A tárcavezető az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: Oroszország az elkövetkező években is kulcsszereplő lesz Közép-Európa energiaellátásában, ezért nem képzelhető el, hogy „ne konzultáljunk folyamatosan Oroszországgal”. Ráadásul az ország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és a magyar–orosz kereskedelem visszaesése a teljes magyar külgazdaság, így az egész nemzetgazdaság teljesítményére nagyon súlyos hatással van – magyarázta. Az orosz elnök látogatásakor ezért napirenden szerepel majd az is, hogyan lehetne felélénkíteni a kétoldalú kereskedelmi együttműködést.
Szijjártó Péter emlékeztetett: idén jár le hazánk hosszú távú gázszállítási megállapodása, és mivel Magyarországra Oroszországból érkezik a legnagyobb mennyiségben gáz, ezt a kérdést megnyugtató módon rendezni kell. Ezért is van sorsdöntő jelentősége az ország energiabiztonságának szempontjából Vlagyimir Putyin látogatásának – állapította meg.
Mint mondta, jelenleg Oroszország és Törökország tárgyal a gázszállításról, jogi kötelezettséggel járó megállapodást még nem írtak alá, ezért is fontos az orosz elnök álláspontjának megismerése. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Déli Áramlatba szánt gázt valóban Törökországba szándékozik szállítani Oroszország, de még sok kérdés van az ár és az útvonal tekintetében – mutatott rá.
A miniszter úgy látja, először azt kellene tudni, mikor áll elő az a helyzet, hogy Törökországon át egyáltalán elindulhat a gázszállítás Közép-Európába, másodszor azt, hogy ez milyen útvonalon valósulhat meg, harmadszor pedig, hogy az infrastrukturális és technológiai beruházásokat ki finanszírozza.
Jelenleg nincs meg a gázszállításhoz szükséges infrastruktúra, ennek kiépítése óriási beruházást igényelne, és ezt az útvonal mentén fekvő országok nem tudják kizárólag maguk vállalni – emelte ki. Azt mondta, ebből a szempontból evidens az Európai Unió szerepe, mert azt már tudni, hogy az unió „milyen projekteket nem támogatott a közép-európai energiabiztonság tekintetében, most jó lenne tudni, hogy akkor milyeneket igen”. Közép-Európa energiabiztonsága nem közép-európai, hanem európai ügy, a beruházás finanszírozása elképzelhetetlen az EU szerepvállalása nélkül – jelentette ki.
A tárcavezető azt mondta: a paksi atomerőmű-beruházással kapcsolatban minden rendben halad, a szerződéseket megkötötték. Decemberben tárgyalt Moszkvában az orosz energiaügyi miniszterrel, aki jelezte, hogy semmi ok az aggodalomra, mert a Roszatom teljesíti vállalásait – idézte fel.
Kitért arra, hogy a Vlagyimir Putyinnal folytatandó tárgyalásokon nyilvánvalóan szóba kerül majd az ukrajnai konfliktus is. Magyarország álláspontja egyértelmű: az ukrajnai konfliktust békés, tárgyalásos úton kell rendezni. Hazánk több szempont miatt is a békében érdekelt. Egyrészt szomszédos országról van szó, másrészt Ukrajnában 150 ezer magyar él, illetve Ukrajnán keresztül érkezik Magyarországra az orosz gáz.
Szijjártó Péter szerint mivel ebben a hónapban már Magyarországra látogatott a német kancellár, a grúz miniszterelnök, a szerb, a lengyel és a montenegrói külügyminiszter, és még Budapestre érkezik az orosz elnök, valamint a török miniszterelnök, „Magyarország elszigeteltségéről beszélni a nevetségessé válás esélye nélkül nehéz lesz”.
A közelmúltban Vlagyimir Putyin az osztrák kancellárral és a finn elnökkel is találkozott, valamint rendszeres egyeztetést folytat más európai vezetőkkel is. Az orosz elnök munkamegbeszélésre érkezik Magyarországra, ezzel viszonozza Orbán Viktor miniszterelnök korábbi moszkvai látogatását. Szijjártó Péter elmondta: tájékoztatták a szövetségeseiket a találkozó tényéről, még mielőtt nyilvánosságra került volna.
