Bulvárlap a törvények felett

A Ripostot nem igazán érdekli, ki és mi miatt nyer ellene pert, helyreigazítást nem közöl.

Ha egy jogállamban egy lap valótlan állításokat közöl, személyeket próbál lejáratni, amiatt pedig jogerősen pert nyernek ellene, helyreigazítást kell közölnie. Legalábbis elméletben ezt kellene tennie. Ez alól a Ripost erős kivétel: a bulvárlapot nem igazán érdekli, ki és mi miatt nyer ellene pert, helyreigazítást nem közöl. Az állami hirdetésekkel kitapétázott szerkesztőség dalolva fizeti a perköltségeket és a sérelemdíjakat, arról viszont nem szereznek tudomást olvasói, hogy sorra nyerik ellene a pereket. Eközben támad mindenkit, aki a hatalom útjába kerül, legyen az civil aktivista, kegyvesztett üzletember vagy éppen politikai szereplő.

Kummer Ákos, a Jobbik ügyvédje értetlenül szemléli a lap gyakorlatát, naptárában egymást érik a Ripost ellen indított bírósági ügyek tárgyalási dátumai.

– Folyamatosak a perek, már rengeteget meg is nyertünk, de helyreigazítást nem közölnek. Zajlanak a végrehajtások, de eredménytelenül. A sajtó-helyreigazítási ügyeknél nincsenek olyan lehetőségek, mint amilyen például a kilakoltatás. Ilyen esetekben a végrehajtó egyszerűen nem tud gondoskodni arról, hogy a lapok eleget tegyenek az ítéleteknek – mondja az ügyvéd. Hozzáteszi, hogy a végrehajtást elvileg a rendőrség közreműködésével is ki lehet kényszeríteni, de ez a módszer ilyen esetben értelmezhetetlen, nem kivitelezhető. Finoman szólva a Kádár-korszakot idézné, ha a cikkek megjelentetését ily módon kellene elérni. Még akkor is, ha jogerős bírósági ítéletek végrehajtásáról van szó. Az egyetlen lehetőség az, hogy a végrehajtó az iratokat visszaküldi a bíróságra, és további intézkedést kér. Viszont az ügyben illetékes II. és III. kerületi bíróság nagyon lassan dolgozik.

– Van például olyan ügyünk, amelynél augusztus óta nem történt semmi, a bíróság nem bírságolt azért sem, mert a lap nem tett eleget a jogerős ítéletnek – mondja az ügyvéd. Hozzáteszi, hogy a sajtó-helyreigazítások elmulasztása miatt kiszabható, 500 ezer forintig terjedő pénzbírság elvileg a főszerkesztőre is kiszabható, de a Ripost esetében erre sem került sor.

A lejáratókampányokban amúgy komoly gyakorlatot szerzett a lap. Elsőként Spéder Zoltán került a célkeresztjébe. A nagyvállalkozó perelt, a pert jogerősen meg is nyerte. Támadták ügyvédjét, Bodolai Lászlót is: ő is perelt, és nyert. Annak viszont a Ripost felületén nyoma sincs.

– A lap ellen sajtó-helyreigazítási keresetet és személyiségi jogi keresetet is benyújtottunk, mindkét pert jogerősen megnyertük. A perköltséget már kifizették, ahogyan a sérelemdíjat is, de helyreigazítást nem közölnek. Emiatt az ügy már végrehajtó előtt van – mondja Pálvölgyi Miklós, Bodolai László ügyvédje. Hozzáteszi, hogy ilyen esetekben csak egy dolgot tehet a végrehajtó: időnként felszólítja a lapot arra, hogy az ítéletnek tegyen eleget, ha pedig ezt nem teszi meg, rendbírságot szab ki, azt ismételheti. Ennek összege egyre nő, a felső határa a már említett 500 ezer forint.

Ez elsőre soknak tűnhet, de azt nézve, hogy a Ripost árbevétele már tavaly csaknem egymilliárd forintos volt, az idén pedig csak az áprilistól júliusig tartó Állítsuk meg Brüsszelt! és Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! kampány miatt több mint félmilliárd landolt a lapnál, már elenyészőnek hat. Más eszköz viszont nincs a jogászok kezében. Pálvölgyi Miklós azt is elmondja, hogy a Ripost cikkeit szemléző médiumokkal már jobb a helyzet: azokkal is perre kellett menni, de a perben nyitottak voltak az egyezségre, a helyreigazításokat pedig közölték is. Az a hozzáállás, amellyel a Ripost él, merőben szokatlan a hazai sajtópiacon.

Emlékezetes az is, hogy a Ripost áprilisban Gulyás Mártonon keresett fogást – meglehetősen unortodox módszerekkel. Az aktivistáról azt követően cikkezett, hogy a Sándor-palota előtti tüntetésen festékflakont vágott az épülethez. Gulyást emiatt előállították, előzetesben tartották, majd amikor onnan kiengedték, a Ripost egyből megírta, hogy az aktivista első dolga egy homoszexuális párkereső oldal felkeresése volt. A szerkesztőség visszaélt a képmásával is. Az aktivista júniusban indított pert a lap ellen, azt első fokon meg is nyerte, most a Ripost fellebbezése miatt a másodfok kiírására vár. Gulyás Márton, ahogy lapunknak elmondta, tisztában van azzal, hogy a lap nem jeleskedik a helyreigazítások közlésében, így azzal is számol, hogy a másodfokú ítélet után neki is nagy eséllyel végrehajtást kell majd indítania.

A lap ellen a Jobbiknak már tíznél is több pere van folyamatban. Emellett zajlik négy végrehajtás is. A múlt héten amiatt volt tárgyalás, mert a Ripost azt állította: Sneider Tamás fiainak ügyében nyomozás zajlott, az Országgyűlés jobbikos alelnöke pedig befolyásolni próbálta az eljárást. A lapban olyan cikk is megjelent, amely szerint Vona Gábor vegzálja az őt kifogásoló nyugdíjasokat – a pártnak emiatt is pert kellett indítania. Állították azt is, hogy a pártelnök egy török terrorszervezet tagja, de volt olyan közlésük is, amely szerint egy Haynaut imádó körhöz tartozik, október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének napján pedig koccintott a barátaival. Kummer Ákosnak amiatt is keresetet kellett benyújtania, mert a Ripost azt írta: Vona Gábor be sem perelte Terry Blacket amiatt, mert azt állította, Vona rendszeresen járt találkozókra, ahol kapcsolatba került melegekkel. Ez az eset amiatt is érdekes, mert a cikk épp akkor jelent meg, amikor az érintettek az ügy tárgyalásán ültek a bíróságon – a bulvárlap cikkét telefonjukon olvasták.

Mint a Jobbik ügyvédjétől megtudtuk, a pártnak annyi pere volt és van a Ripost ellen, hogy a frakció még elő is fizet a lapra, hogy a hírekre egyből reagálni tudjon. Nem véletlen, hogy a Jobbik szeptemberben azt is szerette volna elérni, hogy a helyreigazítási kötelezettséget nem teljesítő médiumokat naponta lehessen büntetni. Ez a javaslat még a bizottsági szűrőn sem ment át, nemhogy a parlament elé került volna. A héten Dúró Dóra és párttársa, Mirkóczki Ádám azért benyújtott egy olyan javaslatot, amely a médiaalkotmány és a médiatörvény módosításával azt tenné lehetővé, hogy azt a médiaszolgáltatót, amelyet korábban jogerősen helyreigazításra köteleztek, de ahelyett, hogy azt teljesítené, a valótlan állítást ismételten, újra és újra közzéteszi, százmillió forintig terjedő pénzbírsággal lehessen sújtani. Ez azért lenne fontos, hogy a lapok ne ismételgethessenek olyan híreket, amelyek miatt korábban már jogerősen pert nyertek ellenük.

A Ripost elleni pereket vivő ügyvédeknek azzal is problémájuk van, hogy lényegi eredménye annak sem lenne, ha a bulvárlap közölné a valótlan állítások miatti helyreigazítást. Azokat értelemszerűen nem szemlézné szorgalmasan a problémás híreket szemrebbenés nélkül átvevő kormányközeli média, nem tenné ki a közösségi oldalakra sem. Innentől kezdve az olvasottságuk elenyésző lenne, érdemben nem jutnának el az emberekhez.