A nemzetbiztonsági kabinet elfogadta a magyar haderőfejlesztési koncepciót, amelyet a kormány is meghallgatott – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos csütörtöki Kormányinfón. Ebben az szerepel, hogy a NATO elvárásainak megfelelően a bruttó hazai össztermék (gdp) 1 százalékáról 2 százalékra kell növelni a védelmi kiadásokat.
Ez azt jelenti, hogy a mai, nagyjából 400 milliárd helyett a 2020-as évek közepére, a gdp-növekedést is beleszámítva, a honvédelmi költségvetés meg fogja haladni az 1000 milliárd forintot, akár 1100 milliárd is lehet – mondta Lázár. Ennek a belső arányaiban is van elvárás, a fejlesztésekre kell koncentrálni. Ennek megfelelően nagyarányú létszámfejlesztés és technikai fejlesztés is lesz. Új képességekkel gazdagodik a Magyar Honvédség, illetve eszközbeszerzések kezdődnek még idén.
Mindez megfelel a NATO-elvárásoknak, illetve és a saját érdekeinknek – jegyezte meg a miniszter. Kijelentette: a NATO arra való, hogy képesek legyünk egymást megvédeni, ha Európát és a nyugati világot veszély fenyegeti, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarország lemondana az önvédelem képességéről, mert a honvédségnek képesnek kell lennie megvédeni az országot egy eseteleges konfliktusban.
Lázár a manchesteri terrortámadással kapcsolatban úgy fogalmazott: az Európa elleni terrorcselekmények történetében új fejezetet jelent, hogy immár gyerekeket is nyíltan célba vesznek. „A boldog békeidőknek vége Európában, a terrorizmus ma már bármelyik európai országban veszélyt jelent” – mondta a kancelláriaminiszter. Elmondása szerint a kormány úgy döntött: általában nem kell fokozni a terrorkészültséget, de a nagy rendezvények fokozott biztosítást igényelnek.
A Miniszterelnökség vezetője szerint a támadás is azt mutatja, hogy őrizni kell a határokat. „Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ebben a helyzetben bárki kontroll nélkül lépjen be” – hangsúlyozta. Szerinte a bevándorlás a fő kockázati tényező a terrorizmus ügyében. A menekültügyi szabályokról azt mondta: az Európai Bizottság ugyan vitatja a magyar eljárások jogszerűségét, a kormány szerint mindenben megfelelnek az uniós előírásoknak.
Csütörtökön jár le az Európai Bizottság által a lex CEU ügyében szabott határidő, Lázár szerint a választ időben elküldik Brüsszelbe. Úgy látja azonban, hogy a bizottság egyetlen komolyan vehető érvet sem tudott felhozni, az egész ügy azért kapott ekkora jelentőséget, mert „Soros György jól lobbizott Brüsszelben”.
Egy másik amerikai egyetem, a McDaniel College Budapest ügyében már tárgyaltak Maryland állammal, amely kész megállapodást kötni a magyar kormánnyal. New York állam kormányzója szerdán jelezte, hogy szeretne tárgyalni, Lázár János szerint ennek semmiféle akadálya nincs.
A miniszterelnök által csütörtökön bejelentett, gyermekvállalást ösztönző intézkedéseivel kapcsolatban Lázár azt mondta: az utóbbi húsz évben 2016-ban született a legtöbb, 93 ezer gyerek Magyarországon, ami a kormány politikájának is köszönhető. 2030-ra azonban azt akarják elérni, hogy minden családban több mint két gyerek legyen, különben ha nem tudják megállítani a csökkenést, akkor a munkaképes lakosság belátható időn belül jelentősen csökken.
A kormány célkitűzése azt jelenti, hogy évente 30 ezerrel több gyereket szeretnének látni – mondta Lázár –, miközben ma nagyságrendileg évi 30 ezer abortuszt végeznek. Emellett Lázár megjegyezte, hogy vannak nyugati országok, ahol a hétköznapi életben sokkal jobban támogatják az anyákat és a gyerekes családokat, mint Magyarországon, ami nem csak anyagi kérdés, hanem a társadalom hozzáállásán múlik.
Kérdésre válaszolva Lázár azt mondta: a diákhitel elengedése, vagy a jelzáloghitelből három gyermek után átvállalt egymillió forint 2018. január 1-től érvényes, a kassza pedig felülről nyitott, mert várhatóan jelentős kiadásai lesznek. A meghirdetett intézkedések a csokkal párhuzamosan futnak majd, de a családi otthonteremtési kedvezményt is felülvizsgálják az egyéves tapasztalatok alapján.
Egy másik kérdésre válaszolva Lázár megerősítette, az a cél, hogy a már munkát vállaló anyákat támogassák, de mindez majd a részletszabályokból kiderül.
A Szeged-Hódmezővásárhely villamosvonalról Lázár azt mondta: a beruházás akkor reális, ha a költségei 30 milliárd körül marad, vagyis belefér az EU-s finanszírozás keretébe. A jármű-beszerzésről csütörtökön a Közbeszerzési Értesítőben megjelent döntésről (amelynek végső összege akár 28 milliárd forint is lehet) azt mondta: az csak egy előminősítés, politikai döntés biztosan nem született, a kormány pedig felül fogja vizsgálni a projektet.
Lázár ugyanakkor azt szeretné, ha kibővítenék a projektet, és a villamosok Szeged és Szabadka közt is közlekednének. Ezt szintén EU-s forrásból próbálják elérni.
A kormány 34 (bruttó 41) milliárd forintot szán a Fővárosi Állatkert fejlesztésére, benne egy úgynevezett biodóm építésével, a Vidámpark ma már nem használt területén. Egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy egy új Nagycirkusz is épül, de ennek helyéről még nincs döntés, ahogy a tervezett Csontváry Múzeum helyéről sincs döntés.
A kormány döntött arról is, hogy a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő, nyugdíjba vonuló szülők részére havi 50 ezer forint nyugdíj-kiegészítést ad, ha korábban húsz évig ápolási díjat kapva voltak otthon a gyermekükkel. Ez nagyjából 500 embert érint és néhány százmillió forintba kerül, de a kormány több tagja is fontosnak tartja a bevezetését.
A kormány még nem alakított ki álláspontot, de Lázár személyes véleménye szerint nem lenne jó a vendéglátásban a kötelező szervízdíj bevezetése, mert ez dráguláshoz vezetne. A miniszter szerint az éttermi szolgáltatás áfacsökkentése kellene, hogy finanszírozza a pincérek béremelését.
