Veszélyes is lenne, ha felfüggesztenék a dublini rendeletet: mint az MNO-nak nemzetközi jogászok elmondták, schengeni tagságunk így veszélybe kerülne, és kötelezettségszegési eljárásra, illetve súlyos pénzbüntetésre is számíthatna hazánk. De a német kormány is bekérette már a berlini magyar nagykövetet.
A miniszter arról is beszélt csütörtökön, hogy az EU-ra nehezedő illegális bevándorlási nyomás a Nyugat-Balkánon keresztül folyamatosan erősödik, legalább annyian, de inkább még többen jönnek errefelé, mint a Földközi-tengeren keresztül.
Közölte: az ideiglenes határzár nem azt jelenti, hogy nem lehet majd a két ország között átjárni, mert törvénytisztelő módon, a határállomásokon lehet, de aki a zöldhatáron át jön, az törvényt sért, mivel a határsértés egyúttal törvénysértés.
Szijjártó Péter kifejtette: arról van jogalkalmazási vitája Magyarországnak az unióval, hogy 11 tagállam ide küldene vissza 15 ezer illegális bevándorlót, de Magyarország álláspontja szerint ezek az emberek Görögország területén léptek be az EU-ba, márpedig minden illegális bevándorlót oda kell visszatoloncolni, ahol belépett az unió területére. Tehát nem Magyarország az első uniós belépési pont, az más kérdés, hogy a dublini rendelet értelmében regisztrálnak mindenkit, aki ide érkezik illegális bevándorlóként – tette hozzá. A tárcavezető emlékeztetett: hogy ezt a jogalkalmazási kérdést megnyugtatóan rendezzék, Trócsányi László igazságügyi miniszter rendkívüli konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottság első alelnökével.
Csütörtökön tartanak csúcstalálkozót európai uniós kormány- és államfők, ahol a fő téma várhatóan a bevándorlási kvótarendszer lesz. Mint megírtuk, a Le Monde szerint nem látszik olyan komoly ellenállás, ami megakadályozhatná a tervezet elfogadását. Pedig Szlovákia még parlamenti határozatot is elfogadott a menekültkvóták ellen, Robert Fico kormányfő pedig még a Globsec fórum előtt egyeztetett David Cameronnal, majd közösen álltak ki a menekültkvóták ellen.
