Erőből vitte át pénteken a Fidesz–KDNP az általa használt zsargonban lex csicskaként emlegetett plakáttörvényt: mivel kétharmados többséggel nem tudták megszavaztatni, a kormánypárt a településkép védelméről szóló törvény módosításával, feles többséggel – 123 igen és 68 nem szavazattal – erőltették át a parlamenten.
Ezzel második nekifutásra és nem kizárt, hogy alkotmányellenesen fogadták el a tervezetet, amellyel a választási eljárásról szóló szabályozásba is belenyúltak, ehhez viszont sarkalatos törvényt kellett volna módosítani.
A Fidesz nem titkolt célja, hogy megakadályozza a Jobbik Simicska Lajos (lapunk tulajdonosának) hirdetőfelületein történő kampányát a választási időszakon kívül. A településkép-védelmi törvénybe belegyúrt módosítás ezeket tartalmazza:
A jobbikos Volner János már jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul az áterőszakolt törvény miatt, és hasonló lépésre készül a Párbeszéd Magyarország is.
Egyszerű, lábszagú politika – mondta lapunknak korábban Lattmann Tamás jogász arról, hogy a Fidesz egy feles többségű törvénymódosítással vitte át akaratát.
A szakértő szerint formális szempontból megoldható az egyszerű parlamenti többséggel átvitt módosítás, de az Alkotmánybíróságról elvileg vissza kell pattanjon. A plakáttörvény ugyanis a pártok gazdálkodását is érinti, a szabályozást ezért csak kétharmados többséggel lehetne megváltoztatni, ezzel pedig a Fidesz nem rendelkezik, és nem is számíthattak az ellenzék támogatására.
Lattmann abban már nem biztos, hogy az Ab keménykezű lesz – mint megjegyezte, látott már kreatív jogértelmezést mostanában az alkotmánybíráktól.
A jogász politikai szempontból szórakoztatónak tartja, hogy a Fidesz egy olyan dolgot – a választási időszakon kívüli politikai plakátolást – próbál megtiltatni, amivel korábban éveken át ők tömték a lakosságot; most pedig, hogy egy másik párt is ezzel az eszközzel élt, és beleütötte a Fidesz orrát saját piszkába, a propaganda egyből büdössé vált.
Ami azonban az egyik oldalról szórakoztató, a magyar társadalom szempontjából tragikus: fájó látni, hogy ma ez a legfontosabb közéleti-politikai téma Magyarországon, és annak a jele, hogy nagyon nagy baj van – mondta Lattmann Tamás, hozzátéve: embertelennek tartja, hogy korábban a napokban elhunyt Rubovszky Györgynek halálos betegen, oxigénmaszkot viselve is voksolnia kellett a plakáttörvény első parlamenti szavazásán.
Meglehetősen rosszhiszemű jogi barkácsolás, hogy a településképek védelméről szóló törvényt módosította a Fidesz a plakátügy kapcsán – mondta a Magyar Nemzetnek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője.
Mint megjegyezte, ehhez a lépéshez elég az egyszerű többségi szavazás, mégis felül tudják vele írni a választási eljárásról szóló, kétharmados többséget igénylő törvényt.
A jogász is kitért rá: innentől az Alkotmánybíróság térfelén pattog a labda: dönthetnek úgy, hogy a Fidesz valójában egy kétharmados szabályozási tárgyat próbál feles többséggel átpofozni – ekkor visszautasítják a tervezetet –, de el is fogadhatják a kormánypárti módosítást arra hivatkozva, hogy az mindenkire vonatkozik, aki költségvetési támogatást kap, tehát nem elsősorban a pártokat célozza.
Hegyi Szabolcsot kérdeztük arról a fideszes trükkről is, hogy a kormánypárt a településképi törvény módosítása mellett az MSZP plakáttörvényről szóló, de a parlament elé végül be nem terjesztett plakáttörvény-javaslatát is újrahasznosította. Így egy kétharmados és egy feles többséget igénylő módosítással egyszerre próbálták szabályozni a plakátpiacot.
A TASZ jogásza szerint a lépés elsősorban politikai és nem jogi manőver volt. A szocialisták előtt két út állt: vagy megszavazzák a saját korábbi tervüket, és ezzel a kormánypártot támogatják – ekkor meglett volna a kétharmados akarat is plakáttörvény átalakításához. A másik, később megvalósuló lehetőség volt, hogy az MSZP elutasítja korábbi ötletét, amivel önmagából csinál bohócot, és támadási felületet is ad a Fidesznek.
Kérdés, hogy az Alkotmánybíróság helyt ad-e majd a panaszoknak: a Magyar Nemzetnek nyilatkozó alkotmányjogász, Cservák Csaba szerint erre nem egyszerű választ adni, a testület több hónapos tárgyalás után dönthet az ügyben
Emlékeztetett, több jogi lehetőség is van törvény alkotmányos felülvizsgálatára: ilyen az utólagos normakontroll, amit a kormány, a parlamenti képviselők negyede, az ombudsman, a Kúria elnöke vagy a legfőbb ügyész kérhet. A másik lehetőség, hogy valaki egyéni érintettségre, alapjogsérelemre hivatkozva nyújt be alkotmányjogi panaszt, amit szintén az Ab köteles elbírálni.
Lett volna ugyan lehetőség előzetes normakontrollra is, a plakáttörvény első, visszautasított változatát kézhez kapó Áder János azonban nem Alkotmánybírósághoz fordult, hanem a parlamentnek küldte vissza az értelmezhetetlennek minősített törvényt. Így, második fordulóban az államfő már nem kérheti az Ab ellenőrzését, csak a törvényaláíráshoz van joga.
