez nem tekinthető normális eljárásnak.

Németh Zsolt szerint egyértelmű, hogy Magyarország nyitott az együttműködésre, de ehhez az kell, hogy az Egyesült Államok a jogsegély keretében segítse, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen Magyarország.

A bizottsági elnök arra is kitért, hogy meglátása szerint André Goodfriend „meglehetősen sajátos diplomáciai szerepet” vállalt, politikai szerepvállalása volt tapasztalható az elmúlt napokban. „Fölöttébb problémás”, hogy már másfél éve nincs amerikai nagykövet Budapesten, mert így a megfelelő szintű politikai egyeztetés keretei nincsenek megteremtve – mondta.

Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke arról beszélt: nehezen hihető, hogy 25 évvel a rendszerváltás után az Egyesült Államok „hirtelen felfedezi”, Magyarországon létezik korrupció, és éppen most kerül elő ez az ügy, amikor Magyarország irányába folyamatos nyomásgyakorlás tapasztalható.

Az ülésen részt vevő, de a biztosságban nem tag Szelényi Zsuzsanna független képviselő azt mondta: valószínűtlen, hogy nem léphet semmit a kormány az ügyben.

Magyar Levente kijelentette: a helyzet elhúzódása rossz Magyarországnak és az Egyesült Államoknak is, így nem életszerű azt feltételezni, hogy a kormány nem tesz meg mindent azért, hogy mielőbb tisztázódjon a helyzet. Addig azonban korlátozott a mozgástere, amíg nem kap információt arról, hogy mi ellen kellene fellépnie – mutatott rá. Szelényi Zsuzsanna kérdésére Magyar Levente közölte: nem tud arról, hogy az ügyben bárki érintett lenne a KKM-ben.

A Napi Gazdaság internetes oldalának október 16-i cikkében jelent meg először , hogy több amerikai érdekeltségű intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon, amire válaszul az amerikai fél arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter erre reagálva kijelentette, minden kétséget kizáróan cáfolható, hogy kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok érintettek lennének az Egyesült Államok által elrendelt beutazási tilalom kapcsán. Várja továbbá az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivőjének tájékoztatását a kitiltottak listájáról és a döntésük okáról.

André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy hat ember érintett az ügyben, később az amerikai USA Today napilap is ennyiről cikkezett. Mint írták, az amerikai külügyminisztérium nemrégiben hat jelenlegi és volt magyar hivatalos személyt fosztott meg attól a lehetőségtől, hogy amerikai beutazóvízumot kapjon. Hivatalos közlés szerint a döntés a kormányzati korrupcióról szóló „megalapozott információn” alapul.

A magyar kormány kész vizsgálni az ügyet

Ezt mondta – szintén az USA Today-nek nyilatkozva – Szijjártó Péter október 23-án, csütörtökön. Kifogásolta továbbá, hogy kormánya semmilyen részletet nem kapott az Egyesült Államoktól a beutazási tilalommal kapcsolatban. „Nem tudjuk, hogy hányan vannak, kik azok és miért vádolják őket” – jelentette ki a lap szerkesztőségével való találkozón. Leszögezte, az amerikai diplomaták nem készségesek abban, hogy ismertessék a vádak mögött álló részleteket.

„Ez sokkal inkább politikai ügy. Ha korrupcióról szólna, nem feltételezem, hogy az Egyesült Államok bűnpártolást szeretne csinálni Magyarországon” – ezt már Kósa Lajos jelentette ki a Hír Televízióban. A beutazási tilalommal kapcsolatban a Fidesz ügyvezető alelnöke aláhúzta, az amerikaiaknaknem kellene titkolózniuk a kitiltási ügyben, inkább közösen kellene fellépni a korrupció ellen, amit a két ország közti szövetség is megkövetel.

Szintén a tévének nyilatkozó büntetőjogász úgy látja, az Egyesült Államoknak akkor kellene színt vallania a kitiltások okairól, ha a magyar hatóságok ismeretlen tettes ellen nyomozást indítanak. „Ha a 96. évi 38-as törvény alapján egy együttműködésre kérjük fel, nyomozást indítunk, és azt mondjuk, hogy működjön együtt a nemzetközi bűnüldözés vonatkozásában a magyar állammal, illetve a magyar hatóságokkal, abban az esetben ismét van egy döntése, hogy segíti-e a magyar hatóságot vagy sem” – nyilatkozta Berényi András ügyvéd.

Volt ez máshogy is

Nem sürgette mindig a mostani vehemenciával a korrupció elleni fellépést Magyarországon az Egyesült Államok. Sőt, néhány éve, amikor a szocialista kormányokhoz kötődő ügyeket igyekezett feltárni a második Orbán-kormány, a szuperhatalom budapesti képviselete erőteljes nyomást gyakorolt a magyar hatóságokra többek között Gyurcsány Ferenc büntetőjogi sérthetetlensége érdekében. Az amerikai diplomaták kifejezetten gátolták a sukorói telekcsere feltárását.