Több pénzt kaphatnak a háziorvosok

A gyermekmolesztálással gyanúsított bicskei igazgatóról és a Dél-pesti kórházban talált holttestről is beszélt a miniszter.

A háziorvosok között az elöregedés igen lényeges probléma, ezért a praxisjogvásárlási és a letelepedési támogatás esetében is növelnék a jelenleg elérhető támogatási összegeket – erről beszélt hétfőn Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a parlament népjóléti bizottságában tartott éves meghallgatásán. Jelenleg praxisjogvásárlásra a maximálisan kapható összeg 4 millió forint, a letelepedési támogatás maximális összege 10 millió forint lehet. A tárcavezető megjegyezte: a százezer lakosra jutó orvosok átlaga még most is lényegesen felette van az EU-s átlagnak, és 2012 júniusa óta hatvan százalékkal csökkent a várólisták hossza, erre jövőre is 5 milliárd forintot költenek majd.

Szabó Tímea független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd társelnöke arról kérdezte a minisztert, mit gondol a bicskei gyermekotthon gyermekbántalmazással gyanúsított, jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő igazgatójának állami kitüntetéséről. Erre Balog Zoltán annyit mondott:a kitüntetési javaslat legalább öt szűrőn ment keresztül, míg elfogadták, most pedig utólagos vizsgálat indult, hogy kiderítsék, miért nem volt világos, hogy korábban már vizsgálták az igazgató személyét a gyermekek szexuális zaklatása miatt. Szerinte a gyermekotthon korábban önkormányzati fenntartású intézmény volt, és mikor az állam 2013-ban átvette, nem jelezték, hogy lett volna ilyen vizsgálat. Érdekesség egyébként: a miniszter szerint azonnal elrendelték, hogy az igazgató költözzön ki az otthonból, ahol a gyerekekkel együtt élt, ám valójában a feljelentés után még hetekig az otthonban lakhatott.

A fővárosi Jahn Ferenc kórház vécéjében több nap után megtalált holttesttel kapcsolatban Balog annyit mondott: megvizsgálják a takarítószolgálatok szabályozását, de részleteket nem tudott közölni, mivel eddig még nem derült ki, hogy mi történt pontosan.

Szabó Tímea felidézte: a Tárki friss kutatása szerint az emberek rendkívül elégedetlenek az egészségügyi ellátással, ezt tartják a legfontosabb megoldandó problémának, és vezetünk a daganatos betegség miatti halálozásban is.

Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagjának azon kérdésére, hogy milyen előrelépések történtek a krónikuságyak megszüntetésével kapcsolatban, a miniszter csupán annyit mondott: a változtatást két lépcsőben kell megvalósítani, a cél egy új típusú idősellátás. Első körben létre kell hozni ezt az ápolási formát, majd zöldmezős beruházásként intézményeket kell neki találni. Pontos időpont azonban most sem derült ki.

Vágó Sebestyén jobbikos országgyűlési képviselő az ülésen a szociális ágazat béremelésével kapcsolatban hangsúlyozta, a pótlék és a juttatás nem béremelés, és életpályamodellre lenne szükség az ágazatban. Arról kérdezte Balogot, hogy alapbérbe építik-e a dolgozók jelenlegi bérkiegészítését. Utóbbira a miniszter nem válaszolt, az életpályamodellel kapcsolatban pedig annyit jegyzett meg: nem kizárt, hogy létre tudnak hozni egy olyan rendszert, amelyben létezik életpályamodell.

A miniszter hangsúlyozta, a béremelésnek hála, a bölcsődei dolgozók motiváltabbak lesznek arra, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek, esetükben ugyanis a béremelés 46 százalékos, a középfokú végzettségűek esetében 16 százalékos.

Molnár Ágnes fideszes országgyűlési képviselő a szakmai körökben a pluszmunka miatt ellenállásba ütközött háziorvosi törzskartonrendszer bevezetéséről faggatta a tárcavezetőt. Balog azonban ismét kitért a válaszadás elől, szerinte ugyanis ennek elfogadása nem olyan egyszerű, mint ahogy korábban gondolták.

A miniszter az egészségüggyel kapcsolatban elmondta még, hogy a gyógyszerkassza kiadásai nem növekedtek, a gyógyszerek ára nem nőtt.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy 2010-hez képest 1,1 millió forinttal több forrás jutott a családokra. A kormány mutatói szerint rekordmagas a házasságkötések száma, és 15 százalékkal csökkent a válások száma az öt évvel ezelőttihez képest. A 2011-es 1,24-es mélypontról a termékenységi ráta, 1,44-re emelkedett 2015-re. Ugyanakkor a cél az volna, hogy ez a szám 2,1-re növekedjen. Bár a terhességmegszakítások száma 8,7 százalékkal csökkent idén 2015-höz képest, még mindig nálunk végzik a legtöbb ilyen beavatkozást a régióban.