Közölte azt is, különbséget kell tenni irreguláris határátlépő és menekült között, ugyanis utóbbi „kényszervándor”. A kormány narratívája pedig, miszerint az utóbbi két évben hússzorosára nőtt az illegális határátlépők száma, csak hangulatkeltés, ugyanis a menedékkérők száma emelkedett ilyen mértékben – akik egyébként nem egyeznek meg az illegális bevándorlókkal –, a menedékjogot valóban megkapók száma 2012-ről 2014-re alig, 415-ről 512-re nőtt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a határátlépés – Orbán Viktor korábbi állításaival ellentétben – nem törvényszegés, csak szabálysértés.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint szükség van a határzárra. Azt elismerte, hogy ez nem fogja feltartóztatni a bevándorlókat és embercsempészeket, mert megtalálják az új útvonalakat Európába Románián vagy Horvátországon keresztül, de a kerítéssel Magyarország helyzete javulni fog. Ez még csak az első hullám, sokkal többen fognak jönni – hívta fel a figyelmet Nógrádi. Álláspontja szerint ebben a kérdésben külön kell választani a politikai és a morális szempontokat, mert azok ütköznek, mint ahogy azt az olasz megoldási javaslat is mutatja (a Líbiából érkező, menekülteket szállító hajók feltérképezése, azok elsüllyesztése, majd a Líbiában zajló konfliktus megoldása). Úgy vélekedett, a menekülteket kibocsátó országokban zajló összecsapásokat az Egyesült Államok kezdeményezte, mégis Európa fizeti meg az árát.
Nógrádi felvetette, hogy Európának szüksége van-e a migránsokra, illetve hogyan lehet őket integrálni. Utóbbival kapcsolatban azt mondta, az sehogy nem kivitelezhető.
Ezzel szemben Tálas úgy látta, nem az Európai Unió dönti el, hogy szükség van-e a bevándorlókra, hanem a demográfia. Azzal az aggállyal kapcsolatban, hogy a menekültek terrorveszélyt jelentenek, közölte, soha nem a bevándorló a terrorista, ugyanis nincs sem hely-, sem pedig nyelvismerete. A terrorcselekmények elkövetői azok leszármazottai, a második és harmadik generációs bevándorlók közül kerülnek ki.
