Sorsdöntő beszélgetések?

A héten Vlagyimir Putyin budapesti látogatásától, majd Orbán Viktor varsói tárgyalásától volt hangos a sajtó.

Bizonyos értelmezések szerint Orbán Viktor lengyelországi látogatásával elsősorban enyhíteni akarta a Vlagyimir Putyin budapesti fogadtatása miatt kialakult feszült viszonyt.

Az illegális migráció, a terrorizmus és a szélsőségek megfékezése nem az egyes országok feladata, hanem mindenkinek együtt kell dolgoznia azok kezelésén – hangzott el csütörtökön Belgrádban a magyar, a szerb és az osztrák belügyminiszter találkozója utáni sajtótájékoztatón.

Mintegy 300 ezer menedékjogi kérelemre számít az idén a német bevándorlási és menekültügyi hivatal. A bajor kormányfő ugyanakkor közölte: nincs lehetőség a szegénység elől menekülő külföldiek befogadására.

Magyar, osztrák és német rendőrök közösen próbálják kiszűrni az illegális bevándorlókat a Nyugat-Európába tartó vonatokon, valamint azokon a pályaudvarokon, amelyeken fel lehet szállni ezekre a szerelvényekre.

Pintér Sándor magyar és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter a két tárca együttműködéséről írt alá megállapodást. Pintér Sándor kiemelte: „az illegális migráció kezelésében egyetértésre jutottunk a szerb kormánnyal, és a kivitelezésnek a részletei, például hogy Magyarország mennyit vállal ebből át egészen a kiindulási országba való visszajuttatásig, az majd a rendőrfőkapitányok feladata lesz.”

Nebojsa Stefanovic kiemelte: a szerb, a magyar, a német és az osztrák rendőrség együttműködése, a határőrség megerősítése és a hőkamerák használata segített az illegális migráció csökkentésében.

Hashim Thaci, Koszovó miniszterelnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban csütörtökön megjelent interjúban hangsúlyozta: valójában a nagyvonalúan osztogatott tartózkodási és munkavállalási engedélyekről szóló híresztelések miatt vándorolnak ki illegálisan Németországba koszovói állampolgárok tízezrei. Hozzátette: az uniós tagországok „jól tennék, ha biztonságos származási országnak nyilvánítanák Koszovót, de a koszovóiaknak meg kell adni a lehetőséget, hogy legálisan beutazhassanak az EU-ba”.

Görögország hivatalos kérelmet adott be az eurócsoportnak csütörtökön, amelyben az országnak nyújtott, február 28-án lejáró nemzetközi hitelmegállapodás hat hónapos meghosszabbítását kérték. Az eurócsoport péntek délután ült össze, hogy megvitassák a javaslatot.

Németország nem támogatja a javaslatot:

Csütörtök délután a német kormány a görög levélre adott reagálásként bejelentette, hogy elutasítja a görög kormány kérelmét a nemzetközi hitelprogram meghosszabbítására. A német álláspont szerint a levélben nincs lényegi megoldási javaslat, csak egy áthidaló finanszírozásról szól, a hitelprogramhoz kapcsolódó követelmények teljesítése nélkül.

Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter Dijsselbloemnek címzett levelében kiemelte: Athén szeretné, hogy a következő hat hónap alatt technikai szinten egyeztetések legyenek Görögország, az Európai Unió és az IMF között egy új stabilitási és növekedési paktum kidolgozásáról. A levél azt is szorgalmazza, hogy az EKB a görög bankok esetében újra fogadjon el bóvli kategóriába sorolt görög államkötvényeket fedezetként, mikor a bankok hitelfelvételi kérelmet nyújtanak be.

Péntek este egyezség született Brüsszelben a görög adósság ügyében: az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán úgy döntöttek, hogy nem hat, hanem négy hónappal hosszabbítják meg a Görögországgal kötött hitelmegállapodást. Neve mellőzését kérő uniós tisztségviselő közlése szerint az egyezség értelmében a görög kormány hétfőig leteszi az asztalra azoknak a reformintézkedéseknek a listáját, amelyek szükségesek a görög pénzügyek rendbetételéhez.

A tűzszünet ellenére is folytatódtak a tűzharcok Kelet-Ukrajnában: Dmitro Timcsuk, a harci helyzetet figyelemmel kísérő ukrán katonai szakértő közölte, hogy Debalceve környékén továbbra is súlyos összecsapások folynak, a szakadárok minden tartalék egységüket a stratégiailag fontos, a szakadárok által ellenőrzött területbe beékelődött városhoz vezényelték.

Az Oroszország támogatását élvező szeparatisták debalcevei lépései nyilvánvalóan megsértik a tűzszüneti megállapodást – állapította meg szerda délelőtt kiadott közleményében Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Az olasz politikus ismételten hangsúlyozta, hogy ha a harcok és a minszki megállapodást sértő további negatív fejlemények folytatódnak, akkor az Európai Unió készen áll arra, hogy ennek megfelelő további intézkedésekről határozzon.

A Kreml tájékoztatása szerint Angela Merkel, Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko a térségbeli tűzszünetről, a kelet-ukrajnai Debalceve település környékén kialakult helyzetről, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szerepéről egyeztetett.

A német kormány szóvivője kedden ugyanakkor azt mondta, Merkel és Porosenko a telefonbeszélgetés során felszólította Putyint, hogy gyakoroljon nyomást az oroszbarát szakadárokra a tűzszünet betartása érdekében.

Szerdán megkezdődött az ukrán katonák kivonása a Moszkva-barát szakadár fegyveresek által ostromlott kelet-ukrajnai Debalceve városából. A donecki szakadárok önkényesen kikiáltott „népköztársasága” az orosz médiának azt állította, hogy tömegesen teszik le a fegyvert Debalcevében az ukrán katonák.

Az Iszlám Állam líbiai szárnya videofelvételt tett közzé vasárnap este 21 egyiptomi kopt keresztény kivégzéséről, melyen a terroristák egyértelműen Európát jelölik ki a következő célpontként. Egyikük a tengerre mutatva azt mondja: „Allah engedelmével leigázzuk Rómát”.

Brutális szervkereskedelem az Iszlám Államnál

Szervkereskedelemből finanszírozza tevékenysége egy részét az Iszlám Állam nevű terrorszervezet – állította Irak ENSZ-nagykövete. A brutális eljárásról először tavaly decemberben számolt be egy iraki orvos.

A diplomata újságíróknak elmondta: az utóbbi hetekben hevenyészett tömegsírokban olyan holttesteket találtak, amelyeken műtéti beavatkozásra utaló nyomok voltak, hiányzott a veséjük vagy más testrészük. A nagykövet szerint tucatnyi orvost kivégeztek Moszulban, mert nem voltak hajlandók részt venni a szervek kioperálásában.

A kivégzés után Egyiptom szinte azonnal bombázni kezdte a terrorszervezet állásait. Az olaszok is egyből felismerték a veszélyt: az ország védelmi minisztere, Roberta Pinotti ötezer katonát ajánlott arra az esetre, ha egy nemzetközi koalíció indulna Líbiába „rendet tenni”.

Csütörtökön pedig az ankarai amerikai nagykövetség közölte: az Egyesült Államok és Törökország megállapodást kötött a mérsékelt szíriai ellenzéki felkelők kiképzéséről és felfegyverzéséről. A török kormány szerint a kiképzés már márciusban megindulhat az ország középső részén fekvő Kirsehir városában.

Magyarország is mérlegeli, hogy katonailag részt vesz az Iszlám Állam elleni fellépésben.

Elmarasztalások

Kész Zoltánt a választási kampányban egyszer már jogerősen elmarasztalták a választók megtévesztéséért. A Kúria szerdán helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, amely szerint Kész Zoltán valótlan tényállítással megtévesztette a választókat. A Kúria szerint nem lehet véleménynyilvánításnak tekinteni azt, hogy „a Fidesznek van tizenegy jelöltje tizenegy különböző mezben”, a Kúria szerint ez egyértelmű tényállítás és nem értékítélet.

A jelölt közölte: fellebbezést nyújt be az Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottság csütörtöki ülésén hozott, őt elmarasztaló döntés miatt.

A politikus egy veszprémi sajtótájékoztatón közölte: aki nem az „esélyes jelöltre” szavaz, az a Fidesz hatalomban maradását segíti.

A több baloldali párt és civil szervezet által támogatott független jelölt úgy fogalmazott: nemcsak Veszprém, hanem Magyarország szempontjából is fontos a február 22-i időközi országgyűlési választás. Vasárnap egyfelől arról döntünk, hogy ki képviselje Veszprémet és a környező 24 települést, de nem rejtjük véka alá, hogy „arról is döntenek az emberek, hogy a kormányzat teljesítményéről véleményt mondhassanak” – emelte ki.

Helyszíni tudósítónk péntek óta a városban követi az eseményeket, míg a Magyar Nemzet megszólaltatta az időközi országgyűlésiképviselő-választás minden indulóját, az interjúkat ide kattintva olvashatja el.

Elindul az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. márciusban, a cégbírósági bejegyzés folyamatban van. A szolgáltatás megkezdése az energiahivatal engedélyétől függ, amely március végére várható – jelentette be Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára.

Az ENKSZ tavasszal a földgázellátásban kezdi meg a lakossági szolgáltatást a Főgáz bázisán, de a cég tevékenységét az egész országra kiterjesztik.

Második lépcsőben az áramszolgáltatási piacra lép be a nemzeti közműszolgáltató. Az áramszolgáltatást 2016-ban mindenképpen el tudja kezdeni az ENKSZ, de nem kizárt a 2015-ös kezdés sem – hangsúlyozta Németh Lászlóné.