A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla korábban többek között a K&H, a KDB Bank, a Porsche Bank és az Evobank ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvénnyel kapcsolatban rámutatott: a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének a kiszámíthatóságát is. A jogalkotó önmagában azzal, hogy az államot a per alpereseként nevesíti, nem preferálja mint peres felet, hanem csupán a fogyasztók érdekeit védő speciális eljárási szabályokat vezet be.
„Nem arról van tehát szó, hogy az állam a hatalmával visszaélve olyan helyzetet teremtett, melyben az ellenérdekű fél hátrányosabb pozícióba kerül a másik félhez képest, hanem arról, hogy a pénzügyi intézményeknek az állammal szemben kellett megindítani a vélelem megdöntésére irányuló peres eljárást” – olvasható az indoklásban.
A bankok időhúzó taktikája elbukott, immár az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az alaptörvénnyel összhangban van és nem megkerülhető a bankok elszámoltatásáról szóló törvény végrehajtása – reagált a döntésre Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője közleményében úgy fogalmaz: „A magyar családok tehát nyertek, az eddig pereskedő bankoknak is meg kell kezdeni az elszámolást az ügyfeleik felé. Miközben más országokban még a tűzoltással vannak elfoglalva, a magyar lakáshitelesek fellélegezhetnek, itthon már rögzített árfolyam van, február 1-jétől indul a forintosítás, valamint a bankok elszámoltatása. Az idő igazolta, hogy a magyar parlament bátor és jó döntést hozott, amikor – a bankok és a baloldal heves kirohanásai ellenére – végigvitte a bankok elszámoltatását és a forintosítást megalapozó törvényeket. Az elszámoltatással 1000 milliárd forintot kap vissza 1,3 millió magyar család.”
