Titkos budapesti albérletek menekülteknek

Azt is eltitkolta a kormány, hogy 2016 augusztusa óta Budapesten már lakhatási program is van menekültek számára.

Háromszáz menekültnek, oltalmazottnak adnának lakhatási támogatást 2020. június 30-ig a belügyminiszteri utasítás szerint.

A lakhatási program ellenére Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken is arról beszélt a Kossuth rádióban: a magyar kormány senkit sem telepít le az országban, az oltalmazottak sosem lesznek magyar állampolgárok. Tájékoztatása alapján ma Magyarországon őrzött és nem őrzött szálláshelyeken 491 átmenetileg befogadott ember tartózkodik. Vona Gábor ezzel kapcsolatban viszont arra hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán az N1 TV-re hivatkozva:

Magyarországon több, oltalmazottstátust kapott menekült követett el bűncselekményt. Így például lopást, szeméremsértést, fegyveres rablást, garázdaságot, de volt, aki fogolyzendülésben is részt vett.

– A BMSZKI lakhatási programja nagyon is létezik. Lényege, hogy albérleti támogatást nyújtanak a menekülteknek – mondta lapunknak Bognár Kata, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület programvezetője. A szervezet már 2013-ban arról írt egy tanulmányban, hogy a Könyves Kálmán körúti hajléktalaninformációs irodában a menekültek egyre nagyobb arányban jelentek meg hajléktalankártya kiváltása és jövedelem nélküli hajléktalanok átmeneti segélyének igénylése céljából. A BMSZKI-pályázat előkészítő munkatársai pedig 2015-ös beszámolójukban azt írták: „A hajléktalan emberek számára évek óta biztosított lakhatási támogatási programunkat szeretnénk menekült-, oltalmazott- és menedékes státussal rendelkező, harmadik országbeli állampolgárok számára elérhetővé tenni.”

Azt, hogy minderről miért nem akar nyilatkozni a fővárosi önkormányzat vagy a BMSZKI, csak találgatni lehet. Nem emlékszünk olyan sajtótájékoztatóra, ahol mondjuk Tarlós István főpolgármester a menekülteknek nyújtott albérleti támogatásról tájékoztatta volna a budapestieket. Ellenben a Megyei Jogú Városok Szövetségének január 12-i, Polgármesteri összefogás a bevándorlásszervező irodákkal szemben című konferenciáján fölolvasták a levelét, amelyben kifejtette: ő úgy véli, ma már nem kétséges, hogy a háborús menekülteken való segítés szándékát messze meghaladó, összehangolt, kívülről szervezett akaratérvényesítési kísérlettel állunk szemben, aminek egyre nyilvánvalóbb, hogy vannak hazai támogatói. A konferencián arról beszéltek a fideszes polgármesterek, hogy veszély fenyegeti a magyar falvakat és városokat, de „mi nem akarjuk feladni kultúránkat és szokásainkat, nem akarjuk, hogy félelem uralkodjon el a magyar településeken”. Felkérték a magyar települések képviselő-testületeit és közgyűléseit is, hogy határozatban foglaljanak ők is állást a migránspárti „Soros-szervezetek” ellen. A szerdai fővárosi közgyűlés napirendjén egyelőre nem szerepel ilyen határozati előterjesztés, de információink szerint nem zárható ki, hogy a kormánypárti többség mégis benyújt és megszavaz majd egy ilyen javaslatot.

De hogyan kerülnek Budapestre a menekültek? A szerb–magyar határon működő két tranzitzónában legálisan nyújtják be a menekültkérelmüket. Ezt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal eljárásában kivizsgálják; a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal is részt vesz az eljárásban. Pozitív elbírálás (2017-ben 1300 ilyen volt) esetén a valódi menekültek a bevándorlási hivatal vámosszabadi befogadóállomására kerülnek, ahol harminc napig maradhatnak. Többségük aztán teljesen legálisan továbbutazik Ausztria és Németország felé. Kisebb részük a fővárosba és nagyobb vidéki városokba távozik.

– A munkaerőhiány miatt Budapesten nagyon könnyű most munkát találni a menekülteknek. Az idegengyűlöletet felváltotta a kapitalista szemlélet. Főleg az építőiparban vagy a vendéglátóiparban tudnak elhelyezkedni – mondta Bognár Kata. Hozzátette:

már nemcsak a lakóhelyeken, hanem a munkahelyeken is találkoznak egymással a magyarok és a menekültek.

Arra ő sem talált magyarázatot, hogy mindezt miért nem kommunikálta és magyarázta el a kormány az embereknek. A bevándorlási hivatal oldalán található honosítási feltételek pedig egyáltalán nem zárják ki, hogy egy menekültből magyar állampolgár legyen.

A Migration Aid szintén foglalkozik Budapesten maradt menekültekkel. Mentort adnak a családok mellé, és havi 40 ezer forintos keretből kéthetente segítenek nekik bevásárolni.