Legalább Budapestet bevenné az ellenzék 2018-ban

Ellenzéki vágyak a budapesti győzelemről. Ezek miatt számítanak kormányellenes fővárosi hangulatra.

Ha most kérdezünk ellenzéki vezetőket a 2018-as választási esélyekről, a legoptimistább előrejelzések sem adnak sok esélyt egy kormányváltásnak. Igaz, az erről szóló beszélgetésekben mindenki hozzáteszi, hogy amennyiben sikerülne egy épkézláb együttműködést kialakítani, az növelné az esélyeket. Azt azonban már többen egyfajta minimumcélként fogalmazták meg, hogy Budapesten 2018-ban az ellenzék kerüljön többségbe, 2019-ben pedig ők adják a főpolgármestert.

Budapesten 18 egyéni választókerület van, ebből tízet vitt el 2014-ban a Fidesz–KDNP, és nyolc jutott az MSZP–DK–Együtt–Párbeszéd Magyarországért–Magyar Liberális Párt alkotta összefogásnak. Vagyis országos szinten még mindig itt volt a legkiegyenlítettebb a küzdelem: a fővároson kívül az ellenzék az egész országban összesen tíz választókerületben tudott nyerni. Most elnagyolt számítások alapján – abból kiindulva, hogy a jelenlegi nyolc körzetét megtartja az ellenzék – az arányok nagyjából 11-7-re módosulhatnak, de már az ellenzéki pártok javára.

A Publicus Intézet Vasárnapi Hírek számára készített felmérései alapján ugyanakkor októberben az MSZP már egymagában is egy százalékon belülre került a Fidesszel szemben Budapesten, a kormánypárt 19,5 százalékos támogatottságával szemben a szocialisták 18,5 százalékon állnak, a harmadik a Jobbik 7,5 százalékkal. Ami tehát valóban alap lehet a baloldal számára egy fővárosi győzelemhez, tekintve, hogy a felmérésben ezúttal nem szereplő pártok (Demokratikus Koalíció, LMP) is hagyományosan erősebbek Budapesten az országos eredményeiknél. Ráadásul az olyan, országosan mérhető támogatással jóformán nem rendelkező pártok, mint az Együtt vagy a Párbeszéd, szintén jobban szerepelhetnek.

Igaz, a Nézőpont Intézet éppen most közölt a Publicusétól merőben eltérő számokat, eszerint a Fidesz 44 százalékon áll, az MSZP-nek pedig mindössze 7 százalék jutna, éppen annyi, mint a Jobbiknak. A Nézőpont szerint még a DK és az LMP is lenyomná a szocialistákat, 10, illetve 9 százalékos támogatottsággal. (Ugyanakkor a Párbeszéd is mérhető, 3 százalékos táborral bír, csakúgy mint a Kétfarkú Kutya Párt, az Együttre pedig 4 százaléknyian szavaznának.)

Információink szerint létezik még olyan, a kormányzat megbízásából készített, nem nyilvános felmérés is, aminek eredményei inkább a Publicus számaihoz állnak közelebb. Ezt a vonalat erősítette meg egy fővárosi Fidesz-képviselő véleménye is, ő arról beszélt, nem tartja kizártnak, hogy 2018-ban kisebbségbe kerülnek az egyéni mandátumokat tekintve Budapesten. Forrásunk ugyanakkor úgy vélte: a főpolgármesteri cím sorsáról még nem érdemes beszélni, mivel a megmérettetés túl messze van, ráadásul semmit nem lehet tudni a kormánypártok jelöltjéről. Azt ugyanis mindenki biztosra veszi mind a Fideszben, mind az ellenzéki oldalon, hogy az illető nem Tarlós István lesz. Korábban Kocsis Mátét és Rogán Antalt is emlegették, de az utóbbi időben mindkét fiatal politikus befolyása és népszerűsége csökkenni látszik, saját pártján belül is.

Az ellenzék köreiben Karácsony Gergely neve forog, de ő saját elmondása szerint Zuglóban újrázna. Rajta kívül még az MSZP budapesti elnöke, Kunhalmi Ágnes merült fel lehetséges jelöltként. Egy ellenzéki vezető azt mondta, abban bíznak, Tarlós István kampányolni sem fog a Fidesznek, sőt, 2018-ig a már jelenleg is elég feszült viszony a kormánypárt és a főpolgármester között még élesebb ellentétbe csaphat át. Igaz, Tarlós István minden megnyilatkozásában hangsúlyozza, hogy neki nem a kormánnyal, főleg nem Orbán Viktorral, hanem egyes kormányzati szereplőkkel, leginkább Lázár Jánossal van problémája. Több forrásunk is beszámolt azonban olyan esetekről, amikor a főpolgármester – például tavaly karácsonykor egy a városháza által adott vacsorán, amin külföldi diplomaták is részt vettek – nyíltan hangoztatta csalódottságát a kormány és Orbán Viktor Budapest-politikája, pontosabban annak hiánya miatt, azzal magyarázva a helyzetet, hogy a kabinet meghatározó tagjai vidéki származásúak, így kevésbé fontosak számukra a fővárosban élők szempontjai.

„Ezt a hangulatot kell meglovagolnunk, és jelenleg látok is erre esélyt” – mondta a már idézett ellenzéki politikus, aki arra számít, hogy a 2018-as kampányidőszakban jelentősebb, látványosabb fejlesztést már nem adnak át. A Hungária körút felújítása jövő tavaszra készen lesz, az 1-es villamos vonalának a meghosszabbítása az Etele térig viszont talán éppen a választások idejére fejeződhet be, legalábbis a jelenlegi tervek szerint. Ugyanakkor „a Városliget, ha tartják az építkezések ütemtervét, éppen 2018 elejére lesz a legjobban szétbarmolva”, így ezzel látványosan kampányolhat majd az ellenzék. Ekkorra kezdődhet el a kormány felköltözése is a Várba, ami ellenzéki remények szerint szintén sok fővárosit fordíthat majd Orbánék ellen.

Már említett fideszes forrásunk nem tagadta, hogy ezek a tényezők komolyan megnehezíthetik a kormánypárt jó szereplését Budapesten. Szerinte azonban a kerületi fideszes polgármesterek többsége alapvetően jó teljesítményt nyújt, népszerűek a választók körében. A 2017–18-ban várható hangulatjavító intézkedések is komolyabb „felhajtó erőt” jelenthetnek. „Bármely ellenzéki győzelemhez protesthangulat kell a kormánnyal szemben, ilyet pedig Budapesten nem látok” – szögezte le a képviselő. Elárulta azt is: Orbán Viktor a frakcióüléseken rendszeresen beszél a „ciklusmenedzsmentről” – a trendi hangzású kifejezés valójában az „első két évben fogd szorosabbra a költségvetést, majd a második kettőben engedd lazára” hozzáállást jelenti, amit a Fidesz egyébként 1998 és 2002 valamint 2010 és 2014 között is játszott. „Idén 7-8 százalékos is lehet a reálbár növekedése Magyarországon, és a gazdaságpolitikát úgy alakítjuk, hogy legalább 5-5 százalék jusson 2017-re és 2018-ra is, nehéz lesz így az ellenzéknek protesthangulatot keltenie” – mondta forrásunk.

###HIRDETES2###