Zárszámadás a parlamentben

Napirend előtt az MNB-ről, a gazdaságpolitikáról, a sportról, az almatermelők helyzetéről és a gólyatáborokról is szó esett.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a MNB felügyelőbizottsága – így az abban ülő fideszes delegáltak is – azt állapította meg, hogy nincs törvényes alapja a jegybank „pénzszórásának”. Felidézte, hogy az MNB az elmúlt időszakban több száz milliárd forintot költött ingatlanvásárlásokra, illetve juttatott saját alapítványainak. Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárti képviselők mégis vállat rántottak, és leszavazták Matolcsy György jegybankelnök parlamenti bizottsági meghallgatását.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a nemzetközi – osztrák, holland, francia – példák is azt bizonyítják, hogy más nemzeti bankok is támogatnak oktatási célú alapítványokat, intézményeket. Hozzátette: a jegybank ellenőrzését a törvény egyértelműen szabályozza, a nemzeti bank tevékenységét az Állami Számvevőszék mellett az Országgyűlés is ellenőrzi.

Burány Sándor (MSZP) szerint 2013 a növekvő adók, a leszakadó kerestek, a brutális megszorítások, a növekvő államadósság és gyengülő forint éve volt. Mint mondta, tavaly 2012-höz képest 6900 milliárd forinttal fizettünk több adót, és bár történtek intézkedések, nem sikerült megállítani a reáljövedelmek csökkenését. Az ellenzéki politikus közölte, 2013-ban a gyermekes családok zömének reáljövedelme nagyobb mértékben csökkent, mint a gyermek nélküli családoké. Hozzátette: 2013 a brutális megszorítások éve is volt, 1000 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, az oktatásból, a nyugdíjrendszerből, a szociális ellátások területéről.

Tállai András államtitkár válaszában gyökeresen eltérően látta a 2013-as évet. Véleménye szerint 2013 a költségvetési stabilizáció éve volt, az ország kilenc év után kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. A több adóbevételnek pedig szerinte az az oka, hogy egyre többen, egyre nagyobb jövedelemből fizetnek adót.
Közölte, tavaly összességében a reálbérek 3,2 százalékkal növekedtek. Hozzátette: az államadósság mértékének növekedését pedig megállította a kormány.

Simicskó István (KDNP) ismertetése szerint míg 2010-ben a felnőtt lakosság 5 százalék sportolt, és a gyerekek 75 százaléka csak a testnevelésórákon mozgott, addig az elmúlt négy év intézkedéseinek köszönhetően mára 15 százalékra nőtt a felnőtt lakosság sportolási hajlandósága, és 890 ezer gyerek sportol minden nap az iskolában.
Kitért arra, hogy a kormány eddig is számos intézkedést hozott a sportolás feltételeinek biztosítására, a költségvetésben hatmilliárd forint van tanuszodák, tornatermek építésére.

Apáti István (Jobbik) „Almageddon” című felszólalásában úgy ítélte meg, hogy az almapiaci válsággal kapcsolatban nem történt konkrét, érdemi, a gyakorlatban végrehajtható intézkedés. A szeptember végén bejelentett állami almafelvásárlásról azt mondta, hogy az ígért ár az önköltséget sem fedezi, és álláspontja szerint az ellenkezik az EU versenyjogával is. A szaktárca szemére vetette, hogy elmulasztotta az EU-tól igényelni a 13 ezer gazdát megillető, 72 milliárd forintos agrár-környezetgazdálkodási támogatást, illetve 125 millió eurós árukivonási támogatást. Apáti István szerint legfőbb ideje lenne, ha lemondana Fazekas Sándor miniszter, a magoszosok és az agrárkamara fideszes vezetői.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint ez egy jó probléma, hogy bőség van almából, azt ugyanis könnyebb kezelni, mint ha hiány lenne. Elmondta, mintegy 800 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, és a bőséges termés mellett súlyos gondot okoz az orosz embargó is. A 125 milliós uniós támogatásról azt mondta, az EU rájött, hogy rossz módszertan szerint hirdette meg a pályázatokat. Magyarországon 226 termelő nyújtott be igényét, mire az EU zárolta keretet, majd új módszertannal 165 milliós nagyságrendű támogatási keretet hirdetett – ismertette. Közölte: ez azt jelenti, hogy a többi között 725 tonna alma, illetve körte, 570 tonna szilva után igényelhetnek támogatást.

Kucsák László (Fidesz) a közelmúltban ismertté vált, a gólyatáborokban történt bűncselekmények kapcsán arról beszélt, hogy elsősorban a felsőoktatási intézmények vezetőségének a felelőssége, kik a tábor szervezői, ott milyen tevékenység folyik. Csak másodsorban vetődik fel – folytatta – azok felelőssége, akik a tábor tényleges szervezői. Rögzíti-e bármi, milyen magatartási szabályokat kell követnie a höknek egy ilyen tábor lebonyolítása kapcsán? – kérdezte. Szükséges lenne rögzíteni azon eseteket is, amikor a hallgató megcélzott hivatására alkalmatlanná válik. Példaként említette, hogy pedagógusként nem foglalkozhat fiatalokkal az, aki hallgatóként súlyosan megsérti mások méltóságát, jogait.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára elmondta, ha minőségi felsőoktatást akarnak építeni, akkor a gólyatáboroknak is minőséginek kell lenniük. Elmondta, hogy a kormány által szigorított büntető törvénykönyv a nőket is fokozott védelemben részesíti. Mint mondta, a gólyatáborok sokszor nagyon alulszervezettek, ez pedig kedvez az oda „sanda szándékkal” érkezőknek.

Fenntartható pályára állt a gazdasági növekedés 2013-ban, ami jó alapot jelentett az idei évre a teljesítmény további erősödéséhez – jelentette ki Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a 2013-as büdzsé zárszámadásáról szóló javaslat országgyűlési vitáját megnyitó keddi expozéjában. Hangsúlyozta, a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik a kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit, ezt mutatja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése is.

Az államtitkár kifejtette: a kabinet tavaly folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett strukturális reformjait, amelyek fő célja a magas államadósság csökkentése, versenyképességének javítása, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt.

A fenntartható költségvetést és a fejlődést szolgálják a főbb makrogazdasági mutatók – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 2013-as büdzsé zárszámadásának vitájában, az Országgyűlés keddi ülésén. Domokos László a számvevőszék elemzése alapján arról is beszámolt, hogy stabilizálódott az önkormányzatok gazdálkodása, a helyhatóságok kedvezőbb költségvetési egyenlege pedig hosszabb távon is fenntartható.

Az európai uniós támogatások 45 százalékkal növekedtek az előző évihez képest, felhasználásuk többsége azonban az év második felére húzódott – tette hozzá. Az adó- és adójellegű bevételek 6,1 százalékos növekedést mutattak tavaly 2012-höz képest – mondta, és beszámolt arról is, hogy a számvevők szerint tavaly a költségvetés stabilizálása, a gazdasági növekedés elindítása, a foglalkoztatás bővítése és az adósságráta csökkentése javuló makrogazdasági környezetet mutatnak.

Beszámolója szerint a költségvetési kiadások növekedése összességében rontotta a kormányzati szektor egyenlegét, a közvetlen állami kereslet GDP arányos nagysága azonban 0,7 százalékponttal nőtt, és így hozzájárult a belföldi kereslet, a piac bővüléséhez.

Mint mondta, ellenőrzésük során 3,1 milliárd forint értékben tártak fel hibákat, amely elenyésző a kiadások mértékéhez képest.