Háborús retorikával indította Orbán a tavaszi ülésszakot

Brüsszel Magyarországra ront, a civilek titkos pénzzel áskálódnak, Vona férfiszoknyák mögé bújik.

„A kormány elkészítette a 2017-re vonatkozó gazdasági és politikai tervét, azonosította a veszélyforrásokat” – kezdte beszédét Orbán Viktor.

Ismertetése szerint a gdp-arányos államadósság 74 százalékra csökken, mint mondta, a 21. században januárban az ideihez hasonlóan jó gazdasági teljesítményt még nem mértek. Éppen ezért úgy látja, teljesíthető az idei évre kitűzött 2,4 százalékos hiánycél. Mint mondta a növekedés gyakran növekvő államadóssággal párosult, ezt a bajt állítólag orvosolták.

A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bizottság is a magyar növekedés gyorsulására számít. Orbán egyben dicsérte a tavalyi külkereskedelmi teljesítményt és azt, hogy több nagyvállalat is Magyarországon fektet be. A miniszterelnök ismertetése alapján 205 ezer a munkanélküliek száma, ez rekordalacsony, 4,4 százalékos arányt jelent. Javuló statisztikákról számolt be Orbán Viktor a hazai turizmus háza tájáról is.

Összegezve kijelentette: Magyarország a tavalyra vonatkozó gazdasági céljait elérte. Mára nemcsak a teljes foglalkoztatás került előtérbe, hanem az is, hogy jobban megérje dolgozni, emelkedtek a bérek, és csökkentek az adók. „Növekedett a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér is” – emlékeztet a miniszterelnök. Hozzátette: emelkedett a közalkalmazottak, az oktatásban dolgozók, a katonák bére is, és ugyanez a helyzet a kulturális szférában és az egészségügyben is. Orbán Viktor fontosnak ítéli azt is, hogy ne feledkezzünk meg a magyar nyugdíjasokról sem, ezért nőttek a nyugdíjak, és kaptak az idősek Erzsébet-utalványt, valamint csökkent bizonyos élelmiszerek áfája is.

A 2017-es évet a kormányfő az otthonteremtés évének nevezte, a cél, hogy minden magyar családnak legyen otthona. Egyre több a forrás a lakhatási viszonyos javítására.

„2430 milliárd forint a gazdaságot ösztönző keret” – közölt még egy jó hírt Orbán Viktor.

A miniszterelnök kiállt a szigorú határőrizet mellett, számba véve a határzárat és a migrációs hullám megállítását. „Úgy néz ki, Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a migrációról” – közölte. Orbán szerint a közösségben egyre többen támogatják az uniós határokon kívüli menekülttáborok kialakítását. Bizakodott, hogy ugyan többségi támogatás még nincs, efelé mutatnak az események. Szerinte ez is mutatja, hogy „a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”.

Beszélt az idei veszélyforrásokról, ezek közé tartozik a rezsicsökkentés esetleges brüsszeli betiltása, a külföldi befolyásszerzésre vonatkozó kísérletek, a munkahelyteremtést célzó intézkedések támadása, illetve az illegális migráció. A kormányfő kikelt azok ellen a civil szervezetek ellen, amelyek a külföldi befolyásszerzést segítik elő. „Nem szabad hagynunk, hogy a jövőnket a külföldről fizetett szervezetek határozzák meg, átláthatóságot akarunk” – jelentette ki.

Brüsszel szerinte további gazdaságirányítási jogköröket vonna el a tagállamoktól, ezért ő azt kérte mindenkitől, hogy ennek álljon ellen. A miniszterelnök Orbán kijelentette, hogy Magyarország is számos foglalkoztatás- és beruházástámogatást vezetett be, azonban ezt is támadja Brüsszel. A kormányfő itt is ellenállást ígért, ez szerinte az új nemzeti politika. A sikeres védekezéshez minél szélesebb egyetértésre van szükség, ezért újabb nemzeti konzultáció indul majd.

Orbán Viktor szót ejtett arról is, hogy Magyarország a 19. század végétől százhúsz év alatt hasonló fejlődési periódusokat élt át: konszolidáció, felívelés és az ezt megszakító válság jellemezte ezeket a korszakokat. Jellemzi ezeket, hogy a válságok nemcsak a fejlődést állították meg, de az eredmények egy részét is megsemmisítették. 1900 és 2010 között a bruttó hazai össztermék átlagos növekedése csak 1,5 százalék volt. Mint mondta, ez elmarad a sikeres országok adataitól, ez mutatja a felzárkózás kudarcait. Az újabb esélyt 1990-ben kaptuk meg, ám nem tudtuk végrehajtani a gazdasági kitörést, „eladósodás, elhibázott lépések, nemzetközi sokk” – sorolta a miniszterelnök. Szerinte azonban 2010-től már van irányító, azóta átlagosan 1 százalékkal nagyobb a növekedés, mint az eurózóna országainál. Közölte: a gdp-t tekintve mára 5 százalékkal zárkóztunk fel az eurózónához.

Érdekes módon nem került szóba a budapesti olimpiai pályázat ügye: bár a főváros jelentkezett a 2024-es nyári játékok megrendezésére, az ismeretlenségből előlépő Momentum Mozgalom több mint kétszázezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy népszavazást írjanak ki a kérdésben. A kormány azóta érezhetően nagyobb távolságtartással figyeli a rendezés ügyét.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke viszont ezzel a témával kezdett. Szerinte az egész ügyet Orbán „nagyon elrontotta”. Az ellenzéki politikus szerint a kormányfő az olimpiával nem az országnak, hanem a kormánynak próbált előnyöket szerezni. Úgy látja, az emberek nem az olimpiára mondtak nemet, hanem a kabinetre, a „földesúri mentalitásra”, miközben nincs érdemi kormányzás. „2018-ban visszaadjuk Magyarországot az ön tulajdonából a magyar embereknek” – fogalmazott Vona.

Mészáros Lőrincre is kitért a Jobbik elnöke. Az emberek szerinte nem hiszik el, hogy Mészáros nem „pénztáros Lőrinc”, aki Orbánnak gyűjti a pénzt.

Vona és a szoknyás férfiak

„Nem én vagyok az, aki más férfiak szoknyája mögé bújik” – szúrt oda Orbán Viktor Vona Gábornak címzett válaszában. A Jobbik elnöke ugyanis az olimpiarendezéssel kapcsolatos események miatt felszólította Orbánt, hogy ne bújjon Tarlós István főpolgármester szoknyája mögé, vagyis ne terhelje rá a rendezésről szóló pályázat esetleges visszavonásának felelősségét. Orbán válaszával elég egyértelműen arra a szóbeszédre utalt, amely a kormánypárti sajtóból, illetve Terry Black transzvesztita előadótól indult, és arról szól, hogy Vona homoszexuális. A kormányfő válaszát hatalmas taps kísérte a kormánypártok soraiból. Azt egyébként a mai napig nem bizonyította senki, hogy a pletykának lenne bármi valóságalapja.

Felhánytorgatta az elvándorlók hatalmas számát, szerinte ezek az emberek menekülnek Magyarországról. Vona szóba hozta a letelepedési kötvények ügyét is, melyeket az Iszlám Állam egyik főhadiszállásának közelében is árusítanak. Az ellenzéki párt elnöke kiállt amellett, hogy a magyar bérek érjék el az európai bérszintet, egyben 2018-tól valódi elszámoltatást ígért.

Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető termelési értekezletnek és történelemórának nevezte Orbán beszédét. Szerinte az új nemzeti politika csak Orbán fejében létezik, a kormányfő pedig „putyinabb akar lenni Putyinnál”. Kijelentette: a magyar emberek biztos megélhetést, nem pedig atomerőművet vagy stadionokat akartak.

Hozzátette: a minimálbért úgy emelte meg a kormány, hogy közben a hazai kis- és középvállalkozások ezzel versenyhátrányba kerültek. A nyugdíjemelés eközben még az infláció szintjét sem éri el – jegyezte meg; szerinte ez lesz az első év, amikor a nyugdíj reálértéke csökkenni fog. Tóth követelte, hogy legyen ötvenezer forint a minimálnyugdíj.

A szocialista frakcióvezető szerint a piac engedné az energiaárak csökkentését, de ezt a magyar lakosság nem érzi. Ma többen tartoznak a gázszámlával, mint eddig. Összefoglalva Tóth véleményét: mindennek, így a gáz, villany, víz árát csökkenteni kell.

„Hiszünk a közös európai megoldásban” – jelentette ki a migrációs válság kapcsán, erre kellene szerinte a kormánynak is törekednie. Tóth Bertalan felszólította Orbánt, hogy ne háttérhatalmakkal, hanem a valós problémákkal küzdjön.

Az LMP frakcióvezetője szerint a kormányban nincs meg az akarat, hogy az emberek problémáival foglalkozzon. Szél Bernadett a miniszterelnök felszólalására reagálva rámutatott: az elmúlt hetekben a magyar emberek világosan kifejezték, hogy milyen konzultációt akarnak, és ezt úgy hívják, hogy olimpiai népszavazás. Utalva a makrogazdasági felsorolásokra azt mondta, hogy gyerekkorában hallott a mostanihoz hasonló beszámolókat, és nem kívánja vissza ezt az időszakot. Szél Bernadett feladatként jelölte meg, hogy aki nyolc órát dolgozik, az tisztességesen meg tudjon élni.

Az oktatásról szólva úgy fogalmazott, ami most folyik, az a jövő tönkretétele. Szerinte minden száz forintból húszat az oktatásra kellene fordítani. Kitért az egészségügy helyzetére is, hangsúlyozva, hogy naponta három orvos és két ápoló távozik az országból, és ez a trend nem fog változni.

A gazdasági növekedés társadalmi hatásait méltatta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. A kisebbik kormánypárt politikusa kiemelte, hogy a foglalkoztatás növekedése jelentősen csökkenti a szegénység kockázatát, a közfoglalkoztatottak egy része visszakerült a normál munkaerőpiacra, „családok élete került egyenesbe”.

A Fidesz frakcióvezetője szerint vitathatatlan, hogy Magyarország, a magyar gazdaság erősödik. Kósa Lajos azt mondta, nehéz dolga van az ellenzéknek, mert a számok napnál világosabban alátámasztják, hogy nő a foglalkoztatás, csökken az adósságállomány és bővül a gdp. 2017 elején hétszázezer új munkahely volt az országban, és ezek nagyobb része piaci munkahely – tette hozzá.

A kormánypárti politikus azt mondta, szelektív az ellenzéki képviselők emlékezete, mert miközben a korrupció rettenetes voltáról beszéltek, meg sem említették a valaha volt legnagyobb korrupciós botrányt, a 4-es metró ügyét. Kósa Lajos szerint az ellenzék által követelt többkulcsos adórendszer brutális adóemelést jelentene a magyaroknak. Az egykulcsos adórendszer bevezetésének első évében 400 millió forinttal több maradt a családoknál – közölte.

Már az első napon szavazniuk kell a képviselőknek, mégpedig a fideszes Pócs János mentelmi jogának felfüggesztéséről, két különböző ügyben is. A kormánypárti honatyát rágalmazás miatt jelentették fel ketten, de a mentelmi bizottság nem szeretné, ha kiadná őt a Tisztelt Ház. Ennek alapján valószínű is, hogy a kormánypárti többség szavazatával nem fogják felfüggeszteni a mentelmi jogát – olvasható lapunk hétfői számában.

Orbán Viktor legutóbb tavaly decemberben, az Országgyűlés utolsó 2016-os plenáris ülésén tette tiszteletét a képviselők előtt. Akkor Vona Gábor, a Jobbik elnöke a letelepedési kötvények eltörlését követelte a miniszterelnöktől, illetve a kormánypárti médiában a személyét ért karaktergyilkos támadásokat hánytorgatta fel neki. Az ellenzék kérdezte őt az azóta elhunyt, a kormányfő szomszédjában ingatlant szerző Ghaith Pharaon szaúdi milliárdosról, illetve a minimálbér emeléséről is.