– Ha több tízezer ember utcára megy, akkor a kormány nem teheti meg, hogy nem foglalkozik vele – ezt mondta az internetadóval kapcsolatban L. Simon László a Magyar Újságíró Szövetség csütörtöki konferenciáján. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ugyanakkor hozzátette: a lehetséges választ először belül kell megvitatnunk. Úgy vélekedett, hogy az internetadóval kapcsolatos vita másról szól, mint ami a döntéshozók szándéka volt, vagyis hogy a választópolgároknak ne kelljen többet fizetniük az internetért. Kijelentette: az általuk bevezetni kívánt új teher, mely kapcsán az internetszolgáltatóknak kell fizetniük az adatforgalom után, nem azonos a 2008-as szocialista internetadó-ötlettel, amikor a Gyurcsány-kormány a kulturális járulék rendszerét tervezte kiterjeszteni az internetre.
Az egyik nagy mobilszolgáltató cégé lehetett az internetadó alapötlete – értesült a Portfólió.hu. A lap szerint a társaságot alig érintené az új teher, versenytársait viszont üzletpolitikájuk teljes átgondolására sarkallhatná. Erről itt olvashat bővebben.
Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz – derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból.
Ismert, a kormány gigabyte-onként 150 forint internetadó kivetését tervezi. A közteher felső határa lakossági előfizetések esetén 700, míg céges szerződéseknél 5000 forint, amelyet a szolgáltatók lesznek kötelesek megfizetni – már ha nem hárítják át valamilyen formában az ügyfeleikre.
Felszólalása nagy részében L. Simon a magyar sajtó színvonalát kritizálta, mint mondta, a média a válság előtt a bevételeit nem arra használta fel, hogy annak segítségével felvegyék a versenyt az internet vagy a változó fogyasztói szokások támasztotta új kihívásokkal, hanem jobbára felélték, vagy kivitték az országból. Szerinte ennek köszönhető a mostani nehéz helyzet. Mint mondta, a sajtószabadságot nem a kormány intézkedései veszélyeztetik, hanem gyenge színvonal, valamint a médiumok tulajdonosainak érdekei.
Úgy vélekedett, hogy a hirdetési bevételek csökkenését nem a reklámadó eredményezte, és csak részben a válság hibája: szerinte emögött az is húzódik, hogy a hirdetési pénzek jókora része a nyomtatottól az internetes, majd a közösségi médiába vándorolt át. Szerinte amit a kormány megtehet, az az, hogy a reklámadó egy részét visszaforgatja a minőségi újságírás megsegítésére.
Felvetette, hogy számos médium áttette a hangsúlyt a bűnügyi vagy bulvárhírekre, és mára eltűnt a riport műfaja, ahogy eltűnőben van a valódi külpolitikai újságírás is. A „bulvárhíradók" külpolitikai hírei – mint mondta – kimerülnek a katasztrófákról szóló hírekben, vagy a magyar kormányt érő külföldi bírálatok bemutatásában. Beszélt arról is, hogy az online média korábban nem támogatta, sőt több esetben támadta a nemzeti protekcionizmust, a hazai termékek védelmét. Elismerte, hogy ezen a téren a reklámadó sem tökéletes, példaként hozta fel a hazai szálláshelyeket kínáló Szallas.hu-t, melynek adóznia kell majd, szemben a nemzetközi, hasonló szolgáltatást nyújtó Booking.com-mal.
Urbán Zsolt, a Reklámszövetség elnöke elismerte, hogy minden egyes iparágnak ki kell vennie a részét a közteherviselésből, de felhívta rá a figyelmet: a reklám a gazdaság egyik hajtómotorja, 10 befektetett forintból 47-tel járulnak hozzá a GDP-hez. Szerinte a reklámadó hosszútávú hatása lehet például a reklámköltések visszaesése, az innováció lassulása, elbocsátások, áremelkedés, valamint a kommunikációs iparág gazdaságélénkítő szerepének csökkenése.
Tófalvy Tamás, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének főtitkára szerint a tervezett internetadó rossz hatással lenne az egész magyar társadalomra. Ha a szolgáltatók végül nem hárítják át a terhet a fogyasztókra, akkor nem marad pénzük fejleszteni, megáll a hálózat terjedése, romolhat a szolgáltatás minősége. Ezzel párhuzamosan, ahogy lapunk körképéből is látszik, a kisebb vidéki szolgáltatók nagyrészt be kellene, hogy zárjanak. Ha a szolgáltatók végül áthárítják az internetadót, azzal viszont a legszegényebbek járnának rosszul, mivel a pluszterhet ők tudnák legkevésbé kifizetni.
Szabó György médiamenedzser, a Sanoma Kiadó volt vezérigazgatója kiemelte, hogy a magyar médiapiac körülbelül 350 milliárd forintot tesz ki, ebből körülbelül 6-7 milliárd a haszon. A reklámadó azonban mindezt semmissé teszi, ezért várhatóan egyre kevesebb hírt állítanak majd elő. Mint mondta, a hírpiacot eddig is jelentős szerepe volt a külföldi cégeknek, ha ezek az új teher hatására kivonulnak, akkor nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is megváltozik a médiapiacnak.
Vásárhelyi Mária médiaszociológus a véleményszabadság és a nyilvánosság korlátozásának nevezte az internetadót. Sérelmezte a kormány 2010 óta tartó médiapolitikáját, és kiemelte: nemzetközi viszonylatban példátlan az állami hirdetések elosztásának centralizálása.
