A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi és európai tanulmányok karának dékánja szerint Európának már fel kellett volna készülnie a migráció rendezésére, de mindenről lemarad, példaként említve az arab tavaszt vagy az ukrán válságot. Európa elöregszik, bevándorlókkal kell pótolni a népességet – szögezte le, hozzátéve, hogy az EU-nak már rég az integráció problematikájával kellene foglalkoznia.
A bevándorlással kapcsolatos hazai helyzettel kapcsolatban elmondta, rengeteg a pontatlanság, a tévhit, és hisztériakeltés zajlik. A déli határnál létesítendő kerítés kapcsán úgy fogalmazott, az csak látszatmegoldás, a korábbi nemzetközi példák is mutatják, hogy az nem orvosolja végérvényesen a problémát, hacsak nem kerítjük körbe az egész országot. Valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a fizikai határzár nem tesz különbséget bevándorló és menekült között, noha utóbbiaknak hazánk köteles segíteni. Elmondta azt is, a több tíz milliárd forintba kerülő beruházás árát sokkal jobban is fel lehetne használni, például a migrációs ügyintézés felgyorsítására.
Tálas úgy vélekedett, a bevándorlás kérdését politikai haszonszerzésre használni nem éri meg, illetve nem lehet nemzeti megoldásban sem gondolkodni, EU-szintű kiutat kell találni. Továbbá nem szabad hirtelen, meggondolatlan lépéseket tenni, mert az aláássa hazánk helyzetét, ezt jól mutatja a dublini rendelet alkalmazásának felfüggesztése is.
Nagy Boldizsár, a Közép-európai Egyetem docense a határzárról elmondta, az nem tartóztatja fel az illegális átlépőket, mert aki eljött idáig, az nem fog egy kerítés miatt megállni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a határzár drága, nem nyereséges, mert – a belügyminiszter szavai szerint – a menekültek 97-98 százalékát így is elfogják, illetve őrszolgálat és hőkamerarendszer nélkül alig ér valamit. Ezenkívül természetvédelmileg is aggályos, valamint morális és külpolitikai nézeteltérések kiváltó oka lehet, mivel így az illegális bevándorlás súlyát Magyarország Szerbiára hárítja át, miközben támogatja annak Európai Unióba való felvételét.
Közölte azt is, különbséget kell tenni irreguláris határátlépő és menekült között, ugyanis utóbbi „kényszervándor”. A kormány narratívája pedig, miszerint az utóbbi két évben hússzorosára nőtt az illegális határátlépők száma, csak hangulatkeltés, ugyanis a menedékkérők száma emelkedett ilyen mértékben – akik egyébként nem egyeznek meg az illegális bevándorlókkal –, a menedékjogot valóban megkapók száma 2012-ről 2014-re alig, 415-ről 512-re nőtt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a határátlépés – Orbán Viktor korábbi állításaival ellentétben – nem törvényszegés, csak szabálysértés.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint szükség van a határzárra. Azt elismerte, hogy ez nem fogja feltartóztatni a bevándorlókat és embercsempészeket, mert megtalálják az új útvonalakat Európába Románián vagy Horvátországon keresztül, de a kerítéssel Magyarország helyzete javulni fog. Ez még csak az első hullám, sokkal többen fognak jönni – hívta fel a figyelmet Nógrádi. Álláspontja szerint ebben a kérdésben külön kell választani a politikai és a morális szempontokat, mert azok ütköznek, mint ahogy azt az olasz megoldási javaslat is mutatja (a Líbiából érkező, menekülteket szállító hajók feltérképezése, azok elsüllyesztése, majd a Líbiában zajló konfliktus megoldása). Úgy vélekedett, a menekülteket kibocsátó országokban zajló összecsapásokat az Egyesült Államok kezdeményezte, mégis Európa fizeti meg az árát.
Nógrádi felvetette, hogy Európának szüksége van-e a migránsokra, illetve hogyan lehet őket integrálni. Utóbbival kapcsolatban azt mondta, az sehogy nem kivitelezhető.
Ezzel szemben Tálas úgy látta, nem az Európai Unió dönti el, hogy szükség van-e a bevándorlókra, hanem a demográfia. Azzal az aggállyal kapcsolatban, hogy a menekültek terrorveszélyt jelentenek, közölte, soha nem a bevándorló a terrorista, ugyanis nincs sem hely-, sem pedig nyelvismerete. A terrorcselekmények elkövetői azok leszármazottai, a második és harmadik generációs bevándorlók közül kerülnek ki.
Tálas a multikulturalizmusról úgy vélekedett, annak felfogásán változtatni kell, ugyanis az nem egymás mellett élést, hanem együttélést, kapcsolatot jelent.
