Ha egy jogállamban egy lap valótlan állításokat közöl, személyeket próbál lejáratni, amiatt pedig jogerősen pert nyernek ellene, helyreigazítást kell közölnie. Legalábbis elméletben ezt kellene tennie. Ez alól a Ripost erős kivétel: a bulvárlapot nem igazán érdekli, ki és mi miatt nyer ellene pert, helyreigazítást nem közöl. Az állami hirdetésekkel kitapétázott szerkesztőség dalolva fizeti a perköltségeket és a sérelemdíjakat, arról viszont nem szereznek tudomást olvasói, hogy sorra nyerik ellene a pereket. Eközben támad mindenkit, aki a hatalom útjába kerül, legyen az civil aktivista, kegyvesztett üzletember vagy éppen politikai szereplő.
Kummer Ákos, a Jobbik ügyvédje értetlenül szemléli a lap gyakorlatát, naptárában egymást érik a Ripost ellen indított bírósági ügyek tárgyalási dátumai.
– Folyamatosak a perek, már rengeteget meg is nyertünk, de helyreigazítást nem közölnek. Zajlanak a végrehajtások, de eredménytelenül. A sajtó-helyreigazítási ügyeknél nincsenek olyan lehetőségek, mint amilyen például a kilakoltatás. Ilyen esetekben a végrehajtó egyszerűen nem tud gondoskodni arról, hogy a lapok eleget tegyenek az ítéleteknek – mondja az ügyvéd. Hozzáteszi, hogy a végrehajtást elvileg a rendőrség közreműködésével is ki lehet kényszeríteni, de ez a módszer ilyen esetben értelmezhetetlen, nem kivitelezhető. Finoman szólva a Kádár-korszakot idézné, ha a cikkek megjelentetését ily módon kellene elérni. Még akkor is, ha jogerős bírósági ítéletek végrehajtásáról van szó. Az egyetlen lehetőség az, hogy a végrehajtó az iratokat visszaküldi a bíróságra, és további intézkedést kér. Viszont az ügyben illetékes II. és III. kerületi bíróság nagyon lassan dolgozik.
– Van például olyan ügyünk, amelynél augusztus óta nem történt semmi, a bíróság nem bírságolt azért sem, mert a lap nem tett eleget a jogerős ítéletnek – mondja az ügyvéd. Hozzáteszi, hogy a sajtó-helyreigazítások elmulasztása miatt kiszabható, 500 ezer forintig terjedő pénzbírság elvileg a főszerkesztőre is kiszabható, de a Ripost esetében erre sem került sor.
A lejáratókampányokban amúgy komoly gyakorlatot szerzett a lap. Elsőként Spéder Zoltán került a célkeresztjébe. A nagyvállalkozó perelt, a pert jogerősen meg is nyerte. Támadták ügyvédjét, Bodolai Lászlót is: ő is perelt, és nyert. Annak viszont a Ripost felületén nyoma sincs.
– A lap ellen sajtó-helyreigazítási keresetet és személyiségi jogi keresetet is benyújtottunk, mindkét pert jogerősen megnyertük. A perköltséget már kifizették, ahogyan a sérelemdíjat is, de helyreigazítást nem közölnek. Emiatt az ügy már végrehajtó előtt van – mondja Pálvölgyi Miklós, Bodolai László ügyvédje. Hozzáteszi, hogy ilyen esetekben csak egy dolgot tehet a végrehajtó: időnként felszólítja a lapot arra, hogy az ítéletnek tegyen eleget, ha pedig ezt nem teszi meg, rendbírságot szab ki, azt ismételheti. Ennek összege egyre nő, a felső határa a már említett 500 ezer forint.
Ez elsőre soknak tűnhet, de azt nézve, hogy a Ripost árbevétele már tavaly csaknem egymilliárd forintos volt, az idén pedig csak az áprilistól júliusig tartó Állítsuk meg Brüsszelt! és Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! kampány miatt több mint félmilliárd landolt a lapnál, már elenyészőnek hat. Más eszköz viszont nincs a jogászok kezében. Pálvölgyi Miklós azt is elmondja, hogy a Ripost cikkeit szemléző médiumokkal már jobb a helyzet: azokkal is perre kellett menni, de a perben nyitottak voltak az egyezségre, a helyreigazításokat pedig közölték is. Az a hozzáállás, amellyel a Ripost él, merőben szokatlan a hazai sajtópiacon.
Emlékezetes az is, hogy a Ripost áprilisban Gulyás Mártonon keresett fogást – meglehetősen unortodox módszerekkel. Az aktivistáról azt követően cikkezett, hogy a Sándor-palota előtti tüntetésen festékflakont vágott az épülethez. Gulyást emiatt előállították, előzetesben tartották, majd amikor onnan kiengedték, a Ripost egyből megírta, hogy az aktivista első dolga egy homoszexuális párkereső oldal felkeresése volt. A szerkesztőség visszaélt a képmásával is. Az aktivista júniusban indított pert a lap ellen, azt első fokon meg is nyerte, most a Ripost fellebbezése miatt a másodfok kiírására vár. Gulyás Márton, ahogy lapunknak elmondta, tisztában van azzal, hogy a lap nem jeleskedik a helyreigazítások közlésében, így azzal is számol, hogy a másodfokú ítélet után neki is nagy eséllyel végrehajtást kell majd indítania.
A lap ellen a Jobbiknak már tíznél is több pere van folyamatban. Emellett zajlik négy végrehajtás is. A múlt héten amiatt volt tárgyalás, mert a Ripost azt állította: Sneider Tamás fiainak ügyében nyomozás zajlott, az Országgyűlés jobbikos alelnöke pedig befolyásolni próbálta az eljárást. A lapban olyan cikk is megjelent, amely szerint Vona Gábor vegzálja az őt kifogásoló nyugdíjasokat – a pártnak emiatt is pert kellett indítania. Állították azt is, hogy a pártelnök egy török terrorszervezet tagja, de volt olyan közlésük is, amely szerint egy Haynaut imádó körhöz tartozik, október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének napján pedig koccintott a barátaival. Kummer Ákosnak amiatt is keresetet kellett benyújtania, mert a Ripost azt írta: Vona Gábor be sem perelte Terry Blacket amiatt, mert azt állította, Vona rendszeresen járt találkozókra, ahol kapcsolatba került melegekkel. Ez az eset amiatt is érdekes, mert a cikk épp akkor jelent meg, amikor az érintettek az ügy tárgyalásán ültek a bíróságon – a bulvárlap cikkét telefonjukon olvasták.
Mint a Jobbik ügyvédjétől megtudtuk, a pártnak annyi pere volt és van a Ripost ellen, hogy a frakció még elő is fizet a lapra, hogy a hírekre egyből reagálni tudjon. Nem véletlen, hogy a Jobbik szeptemberben azt is szerette volna elérni, hogy a helyreigazítási kötelezettséget nem teljesítő médiumokat naponta lehessen büntetni. Ez a javaslat még a bizottsági szűrőn sem ment át, nemhogy a parlament elé került volna. A héten Dúró Dóra és párttársa, Mirkóczki Ádám azért benyújtott egy olyan javaslatot, amely a médiaalkotmány és a médiatörvény módosításával azt tenné lehetővé, hogy azt a médiaszolgáltatót, amelyet korábban jogerősen helyreigazításra köteleztek, de ahelyett, hogy azt teljesítené, a valótlan állítást ismételten, újra és újra közzéteszi, százmillió forintig terjedő pénzbírsággal lehessen sújtani. Ez azért lenne fontos, hogy a lapok ne ismételgethessenek olyan híreket, amelyek miatt korábban már jogerősen pert nyertek ellenük.
A Ripost elleni pereket vivő ügyvédeknek azzal is problémájuk van, hogy lényegi eredménye annak sem lenne, ha a bulvárlap közölné a valótlan állítások miatti helyreigazítást. Azokat értelemszerűen nem szemlézné szorgalmasan a problémás híreket szemrebbenés nélkül átvevő kormányközeli média, nem tenné ki a közösségi oldalakra sem. Innentől kezdve az olvasottságuk elenyésző lenne, érdemben nem jutnának el az emberekhez.
