Politikatörténeti jelentősége lehet Orbán Viktor hétfői beszédének

Szijjártó Péter személye erősödik, tárcája gyengül – az MNO külpolitikai szakértőket kérdezett a hétfői nagyköveti értekezlet után.

Kaiser amondó, a diplomácia egy állam bizonyos képességeinek kivetítése, ami nem feltétlenül katonai erőmutatás. – Nyilván ebben a pénz és a gazdasági haszon markánsan megjelenik, az USA sem a demokráciát féltette az öbölháború vagy az iraki invázió idején – fogalmaz élesen a professzor.

Ugyanakkor nem gondolják, hogy a kormány magával a külgazdaság fókuszba helyezésével unortodox dolgot tenne, legfeljebb az lehet szokatlan a nemzetközi világban, hogy ezt ennyire hangsúlyozza. Ausztriában például keleti gazdasági kapcsolatokra szakosodott főosztályt tartanak fent.

– Tény, hogy most volt meghirdetve 50 gazdasági attaséi állás, és ha ez csak becsatlakozna a létező diplomáciai rendszerbe, az jó is lenne. A Bem rakpartról szivárgó hírek szerint viszont a diplomáciai kapcsolatok minőségének mérőszámául valóban a beáramló tőke nagyságát igyekszik a kormány megtenni. Márpedig ha ez így van, akkor mondhatjuk azt, hogy a hangsúlyokkal átestek a ló túlsó oldalára. De egyik láb sincs a másik nélkül, ahhoz, hogy stabilan álljunk, két láb kell – véli Feledy Botond.

Ennél azért markánsabban fogalmaz Kaiser, aki szerint „amivel hazánk kísérletezik, hogy a diplomata elsősorban – durva szóval élve – üzletkötővé alakuljon át, nem eretnek meglátás, de kereskedelmi attaséja más országoknak is van”. Külpolitikai képviseletünk mindazonáltal szerinte az Európai Unión és a NATO-n keresztül meg van oldva, külpolitikailag tehát stabil a környezetünk.

Elébe menve egy lehetséges félreértésnek, azt is tudakoltuk a szakértőktől, nem érti-e majd félre a Nyugat, hogy „nincs nyugati nyitás”. Feledy szerint nem ezt fogjuk olvasni holnap a The New York Times hasábjain; ennél sokkal fontosabb, hogy mit teszünk, hogy kinyitjuk-e a gázcsapot Ukrajna felé vagy sem.

– Ha az egész beszédet nézzük, elhangzott, hogy a magyar exportot a nyugati világhoz kapcsolódásunk uralja. Ha a célkitűzés teljesülni fog, akkor is kétharmad részt velük fogunk kereskedni. Emellett fontos, hogy katonai felajánlásokat tettünk a balti térséget és az Iszlám Államot illetően is. Úgy gondolom, bár az elmúlt időben Vlagyimir Putyin látogatása miatt kapott hideget-meleget a magyar külpolitika, a beszédben azért eléggé markánsan megjelent, hogy a magyar érdek a nyugati partnerség fenntartása – teszi hozzá már Kaiser Ferenc.

És ha már Iszlám Állam: fontos kérdés, hogy nem lesz-e baja Magyarországnak a kvázi hadba lépésből.

– Az teljesen egyértelmű, hogy a közel-keleti térségben fegyveresen jelen lévő országok kitettsége növekszik – mondja Feledy Botond. Ezt Kaiser Ferenc a következőkkel toldja meg: – Nem ettől leszünk „inkább” célpontok. A nyugati világ, így benne mi is automatikusan célpontok vagyunk. Az Iszlám Állam nem ismer minket. Az ő szemében Izrael és az Egyesült Államok a nagy és a kis sátán, mellettük Nagy-Britannia és Franciaország a fő ellenség mint korábbi gyarmatosítók, és még Németország a török kisebbség miatt. Arról nem is beszélve, hogy egy Magyarországon elkövetett merényletnek nincs akkora hírértéke a médiában, mint egy Londonban vagy Párizsban végrehajtottnak. A terrorista úgy mérlegel, hogy az ő célja a figyelemfelkeltés, amiben pedig a média partner. Ez az üzenet egy Magyarország elleni támadásnál kevésbé megy át.

Kaiser azt is artikulálja, hogy nemzetközi jogaink és kötelezettségeink egyaránt vannak. – Magyarország azért tudja relatíve alacsony szinten tartani a fegyveres kiadásait, mert egy katonai szervezet tagja. A NATO alapokmányában benne van, hogy ha valamely országot megtámadnak, azt minden ország a maga elleni támadásként kezeli. A semleges államok közben GDP-arányosan is sokkal többet költenek a haderőre, mint Magyarország, mert nincs mögöttük a szövetségesi támogatás. Magyarország egyébként felajánlott 1000 katonát békefenntartó missziókba, ennek a számnak most alatta vagyunk. Ilyenkor a NATO úgyis megkérdezi, hová szeretnénk menni. Hogy a mostani vállalás Németország és Olaszország oldalán történik, az sem véletlen, fontos partnereink ők – hangsúlyozza Kaiser.

Sokaknak feltűnik, hogy egy csapásra mennyit javult a viszonyunk az Egyesült Államokkal, ahogy bejelentettük a déli nyitást a keleti „helyett”. A szakemberek óvatosságra intenek a kérdésben.

– Eleve azt vitatnám, hogy rendeződik a viszony. Kommunikációs szempontból Colleen Bell, aki négy évre ideérkezik, nyilván nem akarja továbbvinni André Goodfriend hátizsákját. A médián keresztül megjelenő nyilatkozatok stílusukban eltérhetnek a korábbiaktól, de tartalmukban nem jelentősen. Ilyen összefüggést nem kockáztatnék meg a kettő között – húzza alá Feledy, aki nem hinné, hogy Washingtonból bármilyen telefon jött volna.

Kaiser távolabbról indít: – El szoktunk viccelődni Torgyán József chilei cseresznyéjén, de azért az gazdaságtörténeti tény, hogy még a két világháború között nagyon komoly kapcsolataink voltak. Ganz motorvonatokat, Csepel teherautókat exportáltunk Dél-Amerikába! Minden állam elemi érdeke, hogy a lehető legtöbb partnere legyen, mert így lesz a legkevésbé sebezhető. Hogy most ez pont egybeesik az amerikai viszony változásával Meg kell jegyezni, hogy bár a Nyugat nem kedveli a Paks 2-vel kapcsolatos politikánkat, de a nyugati világ is vígan üzletel Oroszországgal, a németekről nem is beszélve. Új piacokat kell keresni, ennek vajmi kevés köze van az Egyesült Államokkal való kapcsolathoz. Ráadásul ahová a kormányfő a közeljövőben utazik, az még vastagon Kelet lesz.

Feledy Botond szerint az, hogy nyitottnak kell lennie a kicsike gazdaságunknak, teljesen jó. Hogy a déli nyitásra a magyar vállalatok készen állnak-e, az kérdés. Nyugat-Európában ez már adott esetben rutinnak számíthat, nálunk nehezebben indul be adott esetben egy hazai vállalkozás afrikai kalandja.