A Fidesz-szavazók is úgy látják, hogy korrupt a kormány

A társadalom saját érdekében alkalmazkodott az „intézményes hazugságok rendszeréhez”, ezért nem is változtat rajta.

Hann Endre utalt Lánczi Andrásnak, a Századvég alapítvány elnökeként adott nyilatkozatára is, amely szerint a korrupció a Fidesz legfőbb politikája. Hann Endre szerint az, hogy ilyen őszintén a szemünkbe mondta, azt jelenti, megteheti, mert a Fidesz-szavazók is elfogadják a pénzügyi visszaéléseket.

A Medián felmérése más érdekességekre is rámutat. Az MSZP korrupciós indexe például nagyjából ma is megegyezik a Fideszével. De a felmerés alapján az is kijelenthető: a társadalom többsége valótlannak tartja Orbán Viktor saját vagyoni helyzetéről tett nyilatkozatát. Miközben ugyanis a bevallása szerint a nevén mindössze egy budapesti (felerészben) lakás és egy felcsúti ház szerepel, a feleségével közös bankszámláján pedig alig 700 ezer forint van – és se autója, se más ingósága vagy gazdasági érdekeltsége nincs –, a válaszadó fele szerint az ország legvagyonosabb emberei közé tartozik. Figyelemre méltó, hogy még a Fidesz-szavazók közel kétharmada is kimondottan vagyonosnak véli a kormányfőt.

Deák Dániel, a Corvinus Egyetem tanára, nemzetközi adójogász szerint a mai berendezkedés az intézményesített hazugságok rendszere. A szakember érdekes ellentmondásra világított rá. – 2010-ben a fideszes garnitúra merőben másként kezdett működni, mint az előző hatalmi elit. Akkor voltak rendbontók, ügyeskedők, és az volt az érzékelés, hogy az MSZP-sek sokat lopnak. Ma viszont az az érzékelés, hogy ehhez képest a második Orbán-kormány emberei nem loptak annyit – fogalmazott. Ha ugyanis a korrupciót felülről irányítják, akkor az nem írható le egyszerűen a korrupció fogalmával. A probléma annál súlyosabb. A mai magyar a viszonyokat a törzsi tudat határozza meg, így – fogalmazott – polgári társadalom sem lehet.

Deák Dániel állítja, a nemzetközi jogban bevett fogalmak nem érvényesek a magyar valóságban. Ez a jogállamiság szempontjából fontos intézmények nemzetközi normákkal ellentétes átalakításakor is megmutatkozott. Emlékeztetett többek között Jóri András ombudsman leváltására, a bírák nyugdíjazására, vagy Baka András eltávolítására a Legfelsőbb Bíróság éléről. Bakát hivatalosan a bírósági szervezet átalakítására hivatkozva menesztették, később emiatt százezer eurós kártérítést ítéltek meg számára Strasbourgban. – A nemzetközi bíróság csak felszíni technikai ügyekben járhat el. A probléma ennél mélyebben van – jelentette ki, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) történtek a jogállam sokszoros megsemmisítésére utalnak. Mert miközben az MNB sok száz milliárdból alapítványokat, főiskolát hoz létre, súlyosan veszélyezteti a törvényben előírt feladatát, azaz hogy a nemzeti valuta értékállóságát biztosítja. Szerinte az MNB a forint tudatos leértékeléséből biztosít forrást az alapítványainak működésére, amivel viszont kárt okoz az embereknek.

Deák Dániel szerint ebből a mély a romlottságból csak nemzedékek munkájára révén lehet kimászni. Reményt ad viszont a modernizációs libikóka. Azaz hogy időről időre jön olyan kor, amikor a reformkorhoz, vagy a dualizmus időszakához hasonlóan fellendülés váltja a romlást.