Sírba szálló adószázmilliárdok

Néha a hatóság is tehetetlen a felszámolás sorsára jutó cégek ügyeiben, de változhat a helyzet.

Tetemes köztartozással szenderülnek örök álomra egyes vállalkozások. Az államot megillető pénzeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a maga eszközeivel igyekszik ugyan megszerezni, a hatósági fellépés azonban nem mindig jár eredménnyel.

– A NAV a végrehajtás minden lehetőségével élhet, ám ha az intézkedések nem hoznak sikert, a hivatal az adott cég felszámolását kezdeményezi – így kezdte érdeklődésünkre a folyamat bemutatását Kis Péter András adószakmai szóvivő. Gyakorta előfordul azonban, hogy a felszámolás során sem jut pénzéhez az állam. Ilyenkor kerülhet szóba, hogy a hivatal eladja követelését. Mint megtudtuk, a NAV például 2012-ben 184 milliárd forintnyi, felszámolás alatt álló cégekkel szembeni igényét adta el a MKK Magyar Követeléskezelő Zrt.-nek, az egy évvel később értékesített csomag pedig további 232 milliárd forintnyi közadósságot tartalmazott.

Az adóhivatalhoz ugyanakkor – ehhez képest – csekélyke összeg futott be: 2012-ben valamivel több, mint egymilliárd volt a vételár, s az ilyen keretek közt érkező bevétel 2013-ban sem haladta meg sokkal a másfél milliárdot. Az említett két esztendőben tehát több mint 410 milliárdnyi követelés került az – egyébként a Magyar Fejlesztési Bank stratégiai csoporthoz tartozó – MKK Zrt.-hez, a két látszólag hatalmas összegű tételért ugyanakkor összesen 2,5 milliárdra tett szert a NAV.

Szakmai, vállalkozói berkekben régóta a felszámolások kérdéskörét, a cégbedöntést, a fantomvállalkozások működését tartják a hazai gazdaság egyik legnagyobb nyűgének. Egyes vélekedések szerint mindaddig nem is lehet egészséges piaci viszonyok kialakulásában reménykedni, amíg egy-egy cég rövid idő alatt létrejöhet, majd úgy tűnhet el, hogy sem az államnak, sem a magánhitelezőinek nem fizet szinte semmit. Az elmúlt időszak tapasztalatai egyébként arról szólnak, hogy a felszámolási eljárásokban rendszerint csupán a hitelezői követelések néhány százaléka szerezhető meg.

A kétes jelenségek kapcsán a NAV szóvivője felidézte: sok esetben szándékos cégbedöntésről lehet szó, emiatt a korábbi jogszabályváltozások nyomán ma már az adóhivatal rostálja át a cégvilágot. Így megakadályozható például, hogy olyan személyek alapítsanak új vállalkozást vagy kapcsolódjanak be egy már működő társaság életébe, amelyek korábban súlyosan megszegték az adószabályokat.

Ráadásul az ügyvezetőnek felelnie kell azért, ha nem tett meg mindent a megszűnő cég tartozásainak kiegyenlítéséért. – A NAV 2013-ban – például – háromszázezer cégügyet tekintett át, s kétezer fantomtársaságnál húzta le a rolót – mondta Kis Péter András. Hozzátette: mindeközben az adóhivatal próbapereket is indított. A hatóság a csődbe jutott cégek köztartozása miatt megkezdett kétszáz bírósági eljárásban nagyjából félmilliárd forintot igyekszik megszerezni.

A helyzeten – a kormányzati remények szerint – sokat segíthet az az internetes szisztéma, amely a napokban kezdte meg működését. A felszámolás alatt álló cégek megmaradt vagyontárgyait ugyanis immár kizárólag elektronikus úton lehet értékesíteni. – Nem zárható ki, hogy rövid időn belül tíz, de akár húsz százalékkal is felszökhet a felszámolásokból befolyó érték – ezt nyilatkozta lapunknak a lehetséges hatásokról szólva a fejlesztési tárca felszámolási ügyekkel foglalkozó miniszteri biztosa. Kunfalvi Zoltán utalt rá: a többlet egy része a gazdasági szereplőkhöz juthat, de – mivel a hitelezők között gyakran szerepel az adóhivatal – az új módszerrel jól járhat az államkincstár is. Mindehhez annyi tehető hozzá, hogy 2012-ben, az akkori nagyjából 5500 felszámolási eljárásban kicsivel több mint százmilliárd forint folyt be a címzettekhez.