A december 1-jén megszavazott, a NAV átalakításáról szóló törvénybe bekerült módosításokról bővebben itt olvashat. Ezek között szerepelt az is, hogy a jövőben a vezető politikusok közeli hozzátartozói is indulhatnak közbeszerzéseken, ha nem ugyanabban a háztartásban élnek, mint honatya rokonuk.
Ami viszont igazán érdekes, hogy a kormánypárti képviselőkön kívül két olyan ellenzéki erő is mellette voksolt, amely korábban hevesen kritizálta a kormányoldali politikusok vagyonosodó hozzátartozóit. Köztük Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt, akinek neve olyannyira ráégett a javaslatra, hogy az Origo például Lex Tiborcz néven cikkezett a törvénymódosítás elfogadásáról.
Így külön érdekes, hogy például a Demokratikus Koalíció is megszavazta a módosítást, pedig februárban még az Európai Unió csalás elleni hivatalához fordult Tiborcz gazdagodása miatt.
A történtekért a párt nevében Varju László, a DK alelnöke magyarázkodott: mint Facebook-oldalán írta, a parlamenti voksolás során azért szavazott igennel az egész Gyurcsány-frakció, mert ő véletlenül túllapozta a kérdést, és azt hitte, egy magyar–kazah egyezmény kihirdetésére mond igent.
„Ezt elnéztem: véletlenül kettőt lapoztam a DK közös parlamenti szavazási forgatókönyvében, és a Magyarország – Kazah Köztársaság közötti egyezmény kihirdetése helyett akaratlanul a NAV-átalakítással kapcsolatos törvényre mondtunk igent. Arra a törvényre, amelynek egyébként egyetlen sorával sem értünk egyet, arra törvényre, amely elfogadhatatlanul politikai irányítás alá helyezi az adóhatóságot. A hibánkért elnézést kérünk!”
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke úgy szavazta meg a törvénymódosítást, hogy korábban a párt heves korrupcióellenes kampányának sarokkövei voltak a fideszes politikusok és köreik, köztük a Tiborcz elleni vádak. Fodor utóbb az Indexnek telefonon annyit mondott, hogy tévedésből nyomta meg az igen, valójában nemet akart nyomni, és ezt jelezte is a szavazást követően.
A módosítók között szerepelt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal lényegében csak akkor nézhessen utána, hogyan jutott valaki a bevallott jövedelméhez képest kiemelkedően nagy vagyonhoz, ha már bűncselekmény gyanújával a nyomozóhatóság célkeresztjébe került. Ezzel megkötik az adóhatóság kezét, amely eddig évente kétezer vizsgálatot folytatott le azon az alapon, hogy a célszemélyek jövedelme nem lett volna elég arra, hogy akkora vagyont halmozzanak fel, amekkora a becslés szerint birtokukban volt – az esetek háromnegyedében be is igazolódott a gyanú.
