Lattmann Tamás: Lábszagú politika, amit a kormánypártok műveltek plakátügyben

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az Alkotmánybíróság is meghajolhat a plakáttörvény előtt – vélik a lapunk által megkérdezett jogászok.

Koncz Tamás
2017. 06. 23. 13:45

Meglehetősen rosszhiszemű jogi barkácsolás, hogy a településképek védelméről szóló törvényt módosította a Fidesz a plakátügy kapcsán – mondta a Magyar Nemzetnek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője.

Mint megjegyezte, ehhez a lépéshez elég az egyszerű többségi szavazás, mégis felül tudják vele írni a választási eljárásról szóló, kétharmados többséget igénylő törvényt.

A jogász is kitért rá: innentől az Alkotmánybíróság térfelén pattog a labda: dönthetnek úgy, hogy a Fidesz valójában egy kétharmados szabályozási tárgyat próbál feles többséggel átpofozni – ekkor visszautasítják a tervezetet –, de el is fogadhatják a kormánypárti módosítást arra hivatkozva, hogy az mindenkire vonatkozik, aki költségvetési támogatást kap, tehát nem elsősorban a pártokat célozza.

Hegyi Szabolcsot kérdeztük arról a fideszes trükkről is, hogy a kormánypárt a településképi törvény módosítása mellett az MSZP plakáttörvényről szóló, de a parlament elé végül be nem terjesztett plakáttörvény-javaslatát is újrahasznosította. Így egy kétharmados és egy feles többséget igénylő módosítással egyszerre próbálták szabályozni a plakátpiacot.

A TASZ jogásza szerint a lépés elsősorban politikai és nem jogi manőver volt. A szocialisták előtt két út állt: vagy megszavazzák a saját korábbi tervüket, és ezzel a kormánypártot támogatják – ekkor meglett volna a kétharmados akarat is plakáttörvény átalakításához. A másik, később megvalósuló lehetőség volt, hogy az MSZP elutasítja korábbi ötletét, amivel önmagából csinál bohócot, és támadási felületet is ad a Fidesznek.

Kérdés, hogy az Alkotmánybíróság helyt ad-e majd a panaszoknak: a Magyar Nemzetnek nyilatkozó alkotmányjogász, Cservák Csaba szerint erre nem egyszerű választ adni, a testület több hónapos tárgyalás után dönthet az ügyben

Emlékeztetett, több jogi lehetőség is van törvény alkotmányos felülvizsgálatára: ilyen az utólagos normakontroll, amit a kormány, a parlamenti képviselők negyede, az ombudsman, a Kúria elnöke vagy a legfőbb ügyész kérhet. A másik lehetőség, hogy valaki egyéni érintettségre, alapjogsérelemre hivatkozva nyújt be alkotmányjogi panaszt, amit szintén az Ab köteles elbírálni.

Lett volna ugyan lehetőség előzetes normakontrollra is, a plakáttörvény első, visszautasított változatát kézhez kapó Áder János azonban nem Alkotmánybírósághoz fordult, hanem a parlamentnek küldte vissza az értelmezhetetlennek minősített törvényt. Így, második fordulóban az államfő már nem kérheti az Ab ellenőrzését, csak a törvényaláíráshoz van joga.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.