Lattmann Tamás: Lábszagú politika, amit a kormánypártok műveltek plakátügyben

Az Alkotmánybíróság is meghajolhat a plakáttörvény előtt – vélik a lapunk által megkérdezett jogászok.

Koncz Tamás
2017. 06. 23. 13:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meglehetősen rosszhiszemű jogi barkácsolás, hogy a településképek védelméről szóló törvényt módosította a Fidesz a plakátügy kapcsán – mondta a Magyar Nemzetnek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője.

Mint megjegyezte, ehhez a lépéshez elég az egyszerű többségi szavazás, mégis felül tudják vele írni a választási eljárásról szóló, kétharmados többséget igénylő törvényt.

A jogász is kitért rá: innentől az Alkotmánybíróság térfelén pattog a labda: dönthetnek úgy, hogy a Fidesz valójában egy kétharmados szabályozási tárgyat próbál feles többséggel átpofozni – ekkor visszautasítják a tervezetet –, de el is fogadhatják a kormánypárti módosítást arra hivatkozva, hogy az mindenkire vonatkozik, aki költségvetési támogatást kap, tehát nem elsősorban a pártokat célozza.

Hegyi Szabolcsot kérdeztük arról a fideszes trükkről is, hogy a kormánypárt a településképi törvény módosítása mellett az MSZP plakáttörvényről szóló, de a parlament elé végül be nem terjesztett plakáttörvény-javaslatát is újrahasznosította. Így egy kétharmados és egy feles többséget igénylő módosítással egyszerre próbálták szabályozni a plakátpiacot.

A TASZ jogásza szerint a lépés elsősorban politikai és nem jogi manőver volt. A szocialisták előtt két út állt: vagy megszavazzák a saját korábbi tervüket, és ezzel a kormánypártot támogatják – ekkor meglett volna a kétharmados akarat is plakáttörvény átalakításához. A másik, később megvalósuló lehetőség volt, hogy az MSZP elutasítja korábbi ötletét, amivel önmagából csinál bohócot, és támadási felületet is ad a Fidesznek.

Kérdés, hogy az Alkotmánybíróság helyt ad-e majd a panaszoknak: a Magyar Nemzetnek nyilatkozó alkotmányjogász, Cservák Csaba szerint erre nem egyszerű választ adni, a testület több hónapos tárgyalás után dönthet az ügyben

Emlékeztetett, több jogi lehetőség is van törvény alkotmányos felülvizsgálatára: ilyen az utólagos normakontroll, amit a kormány, a parlamenti képviselők negyede, az ombudsman, a Kúria elnöke vagy a legfőbb ügyész kérhet. A másik lehetőség, hogy valaki egyéni érintettségre, alapjogsérelemre hivatkozva nyújt be alkotmányjogi panaszt, amit szintén az Ab köteles elbírálni.

Lett volna ugyan lehetőség előzetes normakontrollra is, a plakáttörvény első, visszautasított változatát kézhez kapó Áder János azonban nem Alkotmánybírósághoz fordult, hanem a parlamentnek küldte vissza az értelmezhetetlennek minősített törvényt. Így, második fordulóban az államfő már nem kérheti az Ab ellenőrzését, csak a törvényaláíráshoz van joga.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.