Az Orbán Viktor felcsúti háza mellett álló, nagyrészt társaságiadó-kedvezményből származó pénzből épült Pancho Aréna – ahol tényszerűen a legkevesebb hazai tehetség játszik – tökéletes szimbóluma lehet a hivatalosan a hazai utánpótlás-fejlesztést célzó rendszernek, amelyről a kritikusan gondolkodók hajlamosak lehetnek azt mondani, hogy „be kellene szántani”. Azonban a demagógián túllépve adódik a kérdés: mi történne a hazai utánpótlássporttal, ha jelenlegi formájában valóban megszűnne az ezer sebből vérző taorendszer?
– Ha azonnal felszámolnánk a taót, akkor összeomlana az utánpótlássport – mondta Dúró Dóra jobbikos képviselő, aki a parlament sportért is felelős kulturális bizottságát vezeti. Ő a taorendszer fokozatos kivezetését tartaná a legjobb megoldásnak, és nonszensznek nevezte az átláthatatlan működést, illetve hogy hiányzik a pénzfelhasználás ellenőrzése. Ezt azonnal megkezdenék. – Jó az élsportunk, de a szabadidősportban rosszul állunk – hangsúlyozta. Azt szorgalmazza, hogy inkább a kisebb helyi pályákat fejlesszük, ami a tömegsportot és az egészséges életmódot mozdítaná elő.
A jelenlegi rendszer aránytalanságaira rámutatva kiemelte, hogy bár milliárdok mennek a kormányközeli sportklubokhoz, az iskolákban a mindennapos testnevelés megtartására nincs infrastruktúra. A taotámogatásokat – bár az elmúlt években csak a sport kapcsán volt közbeszéd tárgya – egyebek között felsőoktatási, kulturális és akár egészségügyi célra is fel lehetne ajánlani. Ez volt a 2011 előtti gyakorlat is. A jelenlegi szisztéma azonban nem motiválja a cégeket, hogy ilyen támogatást nyújtsanak, ugyanis a felajánlott összeg általában húsz–ötven százalékát írhatják le az adójukból. – Az egészségügy és az oktatás forráshiányos helyzetén sokat javíthatna a rendszer átalakítása, demagógia lenne azonban azt mondani, hogy rögtön ide csoportosítanánk minden pénzt – mondta Dúró Dóra.
– Minden vadhajtást vissza kell nyesni a taorendszerben – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga László, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Szerinte egészségügyi célokra is ki kellene terjeszteni a támogatások rendszerét. Felhívta a figyelmet a kormánypárti tisztességtelen eljárására, ahogy az utánpótlássport segítése mögé bújtatták a hatalmas átláthatatlan pénzmozgást. Ugyan ő is üdvözlendő célként tekint az utánpótlássport erősítésére, szerinte „a szürke zónában elköltött pénzek” gyakorlata is mutatja, hogy politikai érdekek szerint működik a rendszer. Ennek bizonyítékaként említette, hogy a taózást lehetővé tevő jogszabály elfogadása utáni első évben az Orbán Viktorhoz kötődő felcsúti Puskás Akadémia nagyobb összeget kapott a cégektől, mint a labdarúgáson kívül megjelölt további látványsportok egyesületei együttvéve. A taorendszer átalakítását – bár már akkor látszottak a rendszerben hagyott kiskapuk – nem túl nagy ellenállással fogadta el a kormánytöbbség az Országgyűlésben 2011-ben. Varga László szerint a törvény céljait támogatni lehetett, ám a Fidesz e mögé bújtatta közpénzmilliárdok politikai akarat szerinti felhasználását.
A költségvetést átláthatatlanul megkerülő, 450 milliárd forintos pénzosztás nagyon torzzá tette a rendszert, ami tetten érhető abban is, hogy a kormányhoz közel álló vállalkozók sorra építik a fenntarthatatlan, felnőtt profik által használt sportkomplexumokat. A rendszer minden szintjén trükközés indult meg, helyenként profi külföldi játékosok magasabb fizetését úgy biztosították a taokeretből, hogy papíron utánpótlásedzőként tüntették fel őket – utóbbiról hétfői lapszámunkban Pósfai Gábor, az utánpótlást támogató Decathlon Magyarország vezetője is beszélt. Varga László felszámolná a fentebbi problémakört, az utánpótlás-nevelés támogatását kiterjesztené a látványsportokon túl az olimpiai sportágakra. Hozzátette: a jogszabály elfogadásakor is volt ilyen kezdeményezése, eredménytelenül.
– Felszámolnánk ezt a tarthatatlan helyzetet – vágta rá kérdésünkre Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, aki a taorendszer egyik legélesebb kritikusa. Hangsúlyozta, hogy nem az utánpótlás-neveléssel van problémájuk, szerinte nem szabad magukra hagyni azokat, akik valóban a fiatal sportolókkal foglalkoznak, ez viszont megoldható más formájú állami támogatással. A legfontosabb Hadházy szerint a jelenlegi átláthatatlanság megszüntetése. Emlékezetes, hogy bár a cégek és a sportegyesületek taoköltései jogerős bírósági döntések alapján 2015-ig közérdekű adatnak tekinthetők, a kormány – elveszett dokumentumokra hivatkozva – továbbra sem tette közzé őket.