A főváros 2010 előtti felderítetlen korrupciógyanús ügyei közül az elmúlt hetekben a legtöbbet emlegetett, a Magyarország mellett Nagy-Britanniában is zajló Alstom-nyomozás. Ez azonban csak egy szelete a történetnek. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda, illetve jogelődje által immár hatodik éve folytatott hazai eljárás eleinte több szálon futott, majd egyesítették a nyomozást, amelyet nemrég idén augusztus 3-ig hosszabbított meg a Legfőbb Ügyészség. Az első vizsgálat a 4-es metró végül 452 milliárd forintnál megállt, de eredetileg ennek harmadáért ígért beruházásával kezdődött: 2010 szeptemberében, tehát még a Demszky-korszakban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tett hivatalból feljelentést. Vizsgálatában a metróépítéshez kötött különféle tanácsadói szerződésekre indokolatlanul kifizetett milliárdos tételek miatt hűtlen kezelés gyanúját feltételezte, de a rendőrség korrupciós szálra bukkant. A büntetőeljárás később már hivatali vesztegetés miatt folytatódott, de gyanúsított a mai napig sincs. Az Alstom szerelvények beszerzése ügyében a Fidesz feljelentése nyomán 2011-ben indult nyomozás.
Nagy-Britanniában ugyanakkor már némi eredményt is fel tudtak mutatni a hatóságok. A brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal ugyanis bűnszervezetben elkövetett vesztegetés miatt már vádat emelt. Eszerint forintban több mint 2 milliárdos kenőpénz átadásával segíthették elő az ügy terheltjei, hogy a francia járműgyártó elnyerje a 2-es és az akkor még épülő 4-es metróvonal szerelvényeire 2005-ben kiírt fővárosi tendert. A 37 szerelvény leszállításáról Demszky Gábor volt főpolgármester (SZDSZ) és Aba Botond akkori BKV-vezérigazgató 2006 júniusában írta alá a 65 milliárd forintos, teljesítés nélkül is felerészt kifizetett szerződést. Az ügylet létrehozásában közismerten részt vevő Medgyessy Péter nemrég egy a Magyar Időkben közölt cikk nyomán elismerte: cége 180 millió forint tanácsadói díjat kapott, de úgy látja, azért meg is dolgoztak.
A 2-es metróra egyébként négy év késéssel, 2012-ben, a 4-es vonalra egy évvel később érkeztek meg a kocsik, miután Tarlós István főpolgármester (Fidesz–KDNP) újratárgyalta az előnytelennek minősített megállapodást.
A volt MSZP-s miniszterelnök díjának eredetét a jelenlegi kormánypártok az eljárással párhuzamosan újabb „nyomozócsoportokra” és egy fővárosi vizsgálóbizottságra bíznák. Nem ért véget a nyomozás a Rác fürdő fejlesztéséhez szintén a Demszky-korszakban egy magánbefektető által igényelt 9,1 milliárd forintos állami hitel ügyében sem. Ez az eljárás 2013 óta tart.
Az Alstom-ügyhöz hasonlóan szintén csaknem hat éve folyik a nyomozás a sanghaji világkiállítás kétes kifizetései ügyében, ám gyanúsított nincs az ügyben. A rendőrség hivatali visszaélés és csalás gyanúja miatt folytat eljárást, miután először 2010 júliusában egy magánszemély, majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tett feljelentést a vélelmezett túl- és fiktív számlázások miatt. A magyar részvételre a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány összesen 3,2 milliárd forintot költött, ebből kétszintes, 2000 négyzetméteres alapterületű pavilont kellett volna létesíteni, ám csupán egyszintes, 1000 négyzetméteres pavilon készült el. A gyanú szerint előre lefutott volt az épület kivitelezésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárás, amelyet a Genexpo 2010 Hungary Kft. annak ellenére nyert meg, hogy a kiírási feltételeknek nem felelt meg. A cég ügyvezetője Dégen István volt, aki a hetvenes években az Elnöki Tanács munkatársaként tevékenykedett, majd a III/1-es csoportfőnökség szigorúan titkos tisztjeként nemzetközi hírszerzéssel, illetve elhárítással foglalkozott.
A Kehi vizsgálata az ügyben számos visszásságot tárt fel, akadt példa arra is, hogy a 800-850 forintos izzókat 13 ezer forintért szerezték be, valamint nyilvánvalóan felesleges tanácsadói pénzeket fizettek ki. A kancellária összesen 140 milliót szórt el a világkiállításhoz kapcsolódó tanácsadásra, amelyből jutott például Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc volt tanácsadójának is. Noha azt nem tudni, hogy meddig hosszabbítható meg az eljárás, a legutóbbi határidő június 10-ig tart.
Idén márciusban csaknem fél évtizedes rendőrségi nyomozás után vett fordulatot a korábbi Hunvald-perektől elkülönülten zajló, 2010 előtti erzsébetvárosi ingatlaneladások ügye. Vattamány Zsolt fideszes polgármester hat éve még ellenzéki önkormányzati képviselőként, egy évre rá pedig már a városrész vezetőjeként – több mint kéttucatnyi egykori önkormányzati ingatlan áron aluli eladása miatt – tett feljelentést, ismeretlen tettes ellen.
A Fővárosi Főügyészség által hűtlen kezelés megalapozott gyanújával elrendelt nyomozásokat a BRFK később egyesítette, de az eljárások folyamatos meghosszabbítása sem hozott eredményt. Így csaknem három hónapja a Legfőbb Ügyészség a nyomozást ügyészi hatáskörbe vonta és annak lefolytatásával a Központi Nyomozó Főügyészséget bízta meg. Jelenleg 2016. július 1-je a vizsgálat legújabb határideje, gyanúsított a mai napig nincs. A feljelentések alapján a fővárosi VII. kerület MSZP–SZDSZ-es vezetése idején a 2010 előtti ügyeletekkel több mint félmilliárd forint kárt okoztak. Ezek között van az Almássy téri Szabadidőközpont, az Akácfa utca 61. alatti öregek napközi otthona, valamint a Kertész utca 23. szám alatti ház eladása. A további feljelentéseket megalapozó helyi képviselő-testületi döntés alapján Erzsébetváros 2010-re csaknem 3,6 milliárd forint bevételtől esett el.
Miközben a jelenlegi kormánypárti vezetésű Terézváros világörökségi területein több mint egy évtizeddel ezelőtt értékesített paloták miatt ötödik éve zajlik büntetőper, a nyomozó hatóságok további privatizációs ügyeket görgetnek maguk előtt még hosszabb ideje. Az Andrássy út 3. szám, illetve a 47. szám alatti ingatlanok 2004-es értékesítése kapcsán hűtlen kezelés vádjával a Fővárosi Törvényszéken az önkormányzat akkori MSZP–SZDSZ-es vezetői és az előterjesztéseiket megszavazó frakciótársaik állnak bíróság előtt. A vád szerint az áron alul, versenyeztetés nélkül értékesített ingatlanokkal csaknem 700 millió forintos kárt okoztak a VI. kerületnek. Ugyanakkor 2010 előtt még ellenzékben több akkori fideszes önkormányzati képviselő tett feljelentést további ingatlanértékesítések miatt, amelyeknek az aktái a Gyurcsány-korszakban sokáig a nyomozó hatóságok asztalán feküdtek. A máig zajló eljárások 2012 és 2013 táján „pörögtek fel”, s már úgy volt, a gyanú szerint együttesen több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó értékesítések ügyét a bíróságon egyesítik. Az ügyészség azonban először megszüntette ezeket az eljárásokat, majd végül tíz palota ügyében a kerület panaszára újra indult a nyomozás. Szintén megszüntetés miatt tettek panaszt a 2010 előtti terézvárosi tanácsadói szerződések ügyében, amellyel további több tíz millió forintos kárt okoztak a városrésznek – szólnak erről a feljelentések.
A VI. kerületi, 2014. július 15-i Kodály köröndi tűz ügyében közveszélyokozás miatt zajló büntetőeljárást nemrég ismét meghosszabbították, az új határidő megegyezik az eset második évfordulójával.
Nemrég szeptember 15-ig hosszabbították meg az Újbuda Torna Club ügyében hűtlen kezelés miatt, február óta a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott, öt éve a XI. kerület fideszes vezetőinek feljelentése alapján tartó nyomozást. Az ügyben még nem történt gyanúsítotti kihallgatás. A gyanú szerint a Molnár Gyula volt MSZP-s polgármester elnöksége alatt csődbe vitt sportegyesület gazdálkodása miatt több száz millió forintos kár érhette az önkormányzatot.
A Bikás parki sportcentrum ügyében a BRFK még márciusban megszüntette a nyomozást. Ez ellen panaszt tett az önkormányzat. A most a szocialista pártelnökségre pályázó Molnár Gyula által kötött hasznosítási szerződés és garanciavállalás a kerület jelenlegi vezetői szerint több mint 300 milliós vagyoni hátrányt okozott. Az önkormányzat panaszát hónapok óta vizsgálja a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség.
Belváros-Lipótváros értékes ingatlanainak bérbeadása és privatizációja ügyében a Legfőbb Ügyészség még márciusban 2016. július 21-ig hosszabbította meg a nyomozást. Juhász Péter (Együtt) önkormányzati képviselő több mint másfél éve tett feljelentést. Azt állítja, hogy 2006 és 2014 között áron alul adtak el önkormányzati lakásokat és üzlethelyiségeket. Ebben az időszakban a kerület polgármestere Rogán Antal (Fidesz–KDNP) volt, aki jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezeti. A rendőrség idén februárban megalapozatlannak találta a gyanút, ezt azonban áprilisban felülbírálta a Fővárosi Főügyészség, és hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást rendeltek el.
Tavaly május elején jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) részvételével zajló Híd a munka világába program gyanús pénzköltései ügyében. A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) folytatja, ám eredmény ebben az ügyben sincs. Az uniós forrásokból indult programban a gyanú szerint nem a célnak megfelelően, a leghátrányosabb helyzetűek érdekében használhatták fel a forrásokat. Azóta a humán tárca már a támogatási szerződéstől is elállt, s a roma szervezetnek 1,6 milliárd forintot kell visszafizetni a program után, ám erre aligha kerül sor. Az ügyben június 24-ig hosszabbította meg a nyomozást az adóhivatal. Az ügy kipattanása óta záporoznak a feljelentések, Farkas Flórián miniszterelnöki biztos pedig – aki a pénzek elköltése idején az ORÖ elnöke volt – érinthetetlennek tűnik a botrányban.
