Egy fő témára, a migráció szerepére és veszélyeire hegyezte ki brüsszeli sajtótájékoztatóját Orbán Viktor, azután, hogy szerda délután, az Európai Parlament vitáján válaszolt a képviselők kérdéseire.
Orbán úgy értékelte, hogy két eltérő álláspont él a migránsokkal kapcsolatban – sokan velük oldanák meg Európa demográfiai válságát, de Magyarország szerinte más elveket vall, és saját erőből kezeli népesedési problémáit is.
Orbán Viktor brüsszeli felszólalása
A miniszterelnök úgy látja, hogy míg az EU-ban külön kezelik a vallás és politika kérdését, az iszlám világában ez a kettő elválaszthatatlan – pont ezért a bevándorlási hullám után sem lesz közeledés a két világnézet között, és gyakorlatilag két Európa jön majd létre, a nyugati és az iszlám felfogású.
Ha Brüsszel ezt szeretné, nekünk nincs ezzel problémánk, de ne kényszerítsék ránk – mondta Orbán Viktor, aki ennek apropóján beszélt Soros Györgyről, a milliók elszegényítőjeként emlegetett pénzügyi spekulánsról is: szerinte ha a Soros által támogatott civil szervezetek szembe mennek a magyar kormány migrációs politikájával, akkor fel kell kötni a gatyát, és elvárható a teljes támogatási transzparencia esetükben.
A nem kormánypárti szervezetek ugyanakkor civiltörvény nélkül is közzéteszik támogatási adataikat éves közhasznúsági jelentésükben.
Orbán Viktor zavarba ejtően ellentmondásosan nyilatkozott Soros szerepéről. A korábban szintén Soros-ösztöndíjjal tanuló kormányfő egyrészt kiemelkedő tehetségű pénzügyi spekulánsnak nevezte a milliárdost, aki az angol font bedöntésével milliókat taszított szegénységbe, és spekulált a magyar jegybank ellen. A kormányfő szerint ennek tudatában méltatlan, hogy Jean-Claude Juncker és az Európai Bizottság befolyásos vezetői találkoznak a pénzemberrel.
A miniszterelnök a Pesti Srácok kérdésére pedig attól a felvetéstől sem határolódott el, hogy Soros György informális hálózatának az Európai Parlamentben is lehetnek tagjai.
Ugyanakkor az Index kérdésére a miniszterelnök elismerte: 2010-ben maga is találkozott Sorossal, aki megtisztelte őt, Orbán Viktort egy budapesti látogatással – Soros György később is kapott meghívást tőle, de ezekkel már nem élt az üzletember.
A paradox kommunikációt folytatva Orbán egyszerre próbálta megvédeni az kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” felütésű kampányát és konzultációját, és beszélt arról is, hogy az Európai Unió Magyarország számára a szabadság földje. Hozzátette: 40 év diktatúra után nem is szeretnénk más közösséghez tartozni. Épp ezért a kormány nem lépne be a „brexit-klubba”, ahová az euroszkeptikus Nigel Farage invitálta őket.
Orbán Viktor magát egyébként vitabarát politikusnak tartja, Magyarországot pedig úgy említette, mint olyan országot, amely eddig sikeresen vívta meg eddigi harcait az unióval – legyen szó az alkotmányról, a jegybank függetlenségéről, az atomenergiáról, az egyházi szervezetekről, a médiatörvényről. Ezeket a vitákat szerinte a magyar kormány mind megnyerte – szögezte le.
A magyar állammal szemben egyébként 87 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, és tart valamelyik stádiumban, a nyolcvannyolcadik a lex CEU-val kapcsolatos frissen bejelentett vizsgálat.
Az Európai Bizottság szerdán olyan dokumentumot adott ki, amiben tételesen cáfolják a nemzeti konzultáció kérdésnek álcázott állításait.
Visszatérve a migránsokra, a miniszterelnök hangsúlyozta, nincs kő a szíve helyén, megérti a helyzetüket, de a válságot nem Európában, hanem a problémák gócpontjánál kell kezelni, a kormány ezért is indította a Hungary Helps segélyprogramot. „Olyan sincs, hogy a la carte menekült, aki egy biztonságos európai ország határát lépte át először, az ne válogasson, hogy Ausztriába vagy Németországba szeretne inkább menni” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint teljesen szabályszerű a magyar idegenrendészeti eljárás, és Brüsszel ezt alaptalanul támadja.
A Politicónak válaszolva Orbán elismerte, valóban gratulált Recep Tayyip Erdogannak a török elnöki hatáskörök kiterjesztéséről szóló népszavazás sikeréhez: szerinte ugyanis nem azt kell számon kérni, hogy milyen a demokrácia helyzete Törökországban, hanem azt, hogy stabil-e a török állam. Ha nem az, akkor az egész Európai Uniót veszélyeztető helyzet állhat elő a migrációs hullám felerősödése miatt – vélte.
Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatója
A CEU-t érintő törvényről a miniszterelnök úgy vélekedett, az puhább több uniós tagállam felsőoktatási törvényénél, az EP vitáján pedig korábban azt is mondta, hogy a Közép-európai Egyetem zavartalanul működhet Budapesten.
A CEU egyébként közleményben utasította vissza szerda este Orbán Brüsszelben tett állításait. Mint írják, nem igaz, hogy hogy a CEU elnök-rektora, Michael Ignatieff a diákoknak és tanároknak egy levélben azt írta: nem aggódik a Budapesten működő CEU bezárása miatt. „Ez hamis állítás. Az idézett levélben a rektor azt írta, hogy az egyetem a legnehezebb körülmények között is működni fog. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a CEU magyarországi léte ne lenne veszélyben” – tudatta az egyetem.
Véleményük szerint valótlan az is, hogy a törvénymódosítás privilégiumokat semmisít meg, és a jogokat egyenlő módon újraosztja az egyetemek között. Már hetek óta kérdezik – írták –, hogy a CEU-nak milyen privilégiumai voltak a múltban és milyen új jogokat kaptak a magyar egyetemek a törvénymódosítás következtében. Az egyetem a történtek fényében már azt sem tartja kizártnak, hogy kivonul Magyarországról.
Orbánt a csecsen üzletember, Magomed Daszajev videójáról is kérdezte a Hír TV: a miniszterelnök elmondta, utasította Pintér Sándor belügyminisztert az ügy vizsgálatára, mert elfogadhatatlan, hogy egy magyart a saját hazájában egy csecsen állampolgár vagy bármilyen külföldi személy fenyegessen. A kormányfő a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy Gyurcsány Ferencnek terhelő bizonyítékai lehetnek róla, és hogy ez alapján az oroszok is zsarolhatják őt, csak annyit mondott, Gyurcsánynak nem jogi segítségre lenne szüksége.
