A „Soros-gyanúsítottak” is ellenzik az ukrán oktatási törvényt

A budapesti amerikai nagykövetség nem kommentálta a kijevi követség ukrán nyelvtörvényt üdvözlő üzenetét.

A kijevi nagykövetség különös gratulációja ügyében lapunk kereste az Egyesült Államok budapesti külképviseletét is. Ők azt javasolták, hogy forduljunk az amerikai külügyminisztériumhoz. Utóbbit bár megtettük, eddig még nem kaptunk választ.

Az ukrán oktatási törvény kapcsán kedden az oroszok is felháborodottan reagáltak. „Noha a törvény nem tesz említést az orosz nyelvről, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi ukrán törvényalkotók fő célja Ukrajna több millió orosz ajkú lakosa érdekeinek elnyomása és egy egyetlen etnikumra szabott nyelvrendszer bevezetése egy soknemzetiségű államban” – hangzott az orosz külügy állásfoglalása. Rámutattak: a lépésben a kijevi Majdan téren létrejött hatalom arra irányuló kísérletét látják, hogy teljes mértékben elukránosítsa az oktatási teret az országban. A moszkvai minisztérium kitért rá, hogy a törvényt élesen bírálta a magyar, lengyel és a román kormány, valamint Igor Dodon moldovai elnök is, továbbá nemzetközi összefogást sürgetett az ukrán rendelkezés ellen. 

Az ügyben több magyar európai parlamenti képviselő is felszólalt az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén még hétfőn. A fideszes Bocskor Andrea arra kérte az Európai Bizottság és az Európai Parlament vezetőit, vessék latba befolyásukat, hogy az államelnök ne írja alá a törvényt. Ez ugyanis jelenlegi formájában 120 román, 100 magyar, és 5 lengyel tannyelvű iskola felszámolásához vezetne. Ehhez hasonlóan a kormánypárt másik képviselője, Tőkés László is az európai törvényhozás hathatós közbenjárását kérte az ukrajnai nyelvi jogok biztosítása – illetve a marosvásárhelyi iskola helyzetének rendezése – érdekében. 

Eközben a 112 Ukrajina nevű ukrán hírtelevízió arról számolt be kedden: Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök utasította az oktatási és a külügyminisztert, hogy találkozzanak az európai uniós tagállamok Kijevben akkreditált nagyköveteivel, és magyarázzák el nekik az új oktatási törvény részleteit. Hrjoszman leszögezte, hogy Ukrajna „rendkívül toleráns ország, amely teljességgel elkötelezett a demokratikus értékek iránt”. Szerinte a törvényben foglaltakkal Ukrajna teljesíti nemzetközi kötelezettségeit a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvhasználatának ügyében. „Nem kevésbé fontos ugyanakkor az az álláspont, hogy van egy állami státusú anyanyelvünk, és ennek használatát az ország egész területén be kell vezetnünk. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy biztosítsuk a nemzeti kisebbségek számára a nyelvhasználatot, és egyúttal új lehetőségeket biztosítsunk anyanyelvünk fejlesztésére” – fejtette ki a miniszterelnök.