– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.
Péterfalvi Attila emlékeztetett, hogy a NAIH a taóra vonatkozó adótörvények 2016. október 24-i módosításakor kezdeményezte és elérte, hogy az állami és önkormányzati cégeknek részletesen nyilvánosságra kell hozniuk a taotámogatásként kifizetett összegeket, a cégeknek viszont csak összesített adatot kell közölniük. Péterfalvi ugyanakkor hozzátette, hogy a Transparency International még a módosítás előtti időszakról kérte ki az adatokat, ezért tételesen lesznek megismerhetők a cégek sportegyesületeknek nyújtott támogatásai. Megjegyezte, vélhetően az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie arról – ha lesz ilyen beadvány –, hogy a tavaly októberi módosítás összhangban van-e az alkotmánnyal, vagyis hogy a cégeknek és a sportszervezeteknek csak összesített adatokat kell-e kiadniuk – ugyanerre kitért a Kúria is az ítélethirdetés során.
Kérdéses azonban, hogy meddig lesznek a tao-pénzekkel kapcsolatos információk hozzáférhetők a nyilvánosság számára. A kormány ugyanis a nyár során társadalmi vitára bocsátott egy törvénytervezetet, ami kivonna bizonyos adótitkokkal kapcsolatos információkat a közérdekű adatszolgáltatás köréből, köztük a taopénzeket. Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója szerint okkal nem került még a módosítás a parlament elé. – A kúriai döntés után ezt nem lehet tovább erőltetni – mondta lapunknak a TI ügyvezetője. –Bebizonyosodott az is, hogy a magyar bíróságok továbbra is függetlenek, és nem a hatalmat igyekeznek kiszolgálni – tette hozzá. Péterfalvi Attila is üdvözölte, hogy a salátatörvényből végül kikerült a módosítás.
A pert tavaly a Transparency International (TI) indította, miután a sportegyesületek, a sportszövetségek, valamint az Emmi és az NGM sem árulta el részleteiben, hogy pontosan kik, mekkora összeget és mely egyesülethez juttattak. A TI közérdekűadat-igénylése a 2011 júliusa és 2016 júliusa közötti adatokra vonatkozott. Az átláthatóságért küzdő szervezet a közel másfél évig húzódó per során szerette volna elérni, hogy a pereskedés idején keletkező adatokat is kiadják – mondván, a legfrissebb információ az igazán fontos –, ám ezt nem találta indokoltnak a Kúria.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója győzelemként értékelte az ítéletet a tárgyalást követően. Az adatok kiadásától azt várják – mondta –, hogy fény derülhet azokra a kirívó aránytalanságokra, amelyek a rendszert jellemzik. Felidézte: míg az „átlagos” sportegyesületek néhány millió forintot kapnak a cégektől, addig a felcsúti és a mezőkövesdi futballegyesületeknek – utóbbi Tállai András NGM-es parlamenti államtitkár és adóhivatali elnök csapata – ezerszer nagyobb támogatás jut, milliárdos volumenben. Ligeti szerint az adatok alapján kirajzolhatók lesznek olyan összefüggések, hogy ha egy cég jelentős taotámogatásokat nyújt egyes kluboknak, akkor párhuzamosan jól szerepel a közbeszerzéseken is. A civil szervezet becslései szerint a taorendszer 2011-es létrehozása óta eltelt időben több mint 450 milliárd forintot juttattak a cégek támogatásként az egyesületekhez. – Most az eltelt öt év leglényegesebb adatai nyilvánosságra kerülhetnek – mondta Ligeti Miklós. Várhatóan a minisztériumoknak még az év vége előtt teljesíteniük kell az adatok kiadását, de legkésőbb jövő év elején. A TI-nek a sportszövetségekkel szemben is zajlik egy pere a Kúrián, nekik a 300 millió forintot nem meghaladó támogatások útját kellene kiadniuk a már megszületett jogerős ítélet alapján, de a legfőbb bírói testületben még nem született döntés. Elvileg ugyanezek az adatok az NGM-nél is rendelkezésre állnak, bár szerdán a Kúrián kétségbe vonta ezt a minisztérium.
Az ítélettel kapcsolatban nem árt felidézni a kormányfő egy emlékezetes megnyilvánulását. Orbán Viktor miniszterelnök 2014-ben a részben taopénzből épült felcsúti Pancho Aréna avatóünnepségén a 24.hu-nak válaszolva kommunista örökségnek nevezte azokat a véleményeket, amelyek szerint a tao közpénznek minősül. Ezt azzal indokolta, hogy a felajánlott pénzt a cégek keresték meg, ezért jogszerű, ha ők döntenek arról, hogyan használják fel. A miniszterelnök érvére felhúzott kormányzati stratégia végül három és fél évvel később, szerdán a Kúrián omlott össze.
A tárgyalás – és később az ítélethirdetés is – tartogatott olyan elemeket, melyből az NGM és az Emmi jogi képviselői is érzékelhették, hogy igencsak támadható a tárcák álláspontja. Eljárásjogból sikeres vizsgát tett harmadéves joghallgatók is csak ingathatták volna a fejüket annak kapcsán, amikor a minisztérium jogászai új érvként előadták, hogy sem az NGM, sem az Emmi nem tartja nyilván a taopénzek útját, és nincsenek meg náluk az adatok. Ezt azonban sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem hozták fel korábban, a Kúria eljárásainál pedig már nem lehet új érvekkel előállni. Ezzel kapcsolatban az ítélet szóbeli indoklásában a nemzetgazdasági tárca jogászai megsemmisítő mondatokat hallhattak: az NGM a korábbi eljárásokban „nem állította, hogy ne ő lenne az adópolitikáért és az adóügyekért felelős minisztérium” – emlékeztette a bíróság őket az eljárásrendre, valamint arra, hogy márpedig illetékességük okán meg kell lennie az adatoknak. A legfontosabb kérdés ugyanakkor az volt, hogy a kormány kétségbe vonta, a másodfokú eljárás során jogosan járt-e el a bíróság, amikor azt mérlegelte, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos jogánál előrébb való-e az adótitkok védelme. A Kúria kiemelte, hogy nemcsak jogszerű volt a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla információszabadság melletti érvelése, hanem helyes is, hogy a bíróságoknak van ebben mérlegelési lehetősége – amely figyelembe veheti ilyenkor a közérdek minél nagyobb érvényesülését.
A taotámogatások legnagyobb kedvezményezettjei a látványsportok – labdarúgás, vízilabda, kosárlabda, kézilabda, jégkorong, röplabda –, köztük is kiemelten nagy összeg áramlik a labdarúgásba. Emlékezetes, a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez és Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a már nyilvánosságra került adatok szerint 2,92 milliárd forintos támogatásra tett szert. A rendszer bevezetése óta becslések szerint 14 milliárd forint kerülhetett a felcsúti egyesülethez. Kiemelendő, hogy a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC az előző szezonban 779 millió forintot, a Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez kötődő Kisvárda pedig 581 milliós taotámogatást kapott.
A rendszert azonban egyéb okból is érte kritika: az összegek felhasználását illetően gumiszabályszerű feltételeket alkottak. Bár az utánpótlás-nevelés lenne az egyik legfőbb célja a támogatásnak, az egyesületek a legjelentősebb összegeket a létesítmények fejlesztésére használták fel. Személyi juttatásokra is fordítható a keret, ami kiskaput biztosít arra, hogy a profi csapatok is felélhessék a támogatások egy részét.
A parlamenti pártok közül az LMP úgy kommentálta az ítéletet, hogy az adatok nyilvánossága csak az első lépés, és a tao „ebben a korrupt formájában nem maradhat”, ezért 2018-as kormányra kerülésük esetén azt el fogják törölni. Közpénzekből az egészségmegőrzést, az emberek sportoláshoz való hozzáférését, az amatőr sportklubok, a diák- és az egyetemi sport fejlesztését szorgalmaznák.
